Beton a télikertépítésnél

Betonterasz a télikertépítéshez

Kőműves munkák alapanyaga

Betonból öntött terasz.
Beton terasz a télikert alapja.

A télikertépítésnél a legnagyobb felületek üvegből és műanyagból készülnek, de jelentős szerep jut a kőművesmunkáknak is. A terasz alapja sokféle módon és módszerrel elkészíthető, az egyik ilyen a betonozás, emellett a terasz tetőszerkezetét tartó oszlopok is készülhetnek betonból, ezért ez az egyik legfontosabb alapanyag.

Mi a beton?

A betonnem más, mint adalékanyagok, kötőanyagok és víz – esetenként különféle adalékszerek – megfelelő keverékéből előállított, mesterséges építőanyag. Jellegzetessége, hogy készítéskor lágy, könnyen alakítható, képlékeny, majd bizonyos idő múlva a kötőanyag és a víz vegyi reakciója következtében megköt és fokozatosan megszilárdulva kőszerűvé válik. A beton alkotórészei közé soroljuk a hézagokat, pórusokat kitöltő levegőt is.

A betont három állapotában szokták jellemezni a szakemberek:

  • betonkeverék, a bedolgozáshoz már megfelelően előkészített, megkevert beton, amelyen a kötés jelei nem mutatkoznak
  • friss beton, a bedolgozott betonkeverék, amelyen a kötés jelei ugyancsak nem mutatkoznak
  • megszilárdult beton, amelyen általában a beton szilárdulási folyamatának 28 napos korát értjük.

A terasz építéshez szükséges beton alkotóanyagai

A télikertépítés során a felhasznált betont készen is vásárolhatjuk, de általában a helyszínen keverik be a szakemberek a szükséges alkotóanyagokból.

Cement

A beton-vasbeton szerkezetek betonjának elkészítéséhez portlandcementet, kohósalak- és pernye-portlandcementet, kis hőfejlesztésű portlandcementet, fehér és színes portlandcementet szabad használni.

Mags terasz betonból
Magasított betonterasz

Adalékanyagok

A cement elvben önmagában is használható volna a terasz elkészítéséhez vagy a télikert oszlopainak beöntéséhez, azonban rendkívül drága volna csak ebből készíteni a betont, ezért különböző adalékanyagokat használnak. Az épületszerkezetek betonjának adalékanyagául általában folyamból vagy bányából kitermelt, természetes állapotú, többségében kvarc-, kvarcitszemcsékből álló, laza, üledékes kőzethalmokat használunk fel.

Technológiai szempontból az építés során az alábbi adalékanyagokat használjuk:

  • homok
  • kavics
  • homokos kavics.

A betonok csoportosítása és megnevezése

A télikert építés helyszínének kiválasztását követően a szakemberek megállapítják, hogy milyen építőanyagok felhasználásával készülhet el az építmény. A statikai szempontok figyelembevételével választják ki a megfelelő betontípust is.

A betonok típusai:

  • az adalékanyag fajtájától függően: kavics-, zúzottkő-, salak-, perlit-, stb. beton
  • az adalékanyag szemmegoszlása alapján: egyszemcsés, folytonos és lépcsős szemmegoszlású beton
  • a felhasznált cement fajtája szerint: cement-, bauxit-, transzcement-, stb. beton
  • az előállítás módjától függően: döngölt, csömöszölt, öntött, vibrált, stb. beton
  • a szerkezeti rendeltetése szerint: alap-, aljzat-, szerelő-, védő-, szerkezeti beton.

A Budapesten épített télikertek létesítésénél az építőipai folyamatokban jártas szakemberek választják ki, készítik el vagy rendelik meg a megfelelő típusú és minőségű betont. A beton öntését szakképzett kőművesek végzik, a száradást követően történik a műanyag nyílászárók szerelése, az ablak és ajtókonstrukciók, illetve a tetőzet elkészítése.

Olvass továbbBeton a télikertépítésnél

Kávét vagy teát fogyasszunk a télikertben?

