Virágaink betegsége a télikertben
A télikertben nevelt növényeink betegségeit – okozati összefüggésük alapján – endogén és exogén eredetű tényekre vezethetjük vissza. Az előbbi genetikai, az utóbbi ökológiai hátterű, amelyben a biotikus és abiotikus tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Az élettelen szférából ható erők súlyosak lehetnek, de járványt, fertőzést nem okozhatnak. Fertőzést, járványt, pandémát viszont csak élő szervezetek idézhetnek elő.
Abiotikus eredetű, nem fertőző betegségek a télikertben
Gyakran fordul elő, hogy nagyobb veszteséget okoznak a télikert növényei között, mint a fitopatogén szervezetek. Ez a mostoha bánásmódra és az ökológiai ismeretek hiányosságára vezethető vissza.
Vízhiány és vízbőség
Satnya növekedés, hervadás, száradás és különféle kártevők elszaporodása lehet a következménye. Az egyenlőtlen vízellátás egyes növényeken a megszokott életritmus eltolódását okozhatja, ami élettani következményekkel, például fokozott fagyérzékenységgel, esztétikai és gazdasági hátrányokkal párosulhat. A fokozott vízbőség a gombák elszaporodását okozhatja.
A megfelelő vízellátás érdekében érdemes öntözőrendszert vagy öntözőgrafikont készíteni a télikert növényei számára.
Tápanyagok
Hiányukat és bőségüket is jelzik a növények. A fémek hiánya levélbarnulást, apró virágokat, idő előtti lombhullást okoz. A kálium hiányában görbült levelű, vékony lesz a növény, az elégtelen nitrogénellátást az apró világoszöld levelek jelzik.
A túlzott tápellátás is káros lehet. A nitrogéntöbblet hatására sötétzöldek lesznek a növény levelei, érzékenyebbé válik a kártevőkre. A káliumtöbblet hatására a virágszirmok elgörbülnek.
A tápanyagellátás megfelelő szintjét talajvizsgálattal határozhatjuk meg.
Fényhiány és fénytöbblet
A télikert árnyékolása nem csak az emberek komfortérzete és a magas hőmérséklet elkerülése érdekében fontos, hanem a növények életében is meghatározó. Fényhiány esetében etioálódnak a kifejlett növények, és az ilyen növényekről szedett dugványok elrothadnak. Fénybőségben elszíneződnek és lehullanak a levelek.
Erős napsütésben az öntözővíz és a permetlé perzselő hatása fokozódik.
A télikertépítés során a szakemberek a megfelelő fényvédelmi technológiák beépítését is elvégezhetik.
Páratartalom
Száraz környezetben fokozódik a párolgás, lassul a csírázás, és vontatott a dugványok gyökeresedése. Ahol huzamos ideig alacsony a levegő páratartalma, ott kártevők megjelenésére is számíthatunk. Nyirkos légtérben, párás környezetben a gombás megbetegedések kórokozóinak fokozott patogenitásával, meztelen csigák kártevésével kell számolnunk.
A páratartalom szabályozását nem csak speciális berendezések segítségével érhetjük el, hanem a fényviszonyoknak és hőmérsékletnek megfelelő öntözéssel, ezzel összhangban lévő szellőztetéssel, végső esetben peszticidek használatával.
Biotikus eredetű, fertőző betegségek és kártevők
Ide az egyértelműen élő, továbbá az élő életre utaló jeleket is mutató szervezeteket soroljuk. A fitopatogén szervezetek lehetnek: vírusok, mikroplazmák, baktériumok és gombák. A kártevők közül a hengeresférgek, a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak, a puhatestűek és az emlősök törzsébe tartozó fajok elleni védelem a fontos.
A biotikus eredetű betegségekkel és ellenük történő védekezéssel a következő írásban foglalkozunk.
