Kakaó termesztés házilag – télen is!

Kakaóbab csokoládé.
Kakaó fa terasz
Teraszon nevelt kakaófa

Csokoládé születik a teraszon

A kakaó őshazájának az Amazonas és Orinoco ártereinek forró őserdeit tekintik a kutatók, ahol a magasabb fák árnyékában, nagy leveleinek köszönhetően szaporodhat a kakaófa. Az isten fájának nevezett növény az első pillanatban nem sok jóval kecsegteti felfedezőjét, de a pörkölt, hámozott és őrölt magokból ellenállhatatlan ital készülhet. Hazájában a kakaóitalt paprikával, mézzel, vaníliával vagy illatos virágokkal ízesítik.

A kakaóbab otthoni termesztése nemcsak a konyhában készülő édességeket teheti különlegessé, orvosságként, természetes fájdalomcsillapítóként is használható.

Európa télikertjeibe a spanyol hódítók jóvoltából kerülhetett a növény. Az első európai fogyasztók Cortez katonái voltak, akik egy-egy csésze kakaóból készül ital elfogyasztása után egész nap képesek voltak megállás nélkül menetelni, legalábbis a fennmaradt források szerint.

Mexikóban a kakaóbab olyan értékes volt, mint hajdanán a bors Európában. Az utolsó nagy indián uralkodó, Montezuma udvarában fizetőeszközként is használták, az alattvalók az adót fizethették kakaóban.

Európában spanyol közvetítéssel érkezett a kakaóbab és gyorsan eljutott Bécsbe és Franciaországba is. A kávéhoz hasonlóan nem ért el osztatlan siker. A növény egyik legnagyobb rajongója Linné volt, aki 1769-ben Theobromának nevezte el, vagyis Istenételnek. Európa legtöbb üvegházában találunk kakaófát, a budapesti pálmaházban és botanikus kertben is van szépen termő példánya. A modern szerkezetű teraszbeépítések és télikertek megjelenése kedvezett a növény otthoni termesztésének is.

A kakaó házi szaporítása és nevelése

Kakaó csemete
Magról szaporított növény

A kakaó őshazájában, Dél-Amerikában a magasabb fák árnyékában érzi jól magát. A növény tudományos neve Theobroma cacao, Brazília trópusi ültetvényein termesztik ipari mennyiségben. A növény egyik legismertebb rokona a kóladió, a Coca-cola alapanyaga.

Európai éghajlati körülmények között a kakaó csak üvegházban, télikertben marad meg.

A kifejlett kakaófa elérheti az 5-10 méteres magasságot, koronája pedig a 7-9 méteres szélességet. Megjelenésére jellemző a fahéjbarna szín, sötétzöld és rövid nyelű levél, virágai a törzsön nyílnak.

A kakaóbab kezdetben zöld, majd sárgás, végül pirosas vagy barnás színű lesz. A vastag termésfal belsejében 5-ször 10-12 mag található, általában 15-20 centiméter hosszú, de előfordulnak 30 cm-es példányok is.

A saját kezű szaporítás történhet dugványozással, magvetéssel, szemzéssel és az idősebb részek gyökereztetésével is.

Az üvegezett teraszon az érett hajtások csúcsi részét dugványozhatjuk. Az öt-hat levélkéből csak a felső hármat hagyjuk meg, amelyeket féllemezre vágunk vissza. A növénykét süllyesszük homokba és a cserepet papírlappal vagy üveglappal fedjük le, erre azért van szükség, hogy elegendő legyen a páratartalom a növény számára. Fontos a megfelelő páratartalom és az árnyékolás biztosítása.

A magvetéses szaporítással is jó eredményeket érhetünk el, ha a télikertben állandó 25 C fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani és a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk. A magról fejlődő csemeték gyökerei rendkívül sérülékenyek, ezért a továbbültetéskor óvatosnak kell lenni.

 

Kakaóbab
A kakaófa termése.

A kakaó ápolása, gondozása

A fiatal növényekké cseperedett csemetéket fokozatosan szoktassuk az erős fényhez. A bő termés érdekében szükség van a megfelelő árnyékolás és nedvesség biztosítására az üvegházban, ezért a beépített terasz kevésbé alkalmas a tökéletes körülmények megteremtéséhez.

Ha sikerül biztosítani egész évben az ideális körülményeket, a növények többször is virágozhatnak. A kakaófa első termései 4 éves korában jelennek meg télikerti körülmények között.

Olvass továbbKakaó termesztés házilag – télen is!

Fügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Télikert kaktusz
Fügekaktusz a télikertben

Gyömölcstermő kaktuszok szaporítása a télikertben

A fügekaktusz Amerikából érkezett Európa télikertjeibe, korábban az indián törzsek ékezésében játszott komoly szerepet. A Földközi-tenger partvidékén elterjedő növény a spanyol hódítók révén honosodhatott meg, akik eleinte indián fügének nevezték.

A fügekaktusz a gyümölcstermő kaktuszfélék családjába tartozik, melynek őshazája a meleg trópusi vidékek. Magyarországon a kaktusz közkedvelt dísznövény, leginkább igénytelensége miatt. A szakszerűen nyaraltatott fügekaktusz nemcsak a beépített teraszon, hanem a konyhakertben is átvészeli a telet.

A télikertben nevelt, gyümölcsöt hozó példányok erős, húsos szárú példányok, akár a 7-8 centiméteres magasságot is elérhetik. A növény levelei, mint a kaktuszoknál általában, tövisekké alakultak át, ezek mérete és színe fajtánként különböző lehet, de találhatunk tüske nélküli egyedeket is.

A megfelelően gondozott kaktusz a télikertben virágzik, virágai a levelek peremén nyílnak. A fügekaktusz virágai páratlan szépségűek, de nagyon érzékenyek, ezért különleges gondoskodást igényelnek. A nyár elején nyíló virágok éjjel virítanak, a napfény első sugarai már részben összecsukott állapotban találják.

A kaktusz termései a szártagok külső peremén nőnek, általában hosszúkás vagy ovális alakúak, de előfordulhatnak körte és gömb alakban is. A gyümölcsök többféle színben pompázhatnak, de a zöldes alapszín a gyakori.

Gyümölcskaktusz szaporítása

Kaktusz termés
Gyümölcstermő kaktusz termése

A télikert kiváló helyszín a gyümölcstermő fügekaktusz szaporítására, melyet magvetéssel és szárdarabok gyökereztetésével végezhetünk. Ha magról szeretnénk szaporítani, mindenképpen frisset használjunk és kezeljük gombavédő oldattal. Közismert tény, hogy a kaktusz melegkedvelő, melegtűrő növény, ezért a magok csíráztatása is 20-30 Celsius fok körül eredményes.

Figyelembe kell venni, hogy 1-2 év is eltelhet addig, míg a magokból életképes növénykék fejlődnek, ezért érdemesebb a szárdugványozás módszerét választani. A fiatal növényeket homokos-tőzeges talajban neveljük, meleg helyen a télikertben vagy a beépített teraszon, ne öntözzük gyakran.

Mivel a fügekaktusz melegtűrő, ezért egész évben a teraszon maradhat, nincs szükség kiültetésre. A kaktuszfélék nem tűrik a nagy mennyiségű vizet, ez a szárrész rothadásához vezethet.

A kaktusz gyümölcse

A télikertben nevelt növények gyümölcse ősszel érik be. A növényhez hasonlóan a termés is sok tüskével rendelkezik. A beépített teraszon tartott fügekaktuszt háromféle színben ismerjük: fehér, sárga és bordó húsú. A termés kellemesen édeskés, de nincs illata. Európában csak ínyencek kedvelik, mert sok benne a mag.

A télikertben gondozott kaktuszok előnye, hogy kisebb edényekben is eltarthatók, igénytelenek, ezért a beépített terasz ékességei egész évben. Neveléséhez agyag, fa vagy műanyag konténereket is használhatunk, fontos az alapos fertőtlenítés és a gomba elleni védelem. Egészséges és ízletes gyümölcsei révén a téli hónapok különlegességei között tarthatjuk nyilván. A budapesti télikertek kedvelt vendége.

Olvass továbbFügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Ananász nevelése a télikertben

Különleges gyümölcsök otthonod kertjében

Beépített terasz növény.
Növényeink a beépített teraszon is jól érzik magukat.

Az ananász az egyik legkedveltebb trópusi gyümölcs, melyet gyakran használunk főfogások elkészítéséhez is. Ananászt használhatunk saláta elkészítéséhez, csirkés ételekben és természetesen sokan szeretik a Hawaii pizzát, mely feltétjén ananászt is találunk. Elképesztő és hihetetlen, de otthonodban is nevelheted, termesztheted ezt a gyümölcsöt, csak egy télikertre, vagy egy jól elkészített, beépített teraszra van szükség.

Az ananász

A Dél-Amerikában honos növényre Kolumbusz figyelt fel második útján, a furcsa tobozszerű gyümölcsre, melyet fenyőtoboznak neveztek el. Az ananász név a tupisz indiánoktól származik.

