Télikert belső burkolatai

Kő burkolat terasz

A beépített terasz vakolása és padlóburkolata

Csempe terasz télikert
Csempeburkolat a beépített teraszon.

A télikertépítéskor, terasz beépítéskor a homlokzat legnagyobb részét műanyag nyílászáró konstrukciókból alakítják ki a szakemberek. A belső teret az üvegfelületek határozzák meg, de a falfelületek és a padló megfelelő burkolatának kialakítása is nagy szakértelmet igényel. Előre bocsátandó, hogy a burkolatok kiválasztásakor nem csak a praktikusságot, hanem a megrendelő igényeit és ízlését is figyelembe lehet venni. A természetes hangulatot kedvelők számára a fa lambéria jó megoldás lehet, azonban a párás levegőjű növénykertekben nem előnyös ez a burkolattípus.

Vakolás a télikertben

A teraszbeépítéskor kialakított télikertben belső fallá kell alakítani a korábban homlokzatként funkcionáló teraszrész, ilyenkor érdemes a vakolatot is lecserélni. A vakolás, a vakolat anyaga a habarcs. A télikertek vakolatának kialakításakor érdemes a hőszigetelési tényezőket is megvizsgálni, ennek fényében az alábbi habarcsokat használhatjuk fel a burkolat elkészítéséhez:

  • hőszigetelő habarcs
  • mészhabarcs
  • kőporos habarcs
  • gipszhabarcs.

A beépített teraszon a vakolat felvitelét minden esetben kőműves szakember végzi. Saját kezűleg fölösleges ezzel kísérletezni, hiszen a nagyobb felületek egyenletes és egyenes burkolását csak hosszú gyakorlással lehet elsajátítani.

Kő burkolat terasz
Kőburkolatú fal a beépített teraszon.

Belső burkolatok

A vakolatnál változatosabb falfelületeket is kialakíthatunk. A vakolaton kívül a falak és mennyezet burkolataként az alábbi anyagokat használhatjuk:

  • természetes fa (lap, lemez, léc, deszka, palló, lambéria)
  • fahelyettesítő lemezek (pozdorja, furnér-, laminált lemez)
  • gipsz, gipszkarton
  • fém
  • műanyag (lemez, idom, lambéria)
  • kerámia (mintás, nyers vagy mázas)
  • üveg (lap, idom)
  • természetes kő.

Télikertek kialakításakor a falburkolat kiválasztása attól is függ, hogy milyen funkciót szánunk az új helyiségnek. A lakószobák falburkolata készülhet a meleg hatást kölcsönző fából, esetleg műanyagból, gipszből vagy hagyományos habarcs vakolatból. Virágok teleltetésére is használt növénykertek esetében a kő, csempe vagy műanyag lambériaburkolat a praktikus.

A mennyezet kialakítható műanyag ablakokból, ha hagyományos tetőszerkezet mennyezetét kell burkolni, akkor fát, műanyag lambériát vagy habarcsot alkalmazhatunk.

Padlóburkolat a teraszon

A beépített teraszon a hidegpadló burkolatok lehetnek praktikusak:

  • PVC-burkolat
  • kerámiaburkolat
  • cementpadló.

Melegpadló burkolatokat a beépített teraszon vagy a télikertben akkor alkalmazunk, ha a helyiséget lakószobaként, társalgóként is szeretnénk használni. Ezeket a burkolatokat óvni kell a nedvességtő és a párától. A télikertben leggyakrabban alkalmazott melegpadló burkolattípusok:

  • parketta
  • hajópadló
  • szőnyegpadló
  • laminált padló.

A parketták anyaga lehet:

  • tölgy, gőzölt bükk,
  • kőris, akác,
  • cserfa.

A teraszok és télikertek belső burkolatainak kiválasztásakor a leendő berendezéseket (színüket, stílusukat) és a telepítendő növényeket is érdemes figyelembe venni, hogy kellemes összhatást érjünk el és egy igazán üdítő és pihentető zöldövezettel gazdagodjon otthonunk.

Olvass tovább

Növényvédelem a beépített teraszon

Virágaink betegsége a télikertben

Télikert növényvédelem.
Növényvédelem a télikertben.

A télikertben nevelt növényeink betegségeit – okozati összefüggésük alapján – endogén és exogén eredetű tényekre vezethetjük vissza. Az előbbi genetikai, az utóbbi ökológiai hátterű, amelyben a biotikus és abiotikus tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Az élettelen szférából ható erők súlyosak lehetnek, de járványt, fertőzést nem okozhatnak. Fertőzést, járványt, pandémát viszont csak élő szervezetek idézhetnek elő.

Abiotikus eredetű, nem fertőző betegségek a télikertben

Gyakran fordul elő, hogy nagyobb veszteséget okoznak a télikert növényei között, mint a fitopatogén szervezetek. Ez a mostoha bánásmódra és az ökológiai ismeretek hiányosságára vezethető vissza.