Télikert pihenősarok kávé

Egészséges otthon, egészséges italok

Télikertben tea és kávé
Tea vagy kávé a szépen berendezett télikertben.

Udvarias házigazdák gyakori kérdése, amikor kényelmesen elhelyezkedünk a télikertben kialakított fogadószobában és marasztalni szeretnék a kedves vendéget: kávét vagy teát hozhatok? Jellemzően egyiket vagy másikat jobban szeretjük. Mitől függ, hogy melyiket részesítjük előnyben? Kizárólag az íz számítana? A beépített terasz kellemes környezete hatással van-e választásunkra?

Mi van az italokban?

Kevesen ismerik azt a tényt, hogy mindkét ital alapjául szolgáló növénykét a télikertben is sikerrel nevelhetjük, így még különlegesebb a felszolgált ínyencség. Lássuk, hogy miből állnak ezek a remek italok. A tea mintegy 180 különböző anyagból áll. A friss tealevelek a növényi sejt szokásos összetevőin kívül polifenolt és metil-xantint tartalmaznak. A zöld tea fanyar, kesernyés ízét a polifenolnak köszönheti. A tealevélben koffein is van, azon kívül színt adó klorofill, jellegzetes illatot biztosító illékony vegyületek meg lipidek, aminosavak, ásványi anyagok stb.

A kávé komponensei közül közismert a koffein, mely a robustában kb. kétszer akkora mennyiségben található meg, mint az arabicában. A nyers kávéban többféle szénhidrát van, de az egyszerű cukrok a pörkölés során jórészt elbomlanak. Itt is jelen vannak az illékony vegyületek, csakúgy, mint a teában, ezek összetétele nagyban függ attól, milyen éghajlaton termesztik a növényt, illetve hogyan tárolják és pörkölik a kávébabot. A kávé minőségét nagyban befolyásolják a karbonsavak, ezek adják a jellegzetes aromákat. Csak a szubjektív szemlélet mondatja azt, hogy a télikertben ücsörögve több kávé fogy, mint tea.

Beépített télikert terasz
Vendégváró berendezés a beépített teraszon

Az egészséges koffein

A kávé és tea közös jellemzője tehát, hogy mindkettő koffeint tartalmaz, fajtától függően különböző mennyiségben. Élénkítő erejük azonban nem teljesen azonos: a tea hatása később és lassabban jelentkezik, de tovább tart, míg a kávéból hamarabb a véráramba jut a koffein, vagyis szinte azonnal felpörget. A két ital szervezetünkre gyakorolt hatását bizonyos mértékben mi magunk is befolyásolhatjuk. Ha nem szeretnénk erős, koffeines teát, áztassuk tovább a teafüvet. Amennyiben a kávé savassága bántja a gyomrunkat, válasszunk erőteljesebb pörkölésű kávébabot vagy őrleményt.

Koffeintartalmának köszönhetően mind a tea, mind a kávé — optimális mennyiségben fogyasztva — jó hatással van az egészségre. A mértékletes koffeinbevitel bizonyítottan gátolja például az Alzheimer-kór kialakulását. Vagyis élettani hatását tekintve mindkét ital hasznos. Úgy látszik, tényleg az íz a legfőbb tényező, amikor döntünk: kávét vagy teát?

Kávé vagy teafőző a télikertben

Az egyes helyiségeknek megvan a saját funkciójuk az épületen belül, így a télikertnek is. A tea és kávéfőzés helye a konyha, kell-e kávégép vagy teafőző a beépített teraszra? A válasz nem egyszerű. elsősorban a megrendelő felfogására van bízva. Annyi azonban elmondható, hogy a növénykertként is funkcionáló télikertben magas a páratartalom, mely nem ideális az elektromos berendezések számára. A kávéfőző biztonságos használatához gondoskodni kell a páratartalom és a hőmérséklet megfelelő szabályozásáról, amit a télikertépítő szakemberek ajánlásai alapján könnyen kivitelezhető.

Olvass továbbKávét vagy teát fogyasszunk a télikertben?

