Növényvédelem a beépített teraszon

Virágaink betegsége a télikertben

Télikert növényvédelem.
Növényvédelem a télikertben.

A télikertben nevelt növényeink betegségeit – okozati összefüggésük alapján – endogén és exogén eredetű tényekre vezethetjük vissza. Az előbbi genetikai, az utóbbi ökológiai hátterű, amelyben a biotikus és abiotikus tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Az élettelen szférából ható erők súlyosak lehetnek, de járványt, fertőzést nem okozhatnak. Fertőzést, járványt, pandémát viszont csak élő szervezetek idézhetnek elő.

Abiotikus eredetű, nem fertőző betegségek a télikertben

Gyakran fordul elő, hogy nagyobb veszteséget okoznak a télikert növényei között, mint a fitopatogén szervezetek. Ez a mostoha bánásmódra és az ökológiai ismeretek hiányosságára vezethető vissza.

Vízhiány és vízbőség

Satnya növekedés, hervadás, száradás és különféle kártevők elszaporodása lehet a következménye. Az egyenlőtlen vízellátás egyes növényeken a megszokott életritmus eltolódását okozhatja, ami élettani következményekkel, például fokozott fagyérzékenységgel, esztétikai és gazdasági hátrányokkal párosulhat. A fokozott vízbőség a gombák elszaporodását okozhatja.

A megfelelő vízellátás érdekében érdemes öntözőrendszert vagy öntözőgrafikont készíteni a télikert növényei számára.

Tápanyagok

Hiányukat és bőségüket is jelzik a növények. A fémek hiánya levélbarnulást, apró virágokat, idő előtti lombhullást okoz. A kálium hiányában görbült levelű, vékony lesz a növény, az elégtelen nitrogénellátást az apró világoszöld levelek jelzik.

A túlzott tápellátás is káros lehet. A nitrogéntöbblet hatására sötétzöldek lesznek a növény levelei, érzékenyebbé válik a kártevőkre. A káliumtöbblet hatására a virágszirmok elgörbülnek.

A tápanyagellátás megfelelő szintjét talajvizsgálattal határozhatjuk meg.

Növényvédelem szakszerűen.
Szakszerű gondoskodás a növényvédelem alapja.

Fényhiány és fénytöbblet

A télikert árnyékolása nem csak az emberek komfortérzete és a magas hőmérséklet elkerülése érdekében fontos, hanem a növények életében is meghatározó. Fényhiány esetében etioálódnak a kifejlett növények, és az ilyen növényekről szedett dugványok elrothadnak. Fénybőségben elszíneződnek és lehullanak a levelek.

Erős napsütésben az öntözővíz és a permetlé perzselő hatása fokozódik.

A télikertépítés során a szakemberek a megfelelő fényvédelmi technológiák beépítését is elvégezhetik.

Páratartalom

Száraz környezetben fokozódik a párolgás, lassul a csírázás, és vontatott a dugványok gyökeresedése. Ahol huzamos ideig alacsony a levegő páratartalma, ott kártevők megjelenésére is számíthatunk. Nyirkos légtérben, párás környezetben a gombás megbetegedések kórokozóinak fokozott patogenitásával, meztelen csigák kártevésével kell számolnunk.

A páratartalom szabályozását nem csak speciális berendezések segítségével érhetjük el, hanem a fényviszonyoknak és hőmérsékletnek megfelelő öntözéssel, ezzel összhangban lévő szellőztetéssel, végső esetben peszticidek használatával.

Biotikus eredetű, fertőző betegségek és kártevők

Ide az egyértelműen élő, továbbá az élő életre utaló jeleket is mutató szervezeteket soroljuk. A fitopatogén szervezetek lehetnek: vírusok, mikroplazmák, baktériumok és gombák. A kártevők közül a hengeresférgek, a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak, a puhatestűek és az emlősök törzsébe tartozó fajok elleni védelem a fontos.

A biotikus eredetű betegségekkel és ellenük történő védekezéssel a következő írásban foglalkozunk.

Olvass továbbNövényvédelem a beépített teraszon

Kávét vagy teát fogyasszunk a télikertben?

Télikert pihenősarok kávé

Egészséges otthon, egészséges italok

Télikertben tea és kávé
Tea vagy kávé a szépen berendezett télikertben.

Udvarias házigazdák gyakori kérdése, amikor kényelmesen elhelyezkedünk a télikertben kialakított fogadószobában és marasztalni szeretnék a kedves vendéget: kávét vagy teát hozhatok? Jellemzően egyiket vagy másikat jobban szeretjük. Mitől függ, hogy melyiket részesítjük előnyben? Kizárólag az íz számítana? A beépített terasz kellemes környezete hatással van-e választásunkra?

Mi van az italokban?