Vízhiány és vízbőség

Satnya növekedés, hervadás, száradás és különféle kártevők elszaporodása lehet a következménye. Az egyenlőtlen vízellátás egyes növényeken a megszokott életritmus eltolódását okozhatja, ami élettani következményekkel, például fokozott fagyérzékenységgel, esztétikai és gazdasági hátrányokkal párosulhat. A fokozott vízbőség a gombák elszaporodását okozhatja.

A megfelelő vízellátás érdekében érdemes öntözőrendszert vagy öntözőgrafikont készíteni a télikert növényei számára.

Tápanyagok

Hiányukat és bőségüket is jelzik a növények. A fémek hiánya levélbarnulást, apró virágokat, idő előtti lombhullást okoz. A kálium hiányában görbült levelű, vékony lesz a növény, az elégtelen nitrogénellátást az apró világoszöld levelek jelzik.

A túlzott tápellátás is káros lehet. A nitrogéntöbblet hatására sötétzöldek lesznek a növény levelei, érzékenyebbé válik a kártevőkre. A káliumtöbblet hatására a virágszirmok elgörbülnek.

A tápanyagellátás megfelelő szintjét talajvizsgálattal határozhatjuk meg.

Növényvédelem szakszerűen.
Szakszerű gondoskodás a növényvédelem alapja.

Fényhiány és fénytöbblet

A télikert árnyékolása nem csak az emberek komfortérzete és a magas hőmérséklet elkerülése érdekében fontos, hanem a növények életében is meghatározó. Fényhiány esetében etioálódnak a kifejlett növények, és az ilyen növényekről szedett dugványok elrothadnak. Fénybőségben elszíneződnek és lehullanak a levelek.

Erős napsütésben az öntözővíz és a permetlé perzselő hatása fokozódik.

A télikertépítés során a szakemberek a megfelelő fényvédelmi technológiák beépítését is elvégezhetik.

Páratartalom

Száraz környezetben fokozódik a párolgás, lassul a csírázás, és vontatott a dugványok gyökeresedése. Ahol huzamos ideig alacsony a levegő páratartalma, ott kártevők megjelenésére is számíthatunk. Nyirkos légtérben, párás környezetben a gombás megbetegedések kórokozóinak fokozott patogenitásával, meztelen csigák kártevésével kell számolnunk.

A páratartalom szabályozását nem csak speciális berendezések segítségével érhetjük el, hanem a fényviszonyoknak és hőmérsékletnek megfelelő öntözéssel, ezzel összhangban lévő szellőztetéssel, végső esetben peszticidek használatával.

Biotikus eredetű, fertőző betegségek és kártevők

Ide az egyértelműen élő, továbbá az élő életre utaló jeleket is mutató szervezeteket soroljuk. A fitopatogén szervezetek lehetnek: vírusok, mikroplazmák, baktériumok és gombák. A kártevők közül a hengeresférgek, a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak, a puhatestűek és az emlősök törzsébe tartozó fajok elleni védelem a fontos.

A biotikus eredetű betegségekkel és ellenük történő védekezéssel a következő írásban foglalkozunk.

Olvass tovább

Beton a télikertépítésnél

Betonterasz a télikertépítéshez

Kőműves munkák alapanyaga

Betonból öntött terasz.
Beton terasz a télikert alapja.

A télikertépítésnél a legnagyobb felületek üvegből és műanyagból készülnek, de jelentős szerep jut a kőművesmunkáknak is. A terasz alapja sokféle módon és módszerrel elkészíthető, az egyik ilyen a betonozás, emellett a terasz tetőszerkezetét tartó oszlopok is készülhetnek betonból, ezért ez az egyik legfontosabb alapanyag.

Mi a beton?

A betonnem más, mint adalékanyagok, kötőanyagok és víz – esetenként különféle adalékszerek – megfelelő keverékéből előállított, mesterséges építőanyag. Jellegzetessége, hogy készítéskor lágy, könnyen alakítható, képlékeny, majd bizonyos idő múlva a kötőanyag és a víz vegyi reakciója következtében megköt és fokozatosan megszilárdulva kőszerűvé válik. A beton alkotórészei közé soroljuk a hézagokat, pórusokat kitöltő levegőt is.

A betont három állapotában szokták jellemezni a szakemberek:

  • betonkeverék, a bedolgozáshoz már megfelelően előkészített, megkevert beton, amelyen a kötés jelei nem mutatkoznak
  • friss beton, a bedolgozott betonkeverék, amelyen a kötés jelei ugyancsak nem mutatkoznak
  • megszilárdult beton, amelyen általában a beton szilárdulási folyamatának 28 napos korát értjük.

A terasz építéshez szükséges beton alkotóanyagai

A télikertépítés során a felhasznált betont készen is vásárolhatjuk, de általában a helyszínen keverik be a szakemberek a szükséges alkotóanyagokból.

Cement

A beton-vasbeton szerkezetek betonjának elkészítéséhez portlandcementet, kohósalak- és pernye-portlandcementet, kis hőfejlesztésű portlandcementet, fehér és színes portlandcementet szabad használni.

