A télikertek története Európában

télikertek története EurópábanAz emberiség hosszú évszázadokon át szoros kapcsolatban élt a természettel, együtt élt vele, otthon volt benne. Bár a mai modern ember mára majdnem elszakadt a természettől, a régi kötelék nem tűnt el teljesen, ha háziállatot nem is tart(hat) mindenki, de szinte minden egyes otthonban fellelhető valamilyen növény.  A szerencsésebbek, akik nem egy többemeletes társasház falai közé szorultak, rendelkezhetnek kerttel, de a családiház-tulajdonosok akár télikeretet is építhetnek, amely mintegy átmenetet képez a kert és a lakrész között. A zárt, télen-nyáron egyaránt vonzó növényzettel rendelkező télikert nem csupán a lakhely ékességéül szolgálhat, hanem pihenőövezetül is. Erről bővebben: >> A télikert funkciói

A télikertek megjelenése Európában

A télikert, vagy más néven orangerie (narancsház) eredetileg az európai nemesség passziója volt, ami abból adódott, hogy az úri osztály tagjai élénk érdeklődést mutattak a trópusi növények és azok ízletes gyümölcsei iránt, ám a klíma legtöbbször nem volt segítségükre ezen növények termesztésében. Hollandiában vagy Angliában a XVI-XVII. században teljes rajongás fogadott egy-egy a gyarmatokról származó déligyümölcsöt, mivel többek között a szállításuk is problémát okozott, ami nem csupán költséges volt, de a hosszú út alatt alig lehetett megőrizni a gyümölcsök frissességét. Ezért nem meglepő, hogy már az 1600-as években felmerült az egzotikus növények meghonosításának ötlete.

A gyarmatokon megkedvelt trópusi és szubtrópusi növényritkaságok számára először Angliában  építettek a gazdag palotákhoz nagy, teljesen üvegezett épületrészt,

amely fémszerkezettel, óriási ablakokkal, üvegtetővel rendelkezett, és a kornak megfelelően gótikus vagy klasszikus stílussal bírt.

viktoriánus telikertAnglia és London járt az élen

Mivel az angolszász kultúrát éltető viktorianizmus keverte a görög-római építészetet a középkori és gótikus formavilággal, ezért a télikertekben is visszaköszönt a gótikus, díszített szegély és a gazdag ornamentika.

Az idő előrehaladtával Európa-szerte divatosak lettek a télikertek, népszerűségükkel a funkciójuk is kibővült és a XVIII-XIX. században már közösségi terekké váltak: társasági eseményeknek, hangversenyeknek, előadásoknak adtak otthont. Így már nemcsak az ott lakók élvezhették a különleges hangulatú egzotikus déli látványt, de a látogatók előtt is nyitva álltak.

télikert - londoni botanikus kert
Európában az első nagy télikert a londoni Regent’s Parkban épült 1842-ben, ahol főleg rendezvényeket, virágbemutatókat, estélyeket szerveztek.

Kristálypalota Londonban - Hyde parkA leghíresebb télikert a Sir Joseph Paxton által tervezett Kristálypalota, ami az 1851-es Világkiállításra épült Londonban a Hyde parkban. Előre gyártott acél és üveg elemekből állt, ami a kora különlegességének számított. A kiállítás után szétszedték az épületet és a város déli részén állították fel. A világ legnagyobb üvegháza volt, amíg 1936-ban le nem égett.

Oroszországban is népszerűek voltak a télikertek

Komarov botanikus intézetA XVIII. századi szentpétervári télikert is megér egy említést, ami Oroszország legnagyobb egzotikus növénygyűjteményével büszkélkedhet és a Komarov botanikus intézetben tekinthető meg napjainkban. Oroszországban egyébként is népszerűek voltak a télikertek, vagyis verandák, amelyeket főleg fából vagy kőből építettek a lakóházhoz és gyakran szépirodalmi művek helyszíneként is megjelentek.

Modernebb formák, korszerű szerkezetek

A XIX. században az üvegházakat már rendszerint vasból és görbepályájú üvegből készítették, de igyekeztek megtartani a faszerkezetű elődök klasszikus stílusjegyeit. A viktoriánus kort idéző télikertek a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Európában Angliától a belső területek felé haladva lassan elmaradnak a díszített elemek a télikertekről, ezért Németországban és Belgiumban már a modern építészethez közelítő megoldások kerülnek előtérbe, a pompa elmarad, főleg sík és szögletes felületek köszönnek vissza. A legtöbb régi nagy télikert ma is megtekinthető, általában egy teljes botanikus kert részeként, ezért turisztikai látványosságnak sem utolsó, például a belgiumi Bouchout birtokon található üvegház, a berlini Herbarium Berolinense vagy a párizsi Fűvészkert.

Magyarországon is inkább a letisztult stílusú télikert a kedveltebb, az 1912 óta fennálló budapesti Pálmaház ennek tökéletes példája.

Hazai vonatkozásban az első télikertet 1653-ban emelték a Pozsonyi Botanikus Kertben, amely Lippay János híres magyar botanikus nevéhez fűződik.

Ő írt értekezést a télikertekről Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül címmel. A témáról bővebben: >> Hazánk legszebb télikertjei

Olvass továbbA télikertek története Európában