Kevesen ismerik azt a tényt, hogy mindkét ital alapjául szolgáló növénykét a télikertben is sikerrel nevelhetjük, így még különlegesebb a felszolgált ínyencség. Lássuk, hogy miből állnak ezek a remek italok. A tea mintegy 180 különböző anyagból áll. A friss tealevelek a növényi sejt szokásos összetevőin kívül polifenolt és metil-xantint tartalmaznak. A zöld tea fanyar, kesernyés ízét a polifenolnak köszönheti. A tealevélben koffein is van, azon kívül színt adó klorofill, jellegzetes illatot biztosító illékony vegyületek meg lipidek, aminosavak, ásványi anyagok stb.

A kávé komponensei közül közismert a koffein, mely a robustában kb. kétszer akkora mennyiségben található meg, mint az arabicában. A nyers kávéban többféle szénhidrát van, de az egyszerű cukrok a pörkölés során jórészt elbomlanak. Itt is jelen vannak az illékony vegyületek, csakúgy, mint a teában, ezek összetétele nagyban függ attól, milyen éghajlaton termesztik a növényt, illetve hogyan tárolják és pörkölik a kávébabot. A kávé minőségét nagyban befolyásolják a karbonsavak, ezek adják a jellegzetes aromákat. Csak a szubjektív szemlélet mondatja azt, hogy a télikertben ücsörögve több kávé fogy, mint tea.

Beépített télikert terasz
Vendégváró berendezés a beépített teraszon

Az egészséges koffein

A kávé és tea közös jellemzője tehát, hogy mindkettő koffeint tartalmaz, fajtától függően különböző mennyiségben. Élénkítő erejük azonban nem teljesen azonos: a tea hatása később és lassabban jelentkezik, de tovább tart, míg a kávéból hamarabb a véráramba jut a koffein, vagyis szinte azonnal felpörget. A két ital szervezetünkre gyakorolt hatását bizonyos mértékben mi magunk is befolyásolhatjuk. Ha nem szeretnénk erős, koffeines teát, áztassuk tovább a teafüvet. Amennyiben a kávé savassága bántja a gyomrunkat, válasszunk erőteljesebb pörkölésű kávébabot vagy őrleményt.

Koffeintartalmának köszönhetően mind a tea, mind a kávé — optimális mennyiségben fogyasztva — jó hatással van az egészségre. A mértékletes koffeinbevitel bizonyítottan gátolja például az Alzheimer-kór kialakulását. Vagyis élettani hatását tekintve mindkét ital hasznos. Úgy látszik, tényleg az íz a legfőbb tényező, amikor döntünk: kávét vagy teát?

Kávé vagy teafőző a télikertben

Az egyes helyiségeknek megvan a saját funkciójuk az épületen belül, így a télikertnek is. A tea és kávéfőzés helye a konyha, kell-e kávégép vagy teafőző a beépített teraszra? A válasz nem egyszerű. elsősorban a megrendelő felfogására van bízva. Annyi azonban elmondható, hogy a növénykertként is funkcionáló télikertben magas a páratartalom, mely nem ideális az elektromos berendezések számára. A kávéfőző biztonságos használatához gondoskodni kell a páratartalom és a hőmérséklet megfelelő szabályozásáról, amit a télikertépítő szakemberek ajánlásai alapján könnyen kivitelezhető.

Olvass továbbKávét vagy teát fogyasszunk a télikertben?

Fűszer- és gyógynövények otthonunkban

Bebérlevél a lakásban

Növénytermesztés a télikertben, beépített teraszon

Fűszer növény télikert
Fűszerek termesztése a télikertben.

Nem véletlenül dönt úgy az ember, hogy télikertet épít vagy beépíti a nyitott teraszt. Az így létrejött plusz helyiséget sokféle módon felhasználhatjuk, kihasználhatjuk. Az egyik ilyen hasznosítási funkció a növénykertként történő berendezés. Több olyan fűszer- és gyógynövény van, mely egész évben hasznos lehet konyhánkban, különösen akkor, ha friss. Nézzünk néhány növényt, mely jól jön, ha frissen megtalálható a beüvegezett konyhakertben.

Aloé

Afrikában és Nyugat-indiában honos, a szárazságtűréshez alkalmazkodott növénynemzetség. Egyik gyakori faja az A. capensis, ezt a télikertben is nevelhetjük.

A hatóanyagot a levelek megsértésével nyerik, a levelekből csepegő nedvet fogják fel. Napon szárítva vagy szabadon rakott tűz fölött besűrítik, és így egy májbarna színű, gyantaszerű anyagot kapnak. A drog aloint, valódi gyantát, illóolajat és antrakinon-származékot tartalmaz.

Erősen hashajtó hatású, mégis néhány likőr különleges hatóanyaga.

Növények a télikertben
Aloé az üvegházban.

Babér

Kisázsiából származó, a Földközi-tenger egész partvidékén elterjedt örökzöld fa vagy cserje, levelét hasznosítják. Termését Magyarországon nem hasznosítják. Üvegházakban, télikertben egész évben jól érzi magát.