Mags terasz betonból
Magasított betonterasz

Adalékanyagok

A cement elvben önmagában is használható volna a terasz elkészítéséhez vagy a télikert oszlopainak beöntéséhez, azonban rendkívül drága volna csak ebből készíteni a betont, ezért különböző adalékanyagokat használnak. Az épületszerkezetek betonjának adalékanyagául általában folyamból vagy bányából kitermelt, természetes állapotú, többségében kvarc-, kvarcitszemcsékből álló, laza, üledékes kőzethalmokat használunk fel.

Technológiai szempontból az építés során az alábbi adalékanyagokat használjuk:

  • homok
  • kavics
  • homokos kavics.

A betonok csoportosítása és megnevezése

A télikert építés helyszínének kiválasztását követően a szakemberek megállapítják, hogy milyen építőanyagok felhasználásával készülhet el az építmény. A statikai szempontok figyelembevételével választják ki a megfelelő betontípust is.

A betonok típusai:

  • az adalékanyag fajtájától függően: kavics-, zúzottkő-, salak-, perlit-, stb. beton
  • az adalékanyag szemmegoszlása alapján: egyszemcsés, folytonos és lépcsős szemmegoszlású beton
  • a felhasznált cement fajtája szerint: cement-, bauxit-, transzcement-, stb. beton
  • az előállítás módjától függően: döngölt, csömöszölt, öntött, vibrált, stb. beton
  • a szerkezeti rendeltetése szerint: alap-, aljzat-, szerelő-, védő-, szerkezeti beton.

A Budapesten épített télikertek létesítésénél az építőipai folyamatokban jártas szakemberek választják ki, készítik el vagy rendelik meg a megfelelő típusú és minőségű betont. A beton öntését szakképzett kőművesek végzik, a száradást követően történik a műanyag nyílászárók szerelése, az ablak és ajtókonstrukciók, illetve a tetőzet elkészítése.

Olvass tovább

Kávét vagy teát fogyasszunk a télikertben?

Télikert pihenősarok kávé

Egészséges otthon, egészséges italok

Télikertben tea és kávé
Tea vagy kávé a szépen berendezett télikertben.

Udvarias házigazdák gyakori kérdése, amikor kényelmesen elhelyezkedünk a télikertben kialakított fogadószobában és marasztalni szeretnék a kedves vendéget: kávét vagy teát hozhatok? Jellemzően egyiket vagy másikat jobban szeretjük. Mitől függ, hogy melyiket részesítjük előnyben? Kizárólag az íz számítana? A beépített terasz kellemes környezete hatással van-e választásunkra?

Mi van az italokban?

Kevesen ismerik azt a tényt, hogy mindkét ital alapjául szolgáló növénykét a télikertben is sikerrel nevelhetjük, így még különlegesebb a felszolgált ínyencség. Lássuk, hogy miből állnak ezek a remek italok. A tea mintegy 180 különböző anyagból áll. A friss tealevelek a növényi sejt szokásos összetevőin kívül polifenolt és metil-xantint tartalmaznak. A zöld tea fanyar, kesernyés ízét a polifenolnak köszönheti. A tealevélben koffein is van, azon kívül színt adó klorofill, jellegzetes illatot biztosító illékony vegyületek meg lipidek, aminosavak, ásványi anyagok stb.

A kávé komponensei közül közismert a koffein, mely a robustában kb. kétszer akkora mennyiségben található meg, mint az arabicában. A nyers kávéban többféle szénhidrát van, de az egyszerű cukrok a pörkölés során jórészt elbomlanak. Itt is jelen vannak az illékony vegyületek, csakúgy, mint a teában, ezek összetétele nagyban függ attól, milyen éghajlaton termesztik a növényt, illetve hogyan tárolják és pörkölik a kávébabot. A kávé minőségét nagyban befolyásolják a karbonsavak, ezek adják a jellegzetes aromákat. Csak a szubjektív szemlélet mondatja azt, hogy a télikertben ücsörögve több kávé fogy, mint tea.

Beépített télikert terasz
Vendégváró berendezés a beépített teraszon

Az egészséges koffein

A kávé és tea közös jellemzője tehát, hogy mindkettő koffeint tartalmaz, fajtától függően különböző mennyiségben. Élénkítő erejük azonban nem teljesen azonos: a tea hatása később és lassabban jelentkezik, de tovább tart, míg a kávéból hamarabb a véráramba jut a koffein, vagyis szinte azonnal felpörget. A két ital szervezetünkre gyakorolt hatását bizonyos mértékben mi magunk is befolyásolhatjuk. Ha nem szeretnénk erős, koffeines teát, áztassuk tovább a teafüvet. Amennyiben a kávé savassága bántja a gyomrunkat, válasszunk erőteljesebb pörkölésű kávébabot vagy őrleményt.

Koffeintartalmának köszönhetően mind a tea, mind a kávé — optimális mennyiségben fogyasztva — jó hatással van az egészségre. A mértékletes koffeinbevitel bizonyítottan gátolja például az Alzheimer-kór kialakulását. Vagyis élettani hatását tekintve mindkét ital hasznos. Úgy látszik, tényleg az íz a legfőbb tényező, amikor döntünk: kávét vagy teát?