Természetes és mesterséges világítás a beépített teraszon

Növények és fények a télikertben.

Fényviszonyok a télikertben

Fények a beépített teraszon
Terasz mesterséges megvilágítása.

A növények fejlődéséhez, növekedéséhez szükség van fényre, ezért a növényházként funkcionáló télikert fényviszonyait és mesterséges megvilágítását szakszerűen meg kell tervezni. A növények számára nélkülözhetetlen ibolyántúli sugárzás a beépített terasz szerkezetére és berendezésére nézve káros is lehet, ezért a megfelelő védelemről és árnyékolásról gondoskodni kell.

A télikert mesterséges megvilágításának tervezésekor olyan fénytesteket kell választani, melyek energiatakarékosságuk mellett biztosítják a növények számára a szükséges színárnyalatokat is. A lámpák elméleti színspektrumának maximális indexe 100-as, minél alacsonyabb ez az index, annál gyengébb minőségű világítótestről van szó.

A növények gyarapodása a télikertben

A lakás részét képező télikertben vagy a szabadban, a ház körül kialakított kertben nevelt növények fejlődésének egyik kézzelfogható jele a növekedés, tömegük folyamatos növekedése. A növények fejlődése a fotoszintézis révén történik. A növények fotoszintéziséhez energiára van szükség, melyet a fényből nyernek. Nappal a beépített terasz műanyag ablakai és ajtói elegendő üvegfelületet biztosítanak a napfény zavartalan beáramlásához, a sötétebb napszakokban, évszakokban azonban mesterséges fényre van szükség ahhoz, hogy növényeink teljes szépségükben pompázzanak.

A téli időszakban virágzó növények egészen különleges élmént nyújtanak a nagyvárosi, például budapesti betonrengeteg közepén épített narancsházban, pálmaházban. Egyes növények csak akkor képesek virágozni vagy gyümölcsöt teremni, ha az év folyamán megkapják a szükséges napi fénymennyiséget, ezért a borús vagy sötét napokon szükség van a lámpákkal történő megvilágításukra.

Növénytrermesztés télikert
Megvilágítás növénytermesztéshez.

Világítás és energiatakarékosság

A télikertépítés egyik célja, hogy a plusz helyiség kialakítása révén növeljük otthonunk hőszigetelését, ennek révén energiát takarítsunk meg. A szobakert növényeinek mesterséges fénnyel való ellátása plusz költséget jelent, ezért energiatakarékos és hatékony megoldásokat kell keresni. A legújabb LED típusú lámpáknak köszönhetően az egész napos megvilágítás sem jelent komoly anyagi megterhelést. A növények hagyományos lámpatestekkel történő megvilágítása esetén a megfelelő időszakokban történő megvilágítással érhető el a legjobb hatás.

A sötét téli napok során harminc perces időközönként történő megvilágítás esetén a növények növekedése már fenntartható.

Meg kell különböztetnünk a télikert és az üvegház megvilágítását. A szobakertben vagy a beépített teraszon nevelt növények elsősorban kedvtelési célokat szolgálnak, ezért nem történik különösebb tragédia akkor sem, ha a fényes és sötét periódusok nem rendszeres időközönként váltakoznak. Üvegházban, ha a növénytermesztés gazdasági célból történik, rendkívül fontos, hogy pontosan megtervezett rendszerben, a megfelelő eszközök kiválasztásával történjen a megvilágítás.

Olvass továbbTermészetes és mesterséges világítás a beépített teraszon

Kivi és füge termesztése otthon

Télikertben is nevelhető növények

Kivi termesztése.
Kivi termesztése otthoni körülmények között.

A Kivi Kínából származik, ahol folyópartok rendkívül nedves, árnyékos környezetét szereti. Az apró, sárgadinnyéhez hasonló gyümölcsnek számtalan neve terjedt el. A növény jellegéből adódóan (hasonlít a melegházi uborkára) termesztéséhez erős tartószerkezetre van szükség, a télikert építésekor érdemes ezt megtervezni.