A levelek bőrneműek, szőrtelenek, törékenyek. Hosszúkás-hegyesek, ép vállúak, és ép szélűek, kissé hullámosak, színük olajzöld, felső felük sötét, fényes, barnás, alsó felük világosabb.

A levelek szaga jellemző, fűszeres, ízük is hasonló. 1-3% illóolajat, valamint keserűanyagot tartalmaznak. Az illóolaj világossárga, kellemes illatú folyadék, amely később kissé édeskés szagú lesz. Vízgőzdesztillációval nyerik a levelekből. Sűrűsége 0,915-0,935, 1-3 térfogatrész 80%-os alkoholban oldható.

A babérlevelet nálunk csak konyhafűszernek használják, illóolaja a fűszeriparban mártások ízanyaga.

A babérfa gyümölcsét fűszerként és keserűanyagként is hasznosítják, de zsíros olaját is kitermelik.

Cayeni bors

A Cayeni borsot amerikai paprika, angol paprika, magyar bors néven is ismerhetjük.

Manapság divatos fűszernövény, mely a télikertben termesztve ízesítők és fűszerkeverékek alkotórésze lehet. A törpe paprikához hasonló, téglavörös színű, kb. 3 cm hosszú, sárgarépa alakú gyümölcs. A héja vékony. Egyes országokban paprika helyett használják. A magyar paprikánál erősebb, maróbb ízű fűszer. Általában finom por alakjában kerül forgalomba.

Nagy kapsacin tartalma miatt jól elzárva, fénymentes helyen kell tartani.

Erős, csípős ízű mártásokhoz, sült húsok, halételek, rizskörítések, sajtos és tojásos ételek ízesítésére, savanyúságok berakására használják.

Kapor

Közismert konyhakerti fűszernövény, mely egész évben megél az ablakpárkányon, üvegházban, télikertben vagy a beépített teraszon. Európába a rómaiak idejében került, és a középkor óta általánosan termesztett. Vadon nem fordul elő. Egyéves, jellegzetes illatú, lágy szárú növény. Gyökere orsószerű, vékony, alig elágazó, 10-20 cm hosszú. Szára hengeres, felálló, magassága 50-150 cm között változik, végig leveles. Lomblevele háromszorosan szárnyalt, összetett, levélkéi véknyak. Virágzata összetett ernyő, 15-20 cm átmérőjű. Virágai aprók, élénksárgák, hímnősek. Termése ikerkaszat, amely két részre hasad.

Hatóanyaga illóolaj, amelytől jellegzetes, általánosan ismert, össze nem téveszthető, átható, nehéz aromáját nyeri. Az illóolaj színtelen, lassan megsárguló, szaga köményre emlékeztető, íze először enyhe, majd égetően csípős.

Kellemes íze, étvágyjavító hatása és sokoldalú felhasználhatósága miatt az egész világon kedvelt. Legfőképpen az élelmiszeripar használja zöld részeit frissen és szárítva, érett termését egészében és őrölve ízesítőként. De mind többet igényelnek a belőle előállított illóolajból is, amelyet főként a likőrgyártásban használnak.

A világ kaporolaj termelése évente 40-50 tonnára tehető.

Olvass továbbFűszer- és gyógynövények otthonunkban

Természetes és mesterséges világítás a beépített teraszon

Növények és fények a télikertben.

Fényviszonyok a télikertben

Fények a beépített teraszon
Terasz mesterséges megvilágítása.

A növények fejlődéséhez, növekedéséhez szükség van fényre, ezért a növényházként funkcionáló télikert fényviszonyait és mesterséges megvilágítását szakszerűen meg kell tervezni. A növények számára nélkülözhetetlen ibolyántúli sugárzás a beépített terasz szerkezetére és berendezésére nézve káros is lehet, ezért a megfelelő védelemről és árnyékolásról gondoskodni kell.

A télikert mesterséges megvilágításának tervezésekor olyan fénytesteket kell választani, melyek energiatakarékosságuk mellett biztosítják a növények számára a szükséges színárnyalatokat is. A lámpák elméleti színspektrumának maximális indexe 100-as, minél alacsonyabb ez az index, annál gyengébb minőségű világítótestről van szó.

A növények gyarapodása a télikertben

A lakás részét képező télikertben vagy a szabadban, a ház körül kialakított kertben nevelt növények fejlődésének egyik kézzelfogható jele a növekedés, tömegük folyamatos növekedése. A növények fejlődése a fotoszintézis révén történik. A növények fotoszintéziséhez energiára van szükség, melyet a fényből nyernek. Nappal a beépített terasz műanyag ablakai és ajtói elegendő üvegfelületet biztosítanak a napfény zavartalan beáramlásához, a sötétebb napszakokban, évszakokban azonban mesterséges fényre van szükség ahhoz, hogy növényeink teljes szépségükben pompázzanak.

A téli időszakban virágzó növények egészen különleges élmént nyújtanak a nagyvárosi, például budapesti betonrengeteg közepén épített narancsházban, pálmaházban. Egyes növények csak akkor képesek virágozni vagy gyümölcsöt teremni, ha az év folyamán megkapják a szükséges napi fénymennyiséget, ezért a borús vagy sötét napokon szükség van a lámpákkal történő megvilágításukra.