Kávé vagy teafőző a télikertben

Az egyes helyiségeknek megvan a saját funkciójuk az épületen belül, így a télikertnek is. A tea és kávéfőzés helye a konyha, kell-e kávégép vagy teafőző a beépített teraszra? A válasz nem egyszerű. elsősorban a megrendelő felfogására van bízva. Annyi azonban elmondható, hogy a növénykertként is funkcionáló télikertben magas a páratartalom, mely nem ideális az elektromos berendezések számára. A kávéfőző biztonságos használatához gondoskodni kell a páratartalom és a hőmérséklet megfelelő szabályozásáról, amit a télikertépítő szakemberek ajánlásai alapján könnyen kivitelezhető.

Olvass tovább

Télikertek, teraszok villámvédelme

Villámhárító a tetőn

Villámvédelmi berendezések beépítése otthon

viullámhárító télikert
Villámvédelem a télikertépítés során

A villámvédelem, a villámhárító berendezések beszerelése a télikertépítésnél is fontos feladat lehet. A létesítmény különösen akkor szorul védelemre, ha szerkezete fém, és ha eléggé magasak a főépülettől legtávolabb eső pontjai. Ilyen esetben a lakóház tetejére szerelt villámhárító nem nyújt  védelmet, mert a távolabbi objektumok kiesnek a kúpszerűen elhelyezkedő biztonsági zónából, így például a beépített terasz kert felőli sarkát a földszintes családi ház tetejére szerelt villámhárító egyáltalán nem védi.

A megfelelő kialakítást villamossági szakember segítségével kell elvégezni, aki szakszerűen építi be a szükséges eszközöket és berendezéseket.

Mi a villámvédelem, mi a célja?

A közvetlen villámcsapás elleni védelemnek az a célja, hogy a becsapás a védendő tárgy, épület helyett a felfogót, villámhárító berendezést érje, ezáltal a villám részére az épületen kívül kisebb ellenállású utat biztosítson a föld felé, semmint ha a villám a védendő tárgyon belül jutna a földbe. A villámhárító berendezés feladata tehát, hogy a villámcsapás esetén megvédje az épületet, zárt vagy nyitott terasz, télikertet a rombolástó, tűztől és a benn tartózkodó személyeknek védelmet nyújtson.

Életvédelem a villámcsapás esetén

A télikertben tartózkodó embert közvetlen villámcsapás nem fenyegeti, mégsem célszerű az épületen belül olyan hely közelében tartózkodni, ahol a tetőn levő fémszerkezetekkel vezetői összeköttetésben levő fémtárgy van. Az antennák, kémények, villamos berendezések a beépített teraszon villámcsapáskor veszélyes területnek minősülnek, mert ezek közelében, mintegy 1 m távolságban másodlagos kisülés jöhet létre.

Villámhárító télikert és terasz
Villámhárító épületekre szerelve

Hogyan építsünk villámhárítót?

A télikertnek beépített teraszon a villámhárító berendezés olyan legyen, hogy a villámáram részére a lehető legrövidebb, egyenes, éles iránytörés nélküli és egyben minél kisebb rezisztenciájú utat létesítsen. Kerülni kell, hogy a villám útja a felfogótól a földelő felé haladva emelkedjék.

A télikert építésének helyszínétől, és a környezetétől függ, hogy villámvédelmi szempontból milyen besorolást kaphat.

A villámhárító berendezés részei:

  • felfogó
  • levezető
  • földelő.

A felfogó

Az épületek tetején, tetőzetén felfogót, felfogókat helyezünk el. A felfogó a villámhárító berendezésnek az a része, amely a villám becsapódását a védendő tárgy, tetőszerkezet helyett felfogja. A felfogó felfogórúdból és felfogóvezetőből áll. Felfogóként alkalmazható a terasz tetejének bármely összefüggő fémrésze, mely legalább 0,5 mm vastagságú és teljes fémkeresztmetszete legalább 100 mm². A felfogórúd a levegő szennyezettségétől függően legalább 12 mm átmérőjű köracél vagy 3-4 mm falvastagságú bármilyen idomacélból készülhet.

Levezető

A levezető a villámhárító felfogó és a földelő összeköttetésére készített vezető vagy a szabvány szerint levezetőnek minősülő egyéb fémrész, amely a felfogót ért villámot a földelőhöz vezeti.

A levezetőket úgy kell elhelyezni a télikert építésekor, hogy a felfogó legfeljebb 50 m vízszintes távolságra legyen a vele összekötött legközelebbi levezetőtől. A levezetők számát a beépített terasz nagysága alapján határozzák meg.

Földelések

  • Földelésnek valamely vezetőnek a földdel való összeköttetését nevezzük.
  • Földelő – az áramnak a földbe folyását közvetítő, e célból a földbe helyezett, földben levő vezető.
  • Földelővezető – a földelőt és a földelendő testet összekötő vezető.