Európa télikertjeibe az 1500-as években jutott el az ananász, először Katolikus Ferdinánd udvarában jelent meg. Elterjedésének egyik oka, hogy a terméseken lévő hajtáscsúcs és a növény sarjai a hosszú szállítás után is képesek meggyökeresedni.

A XVIII. századtól kapott lendületet az európai „ananász ipar”, ekkor sorra épültek az ananászházak, melyek télikert konstrukciójú épületek. Magyarországon először az Esterházyak üvegházában termett ananász, évente mintegy 400 darab. Egyre népszerűbb gyümölcs lett, bár ára miatt csak kevesen engedhették meg maguknak. Az üvegházban termett példányok ízben nem vették fel a versenyt külföldi társaikkal, de a termés szépsége ugyanolyan volt.

Ananász szaporítása és nevelése a télikertben

Az ananász a Bromeliaceae család tagja, Ananas comosus. Az ananász talajlakó, de sok fánlakó tulajdonság figyelhető meg rajta. Az ananász trópusi rokonságába több mint 850 faj sorolható, ezek Európában csak télikertekben, üvegházakban tenyésznek.

Az ananászt három típusba sorolhatjuk: Spanyol (fehér húsú), Királynő (fehér húsú) és sárga húsú típusokra.

Erős, rövid szárú növény, magassága 60-90 cm. A levelek széle szúrós, tüskésen fogazott, hosszuk 60-120 centiméter. A fejlett növény levelei levélrózsát képeznek, tölcsérszerű üregükben az esőt és a harmatot összegyűjtik.

Gyökerei rövidek, vastagok. A levelekből álló rozetta közepéből tör elő a vastag, hengeres alakú virágzat. A virágzat szára rövid, 30 cm körüli. A virágzatot 100-náltöbb fehér vagy világos ibolyaszínű virág alkotja. Az ananász virágjai tömött, tojásdad alakú füzérvirágzat.

Összetett termése piros, sárga, narancs vagy zöldes színű. Minden virágból egy bogyótermés fejlődik ki. Nagy pikkelyes áltermése fölött levélrozetta található. A termések általában mag nélküliek.

Anannász gyökér.
Ananász gyökereztetése.

Az ananász a télikertben is a vegetatív részeinek és csúcsi rozettájának gyökereztetésével szaporítható. Az idősebb, termő korban levő növények nagyszámú tősarjat fejlesztenek. Ezek a részek a legjobb szaporítóanyagok. Jól gyökeresedik a termések csúcsi részén levő rozetta és az ennek tövéből eredő kis sarjcsoport. Ha termésében esetleg magot találunk, magvetéssel is nevelhetünk növényeket.

Budapesten a télikertben legegyszerűbben a gyümölccsel érkező rozetta sarjasztásával termeszthetünk ananászt. A beépített teraszon cserépben könnyen és gyorsan gyökerezik, mérsékelt öntözés szükséges. A cserépben nevelt példányokat később nagyobb ládákba vagy üvegházak esetén a talajba ültetve neveljük tovább. Az ananász tápanyagigényes növény, ezért folyamatos trágyázást igényel.

Szárazságtűrő növény, azonban célszerű a vegetációs időben gyakran öntözni, a levélrozettát permetezni. A téli időszakban a télikert melege jó hatással van a növényre, nyáron azonban árnyékolni kell az üvegfelületeket. A fűtettlen télikertek esetében a növény nagyjából 15 fokon kell teleltetni.

Olvass továbbAnanász nevelése a télikertben

Narancs nevelése a télikertben

Növénynevelés a télikertben
Növénynevelés a télikertben
Csodálatos és különleges növények a télikertben.

A mesék aranyalmája a teraszon is megterem

A téli hideg napokon fantasztikus, felüdülő élményt nyújt a zöld növényvilág a beépített teraszon, a télikertben. Szinte hihetetlen, hogy a pompázatosan sárgálló narancsok, érett banánok és a vitaminpótlást biztosító citrom a saját erkélyünkön terem. Kis odafigyeléssel és gondoskodással, nemcsak kellemes elfoglaltság lehet a kertészkedés, növényápolás, hanem lélegzetelállító növénykülönlegességek birtokosai is lehetünk. A narancs könnyen és jól terem a télikert egész évben meleg klímájában, ezért nincs más hátra, ismerkedjünk meg ezzel a finom gyümölccsel.