Növénytrermesztés télikert
Megvilágítás növénytermesztéshez.

Világítás és energiatakarékosság

A télikertépítés egyik célja, hogy a plusz helyiség kialakítása révén növeljük otthonunk hőszigetelését, ennek révén energiát takarítsunk meg. A szobakert növényeinek mesterséges fénnyel való ellátása plusz költséget jelent, ezért energiatakarékos és hatékony megoldásokat kell keresni. A legújabb LED típusú lámpáknak köszönhetően az egész napos megvilágítás sem jelent komoly anyagi megterhelést. A növények hagyományos lámpatestekkel történő megvilágítása esetén a megfelelő időszakokban történő megvilágítással érhető el a legjobb hatás.

A sötét téli napok során harminc perces időközönként történő megvilágítás esetén a növények növekedése már fenntartható.

Meg kell különböztetnünk a télikert és az üvegház megvilágítását. A szobakertben vagy a beépített teraszon nevelt növények elsősorban kedvtelési célokat szolgálnak, ezért nem történik különösebb tragédia akkor sem, ha a fényes és sötét periódusok nem rendszeres időközönként váltakoznak. Üvegházban, ha a növénytermesztés gazdasági célból történik, rendkívül fontos, hogy pontosan megtervezett rendszerben, a megfelelő eszközök kiválasztásával történjen a megvilágítás.

Olvass továbbTermészetes és mesterséges világítás a beépített teraszon

Kivi és füge termesztése otthon

Télikertben is nevelhető növények

Kivi termesztése.
Kivi termesztése otthoni körülmények között.

A Kivi Kínából származik, ahol folyópartok rendkívül nedves, árnyékos környezetét szereti. Az apró, sárgadinnyéhez hasonló gyümölcsnek számtalan neve terjedt el. A növény jellegéből adódóan (hasonlít a melegházi uborkára) termesztéséhez erős tartószerkezetre van szükség, a télikert építésekor érdemes ezt megtervezni.

A gyökérzet a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. Kétféle hajtása van, a vegetatív és a termőhajtás. A tavaszi hajtások csak vegetatív rügyek.

A növény váltivarú, tehát a telepítéskor nővirágú és hímvirágú fajtákat ültessük keverten.

A télikert vendége

A kivi ugyan elviseli a -30 C hideget is mélynyugalmi állapotban, de rügypattanáskor már -1 C-nál is károsodik, ezért a télikert vagy beépített terasz lehet ideális számára, kinn a kertben fólia sátrat vagy mobil üvegházat kell köré építeni a téli fagyok elmúltáig.

A szőlő fakadása előtt indul meg a vegetációja, a tavaszi fagyok miatt veszélyes időszakban.

A hímvirágok sok pollent termelnek, a beporzásnál előnyös a méhek közreműködése, ezért ilyenkor ki kell nyitni a télikertnek erre a célra tervezett ablakkonstrukcióját.

Gondozása, nevelése

A jó vízáteresztő, kevésbé agyagos, laza talajokat szereti, a köves talajt is jól elviseli. Az enyhén savanyú vagy közömbös kémhatást kedveli, a mészre kissé érzékeny.

Kivi szaporítása
Kivi gondozása és szaporítása otthon.

Fagyzugos, szeles helyre ne telepítsük. Széles, kiterülő levelei könnyen beszakadnak, a szél hatására fiatal hajtásai leszáradnak.

Termesztéséhez a nagy páratartalom fontos, az öntözés – legalább hetente kétszer, 20-25 mm mennyiséggel – elengedhetetlen.

Gyümölcse késő ősszel érik be, ezért csak fóliasátorral, üvegházzal védhető vagy télikertben érlelhető be.

Füge a télikertben

Európában is termeszthető, megfelelő körülmények között a füge. Ehhez mindenképpen üvegházra, télikertre, vagy legalább beépített teraszra van szükség. Mivel az őszi virágzásból ritkán fejlődik gyümölcs, ezért fölösleges a kerti termesztéssel, neveléssel próbálkozni. A füge júniustól októberig folyamatosan érik.

Tősarjakról vagy dugványozással szaporítható.

A Kelet-Ázsiában elterjedt növény hazájában erdőalkotó fa is lehet. Termése húsos falú, leginkább a körtére hasonlít.

A világ egyik legrégebben termesztett gyümölcse, mely az ókori görögök egyik legfontosabb tápláléka volt. A frissen és szárítva is fogyasztható termés sok kalciumot, foszfort és vasat tartalmaz. A legtöbb kertben akkor szedik össze a füge termését, ha az már lehullott, ezután szárítják. Napjainkban a füge szárított formában érhető el a boltok polcain, ezért is lehet különleges egy télikertben nevelt példány gyümölcseinek szüretelése.