A földelő elhelyezésének pontos helyét a tervezés során villanyszerelő segítségével határozzák meg, és a télikertépítést végző szakemberek kivitelezik megfelelő módon. A megfelelő fajtájú, anyagú és méretű berendezés kiválasztását a szükséges paraméterek ismeretében a megfelelő táblázatok és ajánlások alapján határozzák meg.

A legegyszerűbb földelő a kertben elásott és hegesztéssel összekapcsolt armatúravasakból készíthető el.

Olvass tovább

Fűszer- és gyógynövények otthonunkban

Bebérlevél a lakásban

Növénytermesztés a télikertben, beépített teraszon

Fűszer növény télikert
Fűszerek termesztése a télikertben.

Nem véletlenül dönt úgy az ember, hogy télikertet épít vagy beépíti a nyitott teraszt. Az így létrejött plusz helyiséget sokféle módon felhasználhatjuk, kihasználhatjuk. Az egyik ilyen hasznosítási funkció a növénykertként történő berendezés. Több olyan fűszer- és gyógynövény van, mely egész évben hasznos lehet konyhánkban, különösen akkor, ha friss. Nézzünk néhány növényt, mely jól jön, ha frissen megtalálható a beüvegezett konyhakertben.

Aloé

Afrikában és Nyugat-indiában honos, a szárazságtűréshez alkalmazkodott növénynemzetség. Egyik gyakori faja az A. capensis, ezt a télikertben is nevelhetjük.

A hatóanyagot a levelek megsértésével nyerik, a levelekből csepegő nedvet fogják fel. Napon szárítva vagy szabadon rakott tűz fölött besűrítik, és így egy májbarna színű, gyantaszerű anyagot kapnak. A drog aloint, valódi gyantát, illóolajat és antrakinon-származékot tartalmaz.

Erősen hashajtó hatású, mégis néhány likőr különleges hatóanyaga.

Növények a télikertben
Aloé az üvegházban.

Babér

Kisázsiából származó, a Földközi-tenger egész partvidékén elterjedt örökzöld fa vagy cserje, levelét hasznosítják. Termését Magyarországon nem hasznosítják. Üvegházakban, télikertben egész évben jól érzi magát.

A levelek bőrneműek, szőrtelenek, törékenyek. Hosszúkás-hegyesek, ép vállúak, és ép szélűek, kissé hullámosak, színük olajzöld, felső felük sötét, fényes, barnás, alsó felük világosabb.

A levelek szaga jellemző, fűszeres, ízük is hasonló. 1-3% illóolajat, valamint keserűanyagot tartalmaznak. Az illóolaj világossárga, kellemes illatú folyadék, amely később kissé édeskés szagú lesz. Vízgőzdesztillációval nyerik a levelekből. Sűrűsége 0,915-0,935, 1-3 térfogatrész 80%-os alkoholban oldható.

A babérlevelet nálunk csak konyhafűszernek használják, illóolaja a fűszeriparban mártások ízanyaga.

A babérfa gyümölcsét fűszerként és keserűanyagként is hasznosítják, de zsíros olaját is kitermelik.

Cayeni bors

A Cayeni borsot amerikai paprika, angol paprika, magyar bors néven is ismerhetjük.

Manapság divatos fűszernövény, mely a télikertben termesztve ízesítők és fűszerkeverékek alkotórésze lehet. A törpe paprikához hasonló, téglavörös színű, kb. 3 cm hosszú, sárgarépa alakú gyümölcs. A héja vékony. Egyes országokban paprika helyett használják. A magyar paprikánál erősebb, maróbb ízű fűszer. Általában finom por alakjában kerül forgalomba.

Nagy kapsacin tartalma miatt jól elzárva, fénymentes helyen kell tartani.

Erős, csípős ízű mártásokhoz, sült húsok, halételek, rizskörítések, sajtos és tojásos ételek ízesítésére, savanyúságok berakására használják.

Kapor

Közismert konyhakerti fűszernövény, mely egész évben megél az ablakpárkányon, üvegházban, télikertben vagy a beépített teraszon. Európába a rómaiak idejében került, és a középkor óta általánosan termesztett. Vadon nem fordul elő. Egyéves, jellegzetes illatú, lágy szárú növény. Gyökere orsószerű, vékony, alig elágazó, 10-20 cm hosszú. Szára hengeres, felálló, magassága 50-150 cm között változik, végig leveles. Lomblevele háromszorosan szárnyalt, összetett, levélkéi véknyak. Virágzata összetett ernyő, 15-20 cm átmérőjű. Virágai aprók, élénksárgák, hímnősek. Termése ikerkaszat, amely két részre hasad.

Hatóanyaga illóolaj, amelytől jellegzetes, általánosan ismert, össze nem téveszthető, átható, nehéz aromáját nyeri. Az illóolaj színtelen, lassan megsárguló, szaga köményre emlékeztető, íze először enyhe, majd égetően csípős.

