télikert funkciói

Talán elég lenne annyit mondani, hogy a télikert csökkenti a házunk fűtési költségeit. A lényeg voltaképp ennyi, de érdemes a témát jobban körbejárni.

A földi légkör áldásos hatása

Kezdjük talán azzal, hogy a Földet övező atmoszféra nemcsak alapfeltétele a földi élet fenntartásának, mivel az élőlények többsége a légköri oxigén felvételével tartja fenn szervezetét, hanem azért is, mert a Föld levegőburka aránylag egyenletesen osztja el a hőenergiát.

Légkör hiányában a nappali féltekén perzselő forróság lenne, az éjszakai oldalon pedig hidegebb, mint most a sarkokon – ráadásul  a két szélsőség 12 órás ciklusonként cserélődne.

A fehérje alapú szerves élet ehhez nem tudna alkalmazkodni. Szerencsénkre ehelyett nappalaink és éjszakáink közt nem elviselhetetlen a hőmérséklet-különbség és az egyenlítőtől a sarkkörökig terjedő klíma alkalmas a sokrétű szerves élet fejlődésére. A légkör megvéd a túlmelegedéstől és a kihűléstől, enyhíti az éghajlati különbségeket is. Ennél is fontosabb funkciója, hogy

átereszti  napfényt, de a napsugárzás által felmelegített földfelszín hőkisugárzását jelentős mértében visszatartja.

Ezért van “nálunk” az élet fennmaradását biztosító klíma, miközben a környező űrben dermesztő a fagy.

Ugyanez a hatás érvényesül kicsiben egy télikertben: az átlátszó üvegek a napfény nagy részét átengedik, a felmelegedett burkolatból, falakból, tárgyakból kisugárzó hő számára azonban az üveg már átlátszatlan akadály.  Épp ezért egy jól tájolt üvegpavilonban gyenge, gyér napsütés esetén is jóval melegebb lehet, mint a kertben, utcán, udvaron.

Az energiatakarékos télikert – üvegházhatás

A fentebb leírt jelenség neve: üvegházhatás. A családi házhoz épített télikert esetében ugyanez történik, mint a földi atmoszféra alatti felszínen.

Mivel egy optimálisan beállított és szakszerűen szigetelt télikert akár csak napi pár órás napsütés esetén az őszi és tavaszi fűtési idényben akár a vele szomszédos szobát is képes melegen tartani, ezzel

• csökkenti a fosszilis fűtőanyagok felhasználását
• csökkenti a háztartás károsanyag-kibocsájtását

Joggal állítható tehát, hogy energetikai és környezetvédelmi szempontból

a télikert zöldenergia-forrás

De zöld  azért is, mert élő növényvilágot ment át az lakókörnyezetbe és mert flórája oxigént termel.

A télikertépítők és építtetők teljes joggal tekinthetik magukat természetvédőknek és a fenntartható környezet híveinek.

Az energiatakarékosság és ésszerű energiafelhasználás tehát a télikert egyik fontos funkciója. Napjainkban égetően fontos kérdéssé vált a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosítása a kőolajszármazékokkal, gázzal szemben. Ezek elégetése nemcsak közvetlenül szennyezi a környezetet, hanem túl nagy mértékben növeli az atmoszféra CO₂ tartalmát, ennek pedig az a következménye, hogy kedvezőtlen mértékben erősödik a földi légkör üvegházhatása, ami éghajlatváltozáshoz, globális felmelegedéshez vezet. Ezért érdemes több hangsúly fektetni a környezettudatos életmódra, az ökomarketingre és zöldmarketingre.

Fűtetlen és fűtött télikertek

Mielőtt túlzásokba esnénk a növényszobák hasznát illetően, állapítsuk meg, hogy nem minden létesítmény használható kizárólagosan a fenti módon. van olyan, amelyet fűteni kell.

E szempontból a télikertek két nagy csoportját különböztetjük meg: fűtött és fűtetlen. Amennyiben egész évben, hideg teleken is lakótérként szeretnénk használni, akkor fűtött télikertet építsünk magunknak.

Nem fűtött télikert esetén az épületrész hőkiegyenlítő zónaként szolgál a kert és a lakóház között. Ebben az esetben pénzt takaríthatunk meg a fűtésszámlán, ugyanakkor valószínűleg nem használhatjuk egész évben lakótérként. Az itt elhelyezett növények termesztési ideje fűtés nélkül is meghosszabbítható.

A családi házhoz épített télikert átmenetet képez a kert és a ház belső lakóterei között. Ezt a szerepet akkor tölti be, ha nem vagy csak részben fűtjük a télikertünket. Ebben az esetben lakótérként nem használhatók, de a fűtésszámlánkon könnyíthetünk alkalmazásával. A nem fűtött télikertben a hőmérséklet magasabb a szabadban mért levegő hőmérsékleténél, de alacsonyabb a lakóhelyiség hőfokánál. A hőkiegyenlítő zóna (pufferzóna) szerepét betöltő télikert jelentős szerepet kap a hőháztartásában. Érdemes tudni, hogy a télikert

• egyrészt a téli hónapok alatt csökkentik a főépület hőleadását,
• másrészt a hűvös levegőtömeg tárolásával hűthetik is a lakást (ez csak abban az esetben van így, ha a télikert északi fekvésű).
• minden télikert bufferzóna vagy hőkiegyenlítő zóna

Megújuló zöld energiák – környezettudatos életmód

Ahogy már írtuk, az épületrész hőkiegyenlítő funkcióját a napenergia hasznosításával éri el. A befogott napenergia hasznosítása függ a hősugárzás intenzitásától, a beesési szögtől, és a beüvegezés típusától. A napfény elektromágneses hullámként éri el a föld felületét. Az üveg átengedi a napfényt, de a növényekről, az üvegház berendezéseiről visszavert sugarak már nehezebben jutnak ki, mint ahogyan oda behatoltak, azaz a télikert a hőt visszatartja. A jelenség a napsugárzás energiájának az átalakulásával magyarázható. Az üveg könnyen átereszti a rövidhullámú elektromágneses sugarakat, ami a télikertben hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, azonban az üveg már nem engedi vissza ezeket a sugarakat. Tehát a télikertek az üvegházhatás (hőcsapda-elv) jelenségét hasznosítják. A megújuló zöld energiák hasznosítása a környezettudatos életmód részét képezi.