Olvass továbbKivi és füge termesztése otthon

Akvárium a télikertben

Télikert és akvárium.

Berendezés és belsőépítészeti megoldások

Akvárium fal
Akváriumfal a télikertben.

A télikert stílusának kiválasztásakor az új helyiség célját vesszük figyelembe. A megfelelő hangulatot és funkcionalitást a fal és padlóburkolat kialakításával és a berendezéssel érhetjük el. Különleges hatás érhető el az akváriumok, terráriumok létesítésével. A nagyméretű üveg akváriumok olyanok számára ajánlottak, akik az élőlényekkel, növényekkel való foglalatosságban is örömöt lelnek.

A lakberendezők az akvárium tervezésekor abból indulnak ki, hogy hobbieszközként vagy díszítőelemként funkcionál majd az üvegberendezés. Az akvárium a trópusi díszkertek hangulatát teljesítheti ki. A statikus berendezési tárgyak között üdítő színfolt a mozgalmas élőtér, ehhez meg kell találni az optimális formát és méretet.

Egyszerű akvárium

A legelterjedtebb típus, melyet a télikertben elhelyeznek, az egyszerű akvárium, mely könnyen és gyorsan telepíthető, hagyományos gondozást igényel. Felépítése rendkívül egyszerű: üvegből, illetve átlátszó anyagból készült tartály, állvány vagy alátét, fedőlap és világítótest.

Beépített akvárium

A télikert tervezése során már gondolni kell a beépített akvárium telepítésének lehetőségére. Ez a típus egzotikus térelválasztóként is funkcionálhat, ezért vastagsága többnyire nem haladja meg a 350 millimétert, szélessége azonban gyakran a 3 métert is meghaladhatja. A térelválasztó funkció mellett hangulatvilágításként is alkalmazható, egészen különleges megoldás, ha bárasztalként telepítjük. A beépített akvárium rendszeres gondozást, karbantartást igényel, érdemes már a télikert tervezésekor foglalkozni ezzel a lehetőséggel.

Asztal akvárium a télikertben
Akvárium asztal, berendezés.

Holland típusú akvárium

A holland típusú akvárium az üvegszoba kert-funkcióját hangsúlyozza ki, hiszen ennél a típusnál a növényeket helyezzük az előtérbe és csak néhány halat telepítünk. Az összhatás érdekében nem ritka, hogy a vízinövények és sziklakompozíciók együttesét háttérképekkel, poszterekkel egészítik ki. A holland típusú akvárium esetében a halgondozás mellett a vízinövények gondozását is alaposan ismerni kell.

Függő akvárium

A függesztett akváriummal helyet spórolhatunk, azonban korlátozott az ilyen üvegszerkezetek mérete és megengedett tömege. Általában maximum 100 kg-os össztömegű akvárium függesztése engedélyezett. A télikert berendezésénél az utóbbi években „festmény-akváriumokat” helyeznek el, ezek vastagsága 18 centiméter alatt marad. Az ilyen üvegtartályok jól megvilágítottak, ezért a halak számára érdemes búvóhelyeket kialakítani, hogy az esti a villanyfény ne zavarja meg életvitelüket.

Medence akvárium

A házhoz épített télikertben medenceszerű akvárium is létrehozható. Hátránya, hogy teljesen elveszíti mobilitását, cserébe természetes hatást kelt, szökőkút, kisebb vízesés telepítésére is alkalmas. A medencében többnyire aranyhalak tenyészthetők.

Az akváriumok mellett kedveltek a terráriumok is a télikertben. Ezek olyan üvegtartályok, melyben szárazföldi állatok tarthatók, általában pusztai berendezés mellet. Különleges hangulatot nyújt a vegyes üvegtartály a télikertben, ebben vizes akvárium és terrárium egy helyen található, a halak mellett kétéltűek gondozására alkalmas.

Olvass továbbAkvárium a télikertben

Citrom a télikertben

Otthon nevelt citrom
Télikert citrom tartás
Citrom nevelése a télikertben.

Termesztés és szüretelés a teraszon

Az épített télikert nemcsak a lakás, a ház hőszigeteléséhez, energiatakarékosságához járulhat hozzá, hanem kellemes elfoglaltságot biztosítva gondoskodhat az egészségünkről is. A növényekkel való foglalatosság megnyugtató tevékenység egész évben, a téli hónapokban az ablakban pompázó citrom pedig egészen különleges látványt nyújt. A citromfácska gondozása nemcsak szépsége miatt hasznos, családunk egészséges, ellenőrzött körülmények között termesztett gyümölcshöz juthat, mellyel sokkal finomabb a beépített teraszon elfogyasztott tea.

A citrom felfedezése

A citromfácskák termesztéséről több ezeréves emlékek maradtak fenn, már a sumér birodalomban és az ókori Egyiptomban is kultusza volt a citromnak. Mivel a korai emberek még nem ismerhették a növény hatóanyag-tartalmát és annak egészségügyi hatásait, ezért nem C-vitamin tartalma miatt tartották, hanem szelleműző, betegségűző erőt tulajdonítottak neki.