Kellemes íze, étvágyjavító hatása és sokoldalú felhasználhatósága miatt az egész világon kedvelt. Legfőképpen az élelmiszeripar használja zöld részeit frissen és szárítva, érett termését egészében és őrölve ízesítőként. De mind többet igényelnek a belőle előállított illóolajból is, amelyet főként a likőrgyártásban használnak.

A világ kaporolaj termelése évente 40-50 tonnára tehető.

Olvass tovább

Természetes és mesterséges világítás a beépített teraszon

Növények és fények a télikertben.

Fényviszonyok a télikertben

Fények a beépített teraszon
Terasz mesterséges megvilágítása.

A növények fejlődéséhez, növekedéséhez szükség van fényre, ezért a növényházként funkcionáló télikert fényviszonyait és mesterséges megvilágítását szakszerűen meg kell tervezni. A növények számára nélkülözhetetlen ibolyántúli sugárzás a beépített terasz szerkezetére és berendezésére nézve káros is lehet, ezért a megfelelő védelemről és árnyékolásról gondoskodni kell.

A télikert mesterséges megvilágításának tervezésekor olyan fénytesteket kell választani, melyek energiatakarékosságuk mellett biztosítják a növények számára a szükséges színárnyalatokat is. A lámpák elméleti színspektrumának maximális indexe 100-as, minél alacsonyabb ez az index, annál gyengébb minőségű világítótestről van szó.

A növények gyarapodása a télikertben

A lakás részét képező télikertben vagy a szabadban, a ház körül kialakított kertben nevelt növények fejlődésének egyik kézzelfogható jele a növekedés, tömegük folyamatos növekedése. A növények fejlődése a fotoszintézis révén történik. A növények fotoszintéziséhez energiára van szükség, melyet a fényből nyernek. Nappal a beépített terasz műanyag ablakai és ajtói elegendő üvegfelületet biztosítanak a napfény zavartalan beáramlásához, a sötétebb napszakokban, évszakokban azonban mesterséges fényre van szükség ahhoz, hogy növényeink teljes szépségükben pompázzanak.

A téli időszakban virágzó növények egészen különleges élmént nyújtanak a nagyvárosi, például budapesti betonrengeteg közepén épített narancsházban, pálmaházban. Egyes növények csak akkor képesek virágozni vagy gyümölcsöt teremni, ha az év folyamán megkapják a szükséges napi fénymennyiséget, ezért a borús vagy sötét napokon szükség van a lámpákkal történő megvilágításukra.

Növénytrermesztés télikert
Megvilágítás növénytermesztéshez.

Világítás és energiatakarékosság

A télikertépítés egyik célja, hogy a plusz helyiség kialakítása révén növeljük otthonunk hőszigetelését, ennek révén energiát takarítsunk meg. A szobakert növényeinek mesterséges fénnyel való ellátása plusz költséget jelent, ezért energiatakarékos és hatékony megoldásokat kell keresni. A legújabb LED típusú lámpáknak köszönhetően az egész napos megvilágítás sem jelent komoly anyagi megterhelést. A növények hagyományos lámpatestekkel történő megvilágítása esetén a megfelelő időszakokban történő megvilágítással érhető el a legjobb hatás.

A sötét téli napok során harminc perces időközönként történő megvilágítás esetén a növények növekedése már fenntartható.

Meg kell különböztetnünk a télikert és az üvegház megvilágítását. A szobakertben vagy a beépített teraszon nevelt növények elsősorban kedvtelési célokat szolgálnak, ezért nem történik különösebb tragédia akkor sem, ha a fényes és sötét periódusok nem rendszeres időközönként váltakoznak. Üvegházban, ha a növénytermesztés gazdasági célból történik, rendkívül fontos, hogy pontosan megtervezett rendszerben, a megfelelő eszközök kiválasztásával történjen a megvilágítás.

Olvass tovább

Kivi és füge termesztése otthon

Télikertben is nevelhető növények

Kivi termesztése.
Kivi termesztése otthoni körülmények között.

A Kivi Kínából származik, ahol folyópartok rendkívül nedves, árnyékos környezetét szereti. Az apró, sárgadinnyéhez hasonló gyümölcsnek számtalan neve terjedt el. A növény jellegéből adódóan (hasonlít a melegházi uborkára) termesztéséhez erős tartószerkezetre van szükség, a télikert építésekor érdemes ezt megtervezni.

A gyökérzet a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. Kétféle hajtása van, a vegetatív és a termőhajtás. A tavaszi hajtások csak vegetatív rügyek.

A növény váltivarú, tehát a telepítéskor nővirágú és hímvirágú fajtákat ültessük keverten.

A télikert vendége

A kivi ugyan elviseli a -30 C hideget is mélynyugalmi állapotban, de rügypattanáskor már -1 C-nál is károsodik, ezért a télikert vagy beépített terasz lehet ideális számára, kinn a kertben fólia sátrat vagy mobil üvegházat kell köré építeni a téli fagyok elmúltáig.

A szőlő fakadása előtt indul meg a vegetációja, a tavaszi fagyok miatt veszélyes időszakban.