A narancs származása

A narancs Európában a IX.-X. században jelent meg először, az Indiából érkező kereskedők az ehetetlen keserű fajtáját hozták, a Kínából származó édes különlegességre a XVI. századig kellett várni.

Az első narancskerteket Olaszországban építették, még a keserű narancs fajtából, melyet az arabok gyógyszerként használtak. A keletről érkező édes narancs misztikus titokzatosságot hozott a lovagkori Európába, ahol aranyalmának nevezték el. A XVI. századra már több oranzsárium, illatozó télikert is volt Európában, melynek divatja meghódította az összese tehetősebb családot. A narancsvirág először versalles-i kertekben került szaporításra, az 1660-as években a schönbrunni kastélyban már több mint száz narancsfa díszelgett a beépített kertben.

Magyarországon, Budapesten az Esterházyak és Grassalkovichok oranzsáriumai valamint a budai királyi palota télikertje volt a leghíresebb. Egerben püspöki utasításra rozmaring helyett narancs és citromágakkal díszítette magát a násznép, ez a szokás a 19. század végéig divatban volt.

A narancs szaporítása és nevelése

Narancs fa télikert
Narancsfa a télikertben.

A narancs Kína és Indokína vidékein honos növény, de akár egy budapesti télikertben vagy beépített teraszon is nevelhetjük. A citromtermő vidékeken: Olaszországban, Görögországban, Kaliforniában, Távol-Keleten és a világ mediterrán területein mindenütt intenzíven termesztik.

A Citrus sinesis, az édes narancs a rutafélék családjába tartozik. Terméseik alapján három fajtacsoportot különböztetünk meg: szabályos, szabálytalan termésűek és vérnarancsok. A citromhoz hasonlóan családjának néhány képviselője Magyarországon is honos.

A narancs edényes nevelésű, télikerti példányai sokfelé megtalálhatók, szebb növény mint a citrom, de az utóbbi mégis népszerűbb.

Megjelenése: kis fává fejlődő, alacsony törzsű, gömb vagy lapított gömb koronájú növény. Törzse alacsonyan elágazik, ágai felfelé állnak. A fiatal elágazások először szögletesek vagy lapítottak, sötétzöldek. Az ágakon tövisek képződnek.

A narancs termései nagyok, 4-9 cm átmérőjűek, gömbölyű vagy lapított gömb alakúak. Felületük sima vagy rücskös, viaszos fényű. A gyümölcsök 8-13 gerezdesek, hús sárga, narancssárga vagy vöröses fényű. A magok száma változó, színük fehéres- vagy zöldessárga, gömbölydedek, egyik végükön elkeskenyedő.

A narancsfát a télikertben szemzéssel szaporítjuk. Néha oltással, dugványozással, sőt magvetéssel is szaporítanak termő növényeket.

A szemzésnek legjobb alanyai a citrom- és mandarin csemeték. A T és fordított T szemzést a citromhoz hasonló módon végezzük. Gyorsabb eredményt érhetünk el, az oltásos szaporítással. Legjobb a héj alá oltás, amit a citromhoz hasonlóan végzünk a télikertben is.

A citromhoz viszonyítva a narancsdugványok gyengébben erednek, ezért előzőleg gyökeresedést serkentő anyagokkal kezeljük a dugványokat. A gyökérserkentő anyagot bemártással vagy áztatással juttatjuk a sebfelületre, illetve a szomszédos szövetek belsejébe. Auxinkezeléssel a narancsdugványok is elég jól gyökeresednek.

Télen kertben narancs.
Narancs a kertben télen.

A narancsok télikerti nevelése általánosságban megegyezik a citrom igényeivel. A citromhoz viszonyítva kevésbé vízigényes, fényigénye nagyobb, de jobban tűri a hűvösebb időszakot, ezért fűtetlen, de hőszigetelt télikertben is nevelhetjük. A magról nevelt narancsfák 7-15 éves korukban kezdenek virágozni és hazájukban 100-130 évig is élnek. A virágzás fő ideje a tavaszi hetekre esik. A télikertben vagy beépített teraszon már a tél folyamán is virágozhat.

Gyakori jelenség, hogy a télikertben megtermékenyülés nélkül fejlődnek gyümölcsei, ezekben alig van mag. Ennek ellenére a mesterséges beporzás jó eredményt ad. A legjobb, legszebb, ízletes termés nyáron érik be, ezért próbáljuk erre az időszakra időzíteni.