A hasznos gyümölcsöt a kelet aranyalmájának nevezték, és joker szerként alkalmazták, nem volt olyan dolog, amire ne tartották volna jónak. Használták betegségek elleni gyógyírként, bőrápolószerként, illatszerként, kozmetikumként, rágcsálták szájszag ellen, de vallási rituálék alkalmával is szántak neki szerepet.

Terasz citrom
Citromfácska a teraszon

A télikertben is termeszthető citrom első leírása így szólt:

… Ennek a fának olyan a levele, mint az andrachnéé s miként a körtének és a galagonyának tövisei vannak, ezek simák, nagyon hegyesek és erősek. Almaszerű gyümölcsét nem eszik, de mint levele is, nagyon kellemes illatú, s ruha közé rakva elűzi a molyokat. Orvosságnak is használatos.

A korai citromok még jóval keserűbbek voltak mai utódaiknál, az úgynevezett ethroh típus megjelenéséig még több száz évet kellett várni.

Európában először természetesen Szicíliában és Nápolyban ültettek először citromfát, innen terjedt el Európa télikertjeibe. Hódító útja akkor kezdődött, mikor felfedezték a limonádét, melyhez a citrom levét vízzel és egy kanál cukorral keverték össze. A citrom megkedvelését követően a főúri télikertek narancs- és citromvirágoktól illatoztak.

Termesszünk citromot a beépített teraszon

A citromfélék családjába tartozó növények Európában vadon is előfordulnak. Az általunk ismert citromot termő növények télikertben vagy szobában érzik jól magukat. A citrom levele kemény, viaszos tapintású, enyhén fogazott. Nagy virágai öt fehér sziromlevélből, jól fejlett porzóból és erős, bunkós végű termőkből épül fel. A citrom gyümölcs kezdetben zöld színű, később megsárgul és hosszúkás csücsökben végződik. Általában sok magot találunk a termésben.

Citrom szaporítása

A növény többféle módon szaporítható: magvetéssel, szemzéssel, dugványozással és oltással. Magról fejlődő fajtája általában gyenge, nem terem gyümölcsöt. A legjobb eredményt a szemzéssel vagy oltással szaporított növények esetében érhetjük el. Az apró növénykéket üveglap alatt kell tartani, télikertben érzik magukat a legjobban. Szemzésnél a T vagy fordított T bemetszés alkalmazandó.

A beépített teraszon vagy a külön építményként létesített üvegházban, télikertben tartott citromfákat edényben, lehetőleg dézsában neveljük. A nyáron a szabadban levegőztetett növények egészségesebbek, de óvatosnak kell lenni a környezetváltozáskor, erős széltől és napsütéstől védeni kell a csemetéket.

Mivel a citromfa a fűtött télikertben is képes kihajtani, ezért teleltessük alacsony hőmérsékleten, hogy a fényhiány miatt satnya nyúlványai ne rontsák a fa képességeit.

Nagy méretű fa dézsában nevelve a citromfa télikertünk és kertünk dísze is lehet.

Olvass továbbCitrom a télikertben

Öntözőberendezések és öntözés a télikertben

Télikert öntözés
Öntözés - kanna a teraszon
Öntözőkanna a télikertben.

Növénykert a beépített teraszon

Sokan terveznek és építenek télikertet otthonukban azért, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak növényeik számára a téli hónapokban is. A növénykert, növényház kellemes és megnyugtató időtöltés lehet a sötét téli hónapokban is. A növényház és a kert gondozása pihentető foglalatoskodás, azonban meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ehhez. A télikert kialakításakor és berendezésénél a későbbi funkciónak megfelelően kell tervezni. A virágok, növények termesztése és gondozása sok speciális berendezést igényel, ilyen például az öntözőrendszer.

A növények öntözése

Télikerti növények öntözése
Öntözés a télikertben

A növények számára rendkívül fontos a vízellátás. Egyrészt a tápanyagot oldott formában a vízből nyerik ki, másrészt a légzés és fotoszintézis folyamatában is részt vesz. A növények vízhez való viszonya azonban meglehetősen különböző: egyes fajtáik nem bírják a szárazságot, míg mások a túlöntözésbe pusztulhatnak bele.

Mivel a növények vízigénye életciklusuk és az évszakok függvényében is változhat, ezért az öntözési módszert és eszközöket alaposan meg kell válogatni.

A télikertben a növények egész évben gondozást igényelnek, azonban a nyári melegben értelemszerűen nagyobb a vízigényük, télen viszont jóval ritkábban kell pótolni a vizüket.

Az öntözés gyakorisága függ a talajtól is, ha könnyebb és lazább földet tettünk a virágcserépbe, gyakrabban kell öntözni, ha tömörebb a földrétek, akkor elég ritkábban is.

Az öntözővíz hőmérséklete nem lehet 23-25C foknál alacsonyabb. Nyáron a magas hőmérsékletben a hidegvizes öntözés sokkolhatja növényeinket.