A hímvirágok sok pollent termelnek, a beporzásnál előnyös a méhek közreműködése, ezért ilyenkor ki kell nyitni a télikertnek erre a célra tervezett ablakkonstrukcióját.

Gondozása, nevelése

A jó vízáteresztő, kevésbé agyagos, laza talajokat szereti, a köves talajt is jól elviseli. Az enyhén savanyú vagy közömbös kémhatást kedveli, a mészre kissé érzékeny.

Kivi szaporítása
Kivi gondozása és szaporítása otthon.

Fagyzugos, szeles helyre ne telepítsük. Széles, kiterülő levelei könnyen beszakadnak, a szél hatására fiatal hajtásai leszáradnak.

Termesztéséhez a nagy páratartalom fontos, az öntözés – legalább hetente kétszer, 20-25 mm mennyiséggel – elengedhetetlen.

Gyümölcse késő ősszel érik be, ezért csak fóliasátorral, üvegházzal védhető vagy télikertben érlelhető be.

Füge a télikertben

Európában is termeszthető, megfelelő körülmények között a füge. Ehhez mindenképpen üvegházra, télikertre, vagy legalább beépített teraszra van szükség. Mivel az őszi virágzásból ritkán fejlődik gyümölcs, ezért fölösleges a kerti termesztéssel, neveléssel próbálkozni. A füge júniustól októberig folyamatosan érik.

Tősarjakról vagy dugványozással szaporítható.

A Kelet-Ázsiában elterjedt növény hazájában erdőalkotó fa is lehet. Termése húsos falú, leginkább a körtére hasonlít.

A világ egyik legrégebben termesztett gyümölcse, mely az ókori görögök egyik legfontosabb tápláléka volt. A frissen és szárítva is fogyasztható termés sok kalciumot, foszfort és vasat tartalmaz. A legtöbb kertben akkor szedik össze a füge termését, ha az már lehullott, ezután szárítják. Napjainkban a füge szárított formában érhető el a boltok polcain, ezért is lehet különleges egy télikertben nevelt példány gyümölcseinek szüretelése.

Olvass tovább

Akvárium a télikertben

Télikert és akvárium.

Berendezés és belsőépítészeti megoldások

Akvárium fal
Akváriumfal a télikertben.

A télikert stílusának kiválasztásakor az új helyiség célját vesszük figyelembe. A megfelelő hangulatot és funkcionalitást a fal és padlóburkolat kialakításával és a berendezéssel érhetjük el. Különleges hatás érhető el az akváriumok, terráriumok létesítésével. A nagyméretű üveg akváriumok olyanok számára ajánlottak, akik az élőlényekkel, növényekkel való foglalatosságban is örömöt lelnek.

A lakberendezők az akvárium tervezésekor abból indulnak ki, hogy hobbieszközként vagy díszítőelemként funkcionál majd az üvegberendezés. Az akvárium a trópusi díszkertek hangulatát teljesítheti ki. A statikus berendezési tárgyak között üdítő színfolt a mozgalmas élőtér, ehhez meg kell találni az optimális formát és méretet.

Egyszerű akvárium

A legelterjedtebb típus, melyet a télikertben elhelyeznek, az egyszerű akvárium, mely könnyen és gyorsan telepíthető, hagyományos gondozást igényel. Felépítése rendkívül egyszerű: üvegből, illetve átlátszó anyagból készült tartály, állvány vagy alátét, fedőlap és világítótest.

Beépített akvárium

A télikert tervezése során már gondolni kell a beépített akvárium telepítésének lehetőségére. Ez a típus egzotikus térelválasztóként is funkcionálhat, ezért vastagsága többnyire nem haladja meg a 350 millimétert, szélessége azonban gyakran a 3 métert is meghaladhatja. A térelválasztó funkció mellett hangulatvilágításként is alkalmazható, egészen különleges megoldás, ha bárasztalként telepítjük. A beépített akvárium rendszeres gondozást, karbantartást igényel, érdemes már a télikert tervezésekor foglalkozni ezzel a lehetőséggel.

Asztal akvárium a télikertben
Akvárium asztal, berendezés.

Holland típusú akvárium

A holland típusú akvárium az üvegszoba kert-funkcióját hangsúlyozza ki, hiszen ennél a típusnál a növényeket helyezzük az előtérbe és csak néhány halat telepítünk. Az összhatás érdekében nem ritka, hogy a vízinövények és sziklakompozíciók együttesét háttérképekkel, poszterekkel egészítik ki. A holland típusú akvárium esetében a halgondozás mellett a vízinövények gondozását is alaposan ismerni kell.

Függő akvárium

A függesztett akváriummal helyet spórolhatunk, azonban korlátozott az ilyen üvegszerkezetek mérete és megengedett tömege. Általában maximum 100 kg-os össztömegű akvárium függesztése engedélyezett. A télikert berendezésénél az utóbbi években „festmény-akváriumokat” helyeznek el, ezek vastagsága 18 centiméter alatt marad. Az ilyen üvegtartályok jól megvilágítottak, ezért a halak számára érdemes búvóhelyeket kialakítani, hogy az esti a villanyfény ne zavarja meg életvitelüket.