Olvass továbbNarancs nevelése a télikertben

A télikert berendezése növénykertként

Telikert a nappaliban.
Telikert a nappaliban.
Kert a nappaliban

Növénytermesztés, növénygondozás a télikertben

A teraszbeépítésnek és télikert építésnek az egyik célja, hogy olyan plusz helyiséget, szobát kapjunk, mely télen virágaink, növényeink menedéke lehet. A növények gondozásához, ápolásához azonban megfelelően kialakított berendezésre és eszközökre van szükség. A helyiség kialakításakor, tervezésekor figyelembe kell venni, hogy szükség lesz a növényápoláshoz használt eszközök számára egy megfelelő tárolórészre, és érdemes kialakítani egy sarkot, ahol folyóvíz és lefolyó is van

A télikert tehát növényház funkciót kap.

Tipp: a szerszámokat, vegyszereket, növényi trágyát és a földet érdemes a pihenőzónától legtávolabb eső sarokban tárolni. A vegyszereket minden esetben elzárható helyre kell tenni, különösen akkor, ha kisgyermek is van a családban.

Vegyszerezni, permetezni csak a szabadban szabad, semmi esetre sem a télikertben!

Öntözés a télikertben

A télikertben vagy beépített teraszon a növények öntözésére tökéletesen megfelel a csapvíz, de nem egyenesen a vezetékből. A friss csapvíz hideg és kevés oxigént tartalmaz, ez nem kedvez a növény gyökereinek. A virágok gyökerei a kellő mennyiségű oxigént a vízből nyerik ki, ezért sem szabad forralt vízzel öntözni, hiszen forralás közben minden levegő távozik a vízből.

Tipp: mivel forralásnál a klór is kitisztul a vízből, ezért a növények számára egészséges öntözővíz lehet, ha mesterségesen oxigénnel dúsítjuk, például légkompresszor segítségével.

A fent leírtakból adódik, hogy a télikertben a legegyszerűbb a csapvizet szobahőmérsékleten tárolni, majd azzal öntözni növényeinket. Ehhez mindenképpen szükség lesz víztárolóra. Érdemes a kellemest összekötni a hasznossal, és lehetőség szerint egy kis tavat vagy szökőkutat kialakítani az öntözővíz számára. A díszkútban egy apró pumpa keringteti a vizet, így mindig megfelelő minőségű víz áll rendelkezésre növényeink számára.

A növényápoláshoz a télikertben az alábbi szerszámokra és kellékekre lesz szükség:

  • öntözőkanna a növények öntözéséhez

    Télikerti szerszámok
    Kerti szerszámok télikertbe.
  • szórófejes adagoló pumpa – a levelek portalanításához, permetezéshez
  • lapát – a virágok, növények ültetéséhez, gondozásához
  • kisméretű gereblye
  • metszőolló
  • kés és olló
  • virágcserép és kaspó.

Virágcserép és virágláda

Amikor a télikertben telepítendő virágokról esik szó, mindig felmerül a kérdés, hogy agyag cserép vagy műanyag a megfelelő. Mivel zárt helyiségekben, a beépített teraszon nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, ezért a műanyag virágcserepek is használhatók. A nagyobb növények, pálmák és fikuszok számára fából készült virágtartókat is rendelhetünk.

Virágcserép fajták
Változatos formájú és méretű virágcserepek a télikertben.

Ha agyagból készült virágcserepet szeretnénk a télikertbe, mindenképpen a bevonattal ellátott típust válasszuk. A bevonat nélküli virágcserép időnként az öntözés hatására fehér sóvirágokat bocsájt ki. A műanyag virágtartók sokkal könnyebbek más agyagból készült társaiknál, ami egyes növényeknél hátrány is lehet, hiszen a növekedés, gyarapodás hatására a súlyosabb növény felboríthatja a virágtartót.

A modern technológiákkal készült virágcserepek hozzájárulhatnak növényeink egészségéhez, erőteljes fejlődéséhez. A samott anyag hozzáadásával készült virágtartók „lélegeznek”, így a növények gyökerei hozzájutnak a szükséges mennyiségű levegőhöz.

A műanyag télikertben jól mutat a műanyag virágtartó is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a műanyag virágcserépben nevelt növények fejlődése nem marad el cserépedényben nevelt társaiktól. Az anyag tulajdonságai miatt a virágokat ritkábban kell öntözni. A műanyagot elegendő vízzel és mosószerrel átmosni, míg az agyag virágcserepet érdemes átfőzni, ha új virágot ültetünk bele.

Ne felejtsük el, hogy bármilyen anyagból készült virágtartót helyezünk el a télikertben, mindenképpen lyukat kell fúrni az aljára a megfelelő vízmennyiség beállításához.

Olvass továbbA télikert berendezése növénykertként