Öntözőrendszerek és eszközök

A cserépbe ültetett növények öntözésére az öntözőkanna a legalkalmasabb eszköz. A kertészkedő szakemberek az 5 literes kannát ajánlják erre a célra. A függő kaspókban lévő virágok öntözésére érdemes a kisebb űrtartalmú locsolókannák közül válogatni. Kannás öntözésnél oda kell figyelni, hogy ne mossuk ki a földet a növény gyökerei közül.

Kapilláris jelenség az öntözésben

A legelterjedtebb és legjobban alkalmazható öntözési forma a kapillárisjelenség kihasználása, melyet a télikertben és üvegházban is könnyen használhatunk. A kisméretű, 1 mm-nél vékonyabb csövekben és hézagokban a víz nem követi a közlekedőedények elvét, és képes a vízszintnél magasabbra is felemelkedni. Az emelkedési magasság függ a közeg anyagától, a hézagok nagyságától és még sok mindentől. A rendszer rendkívül egyszerű: 5-8 centiméter vastagon nedves homokot terítünk le, majd ebbe 3 centiméter mélyen belesüllyesztjük a virágcserepet. Az alján található lyukon keresztül a megfelelő mennyiségű nedvesség eljut a növényig. A homok nedvesen tartását akár automatizálhatjuk is, egy a homokba fejjel lefelé süllyesztett vizes palack segítségével.

A növények öntözésének egyik módszere a télikertben a csepegtetős öntözési berendezés használata, mely nagy körültekintést, tervezést és beállítást igényel.

Olvass továbbÖntözőberendezések és öntözés a télikertben

Kakaó termesztés házilag – télen is!

Kakaóbab csokoládé.
Kakaó fa terasz
Teraszon nevelt kakaófa

Csokoládé születik a teraszon

A kakaó őshazájának az Amazonas és Orinoco ártereinek forró őserdeit tekintik a kutatók, ahol a magasabb fák árnyékában, nagy leveleinek köszönhetően szaporodhat a kakaófa. Az isten fájának nevezett növény az első pillanatban nem sok jóval kecsegteti felfedezőjét, de a pörkölt, hámozott és őrölt magokból ellenállhatatlan ital készülhet. Hazájában a kakaóitalt paprikával, mézzel, vaníliával vagy illatos virágokkal ízesítik.

A kakaóbab otthoni termesztése nemcsak a konyhában készülő édességeket teheti különlegessé, orvosságként, természetes fájdalomcsillapítóként is használható.

Európa télikertjeibe a spanyol hódítók jóvoltából kerülhetett a növény. Az első európai fogyasztók Cortez katonái voltak, akik egy-egy csésze kakaóból készül ital elfogyasztása után egész nap képesek voltak megállás nélkül menetelni, legalábbis a fennmaradt források szerint.

Mexikóban a kakaóbab olyan értékes volt, mint hajdanán a bors Európában. Az utolsó nagy indián uralkodó, Montezuma udvarában fizetőeszközként is használták, az alattvalók az adót fizethették kakaóban.

Európában spanyol közvetítéssel érkezett a kakaóbab és gyorsan eljutott Bécsbe és Franciaországba is. A kávéhoz hasonlóan nem ért el osztatlan siker. A növény egyik legnagyobb rajongója Linné volt, aki 1769-ben Theobromának nevezte el, vagyis Istenételnek. Európa legtöbb üvegházában találunk kakaófát, a budapesti pálmaházban és botanikus kertben is van szépen termő példánya. A modern szerkezetű teraszbeépítések és télikertek megjelenése kedvezett a növény otthoni termesztésének is.

A kakaó házi szaporítása és nevelése

Kakaó csemete
Magról szaporított növény

A kakaó őshazájában, Dél-Amerikában a magasabb fák árnyékában érzi jól magát. A növény tudományos neve Theobroma cacao, Brazília trópusi ültetvényein termesztik ipari mennyiségben. A növény egyik legismertebb rokona a kóladió, a Coca-cola alapanyaga.

Európai éghajlati körülmények között a kakaó csak üvegházban, télikertben marad meg.

A kifejlett kakaófa elérheti az 5-10 méteres magasságot, koronája pedig a 7-9 méteres szélességet. Megjelenésére jellemző a fahéjbarna szín, sötétzöld és rövid nyelű levél, virágai a törzsön nyílnak.

A kakaóbab kezdetben zöld, majd sárgás, végül pirosas vagy barnás színű lesz. A vastag termésfal belsejében 5-ször 10-12 mag található, általában 15-20 centiméter hosszú, de előfordulnak 30 cm-es példányok is.

A saját kezű szaporítás történhet dugványozással, magvetéssel, szemzéssel és az idősebb részek gyökereztetésével is.