Medence akvárium

A házhoz épített télikertben medenceszerű akvárium is létrehozható. Hátránya, hogy teljesen elveszíti mobilitását, cserébe természetes hatást kelt, szökőkút, kisebb vízesés telepítésére is alkalmas. A medencében többnyire aranyhalak tenyészthetők.

Az akváriumok mellett kedveltek a terráriumok is a télikertben. Ezek olyan üvegtartályok, melyben szárazföldi állatok tarthatók, általában pusztai berendezés mellet. Különleges hangulatot nyújt a vegyes üvegtartály a télikertben, ebben vizes akvárium és terrárium egy helyen található, a halak mellett kétéltűek gondozására alkalmas.

Olvass tovább

Citrom a télikertben

Otthon nevelt citrom
Télikert citrom tartás
Citrom nevelése a télikertben.

Termesztés és szüretelés a teraszon

Az épített télikert nemcsak a lakás, a ház hőszigeteléséhez, energiatakarékosságához járulhat hozzá, hanem kellemes elfoglaltságot biztosítva gondoskodhat az egészségünkről is. A növényekkel való foglalatosság megnyugtató tevékenység egész évben, a téli hónapokban az ablakban pompázó citrom pedig egészen különleges látványt nyújt. A citromfácska gondozása nemcsak szépsége miatt hasznos, családunk egészséges, ellenőrzött körülmények között termesztett gyümölcshöz juthat, mellyel sokkal finomabb a beépített teraszon elfogyasztott tea.

A citrom felfedezése

A citromfácskák termesztéséről több ezeréves emlékek maradtak fenn, már a sumér birodalomban és az ókori Egyiptomban is kultusza volt a citromnak. Mivel a korai emberek még nem ismerhették a növény hatóanyag-tartalmát és annak egészségügyi hatásait, ezért nem C-vitamin tartalma miatt tartották, hanem szelleműző, betegségűző erőt tulajdonítottak neki.

A hasznos gyümölcsöt a kelet aranyalmájának nevezték, és joker szerként alkalmazták, nem volt olyan dolog, amire ne tartották volna jónak. Használták betegségek elleni gyógyírként, bőrápolószerként, illatszerként, kozmetikumként, rágcsálták szájszag ellen, de vallási rituálék alkalmával is szántak neki szerepet.

Terasz citrom
Citromfácska a teraszon

A télikertben is termeszthető citrom első leírása így szólt:

… Ennek a fának olyan a levele, mint az andrachnéé s miként a körtének és a galagonyának tövisei vannak, ezek simák, nagyon hegyesek és erősek. Almaszerű gyümölcsét nem eszik, de mint levele is, nagyon kellemes illatú, s ruha közé rakva elűzi a molyokat. Orvosságnak is használatos.

A korai citromok még jóval keserűbbek voltak mai utódaiknál, az úgynevezett ethroh típus megjelenéséig még több száz évet kellett várni.

Európában először természetesen Szicíliában és Nápolyban ültettek először citromfát, innen terjedt el Európa télikertjeibe. Hódító útja akkor kezdődött, mikor felfedezték a limonádét, melyhez a citrom levét vízzel és egy kanál cukorral keverték össze. A citrom megkedvelését követően a főúri télikertek narancs- és citromvirágoktól illatoztak.

Termesszünk citromot a beépített teraszon

A citromfélék családjába tartozó növények Európában vadon is előfordulnak. Az általunk ismert citromot termő növények télikertben vagy szobában érzik jól magukat. A citrom levele kemény, viaszos tapintású, enyhén fogazott. Nagy virágai öt fehér sziromlevélből, jól fejlett porzóból és erős, bunkós végű termőkből épül fel. A citrom gyümölcs kezdetben zöld színű, később megsárgul és hosszúkás csücsökben végződik. Általában sok magot találunk a termésben.

Citrom szaporítása

A növény többféle módon szaporítható: magvetéssel, szemzéssel, dugványozással és oltással. Magról fejlődő fajtája általában gyenge, nem terem gyümölcsöt. A legjobb eredményt a szemzéssel vagy oltással szaporított növények esetében érhetjük el. Az apró növénykéket üveglap alatt kell tartani, télikertben érzik magukat a legjobban. Szemzésnél a T vagy fordított T bemetszés alkalmazandó.

A beépített teraszon vagy a külön építményként létesített üvegházban, télikertben tartott citromfákat edényben, lehetőleg dézsában neveljük. A nyáron a szabadban levegőztetett növények egészségesebbek, de óvatosnak kell lenni a környezetváltozáskor, erős széltől és napsütéstől védeni kell a csemetéket.

Mivel a citromfa a fűtött télikertben is képes kihajtani, ezért teleltessük alacsony hőmérsékleten, hogy a fényhiány miatt satnya nyúlványai ne rontsák a fa képességeit.

Nagy méretű fa dézsában nevelve a citromfa télikertünk és kertünk dísze is lehet.

Olvass tovább