Az üvegezett teraszon az érett hajtások csúcsi részét dugványozhatjuk. Az öt-hat levélkéből csak a felső hármat hagyjuk meg, amelyeket féllemezre vágunk vissza. A növénykét süllyesszük homokba és a cserepet papírlappal vagy üveglappal fedjük le, erre azért van szükség, hogy elegendő legyen a páratartalom a növény számára. Fontos a megfelelő páratartalom és az árnyékolás biztosítása.

A magvetéses szaporítással is jó eredményeket érhetünk el, ha a télikertben állandó 25 C fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani és a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk. A magról fejlődő csemeték gyökerei rendkívül sérülékenyek, ezért a továbbültetéskor óvatosnak kell lenni.

 

Kakaóbab
A kakaófa termése.

A kakaó ápolása, gondozása

A fiatal növényekké cseperedett csemetéket fokozatosan szoktassuk az erős fényhez. A bő termés érdekében szükség van a megfelelő árnyékolás és nedvesség biztosítására az üvegházban, ezért a beépített terasz kevésbé alkalmas a tökéletes körülmények megteremtéséhez.

Ha sikerül biztosítani egész évben az ideális körülményeket, a növények többször is virágozhatnak. A kakaófa első termései 4 éves korában jelennek meg télikerti körülmények között.

Olvass továbbKakaó termesztés házilag – télen is!

Fügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Télikert kaktusz
Fügekaktusz a télikertben

Gyömölcstermő kaktuszok szaporítása a télikertben

A fügekaktusz Amerikából érkezett Európa télikertjeibe, korábban az indián törzsek ékezésében játszott komoly szerepet. A Földközi-tenger partvidékén elterjedő növény a spanyol hódítók révén honosodhatott meg, akik eleinte indián fügének nevezték.

A fügekaktusz a gyümölcstermő kaktuszfélék családjába tartozik, melynek őshazája a meleg trópusi vidékek. Magyarországon a kaktusz közkedvelt dísznövény, leginkább igénytelensége miatt. A szakszerűen nyaraltatott fügekaktusz nemcsak a beépített teraszon, hanem a konyhakertben is átvészeli a telet.

A télikertben nevelt, gyümölcsöt hozó példányok erős, húsos szárú példányok, akár a 7-8 centiméteres magasságot is elérhetik. A növény levelei, mint a kaktuszoknál általában, tövisekké alakultak át, ezek mérete és színe fajtánként különböző lehet, de találhatunk tüske nélküli egyedeket is.

A megfelelően gondozott kaktusz a télikertben virágzik, virágai a levelek peremén nyílnak. A fügekaktusz virágai páratlan szépségűek, de nagyon érzékenyek, ezért különleges gondoskodást igényelnek. A nyár elején nyíló virágok éjjel virítanak, a napfény első sugarai már részben összecsukott állapotban találják.

A kaktusz termései a szártagok külső peremén nőnek, általában hosszúkás vagy ovális alakúak, de előfordulhatnak körte és gömb alakban is. A gyümölcsök többféle színben pompázhatnak, de a zöldes alapszín a gyakori.

Gyümölcskaktusz szaporítása

Kaktusz termés
Gyümölcstermő kaktusz termése

A télikert kiváló helyszín a gyümölcstermő fügekaktusz szaporítására, melyet magvetéssel és szárdarabok gyökereztetésével végezhetünk. Ha magról szeretnénk szaporítani, mindenképpen frisset használjunk és kezeljük gombavédő oldattal. Közismert tény, hogy a kaktusz melegkedvelő, melegtűrő növény, ezért a magok csíráztatása is 20-30 Celsius fok körül eredményes.

Figyelembe kell venni, hogy 1-2 év is eltelhet addig, míg a magokból életképes növénykék fejlődnek, ezért érdemesebb a szárdugványozás módszerét választani. A fiatal növényeket homokos-tőzeges talajban neveljük, meleg helyen a télikertben vagy a beépített teraszon, ne öntözzük gyakran.

Mivel a fügekaktusz melegtűrő, ezért egész évben a teraszon maradhat, nincs szükség kiültetésre. A kaktuszfélék nem tűrik a nagy mennyiségű vizet, ez a szárrész rothadásához vezethet.

A kaktusz gyümölcse

A télikertben nevelt növények gyümölcse ősszel érik be. A növényhez hasonlóan a termés is sok tüskével rendelkezik. A beépített teraszon tartott fügekaktuszt háromféle színben ismerjük: fehér, sárga és bordó húsú. A termés kellemesen édeskés, de nincs illata. Európában csak ínyencek kedvelik, mert sok benne a mag.

A télikertben gondozott kaktuszok előnye, hogy kisebb edényekben is eltarthatók, igénytelenek, ezért a beépített terasz ékességei egész évben. Neveléséhez agyag, fa vagy műanyag konténereket is használhatunk, fontos az alapos fertőtlenítés és a gomba elleni védelem. Egészséges és ízletes gyümölcsei révén a téli hónapok különlegességei között tarthatjuk nyilván. A budapesti télikertek kedvelt vendége.

Olvass továbbFügekaktusz nevelése a beépített teraszon