A gyökérzet a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. Kétféle hajtása van, a vegetatív és a termőhajtás. A tavaszi hajtások csak vegetatív rügyek.

A növény váltivarú, tehát a telepítéskor nővirágú és hímvirágú fajtákat ültessük keverten.

A télikert vendége

A kivi ugyan elviseli a -30 C hideget is mélynyugalmi állapotban, de rügypattanáskor már -1 C-nál is károsodik, ezért a télikert vagy beépített terasz lehet ideális számára, kinn a kertben fólia sátrat vagy mobil üvegházat kell köré építeni a téli fagyok elmúltáig.

A szőlő fakadása előtt indul meg a vegetációja, a tavaszi fagyok miatt veszélyes időszakban.

A hímvirágok sok pollent termelnek, a beporzásnál előnyös a méhek közreműködése, ezért ilyenkor ki kell nyitni a télikertnek erre a célra tervezett ablakkonstrukcióját.

Gondozása, nevelése

A jó vízáteresztő, kevésbé agyagos, laza talajokat szereti, a köves talajt is jól elviseli. Az enyhén savanyú vagy közömbös kémhatást kedveli, a mészre kissé érzékeny.

Kivi szaporítása
Kivi gondozása és szaporítása otthon.

Fagyzugos, szeles helyre ne telepítsük. Széles, kiterülő levelei könnyen beszakadnak, a szél hatására fiatal hajtásai leszáradnak.

Termesztéséhez a nagy páratartalom fontos, az öntözés – legalább hetente kétszer, 20-25 mm mennyiséggel – elengedhetetlen.

Gyümölcse késő ősszel érik be, ezért csak fóliasátorral, üvegházzal védhető vagy télikertben érlelhető be.

Füge a télikertben

Európában is termeszthető, megfelelő körülmények között a füge. Ehhez mindenképpen üvegházra, télikertre, vagy legalább beépített teraszra van szükség. Mivel az őszi virágzásból ritkán fejlődik gyümölcs, ezért fölösleges a kerti termesztéssel, neveléssel próbálkozni. A füge júniustól októberig folyamatosan érik.

Tősarjakról vagy dugványozással szaporítható.

A Kelet-Ázsiában elterjedt növény hazájában erdőalkotó fa is lehet. Termése húsos falú, leginkább a körtére hasonlít.

A világ egyik legrégebben termesztett gyümölcse, mely az ókori görögök egyik legfontosabb tápláléka volt. A frissen és szárítva is fogyasztható termés sok kalciumot, foszfort és vasat tartalmaz. A legtöbb kertben akkor szedik össze a füge termését, ha az már lehullott, ezután szárítják. Napjainkban a füge szárított formában érhető el a boltok polcain, ezért is lehet különleges egy télikertben nevelt példány gyümölcseinek szüretelése.

Olvass továbbKivi és füge termesztése otthon

Kakaó termesztés házilag – télen is!

Kakaóbab csokoládé.
Kakaó fa terasz
Teraszon nevelt kakaófa

Csokoládé születik a teraszon

A kakaó őshazájának az Amazonas és Orinoco ártereinek forró őserdeit tekintik a kutatók, ahol a magasabb fák árnyékában, nagy leveleinek köszönhetően szaporodhat a kakaófa. Az isten fájának nevezett növény az első pillanatban nem sok jóval kecsegteti felfedezőjét, de a pörkölt, hámozott és őrölt magokból ellenállhatatlan ital készülhet. Hazájában a kakaóitalt paprikával, mézzel, vaníliával vagy illatos virágokkal ízesítik.

A kakaóbab otthoni termesztése nemcsak a konyhában készülő édességeket teheti különlegessé, orvosságként, természetes fájdalomcsillapítóként is használható.

Európa télikertjeibe a spanyol hódítók jóvoltából kerülhetett a növény. Az első európai fogyasztók Cortez katonái voltak, akik egy-egy csésze kakaóból készül ital elfogyasztása után egész nap képesek voltak megállás nélkül menetelni, legalábbis a fennmaradt források szerint.

Mexikóban a kakaóbab olyan értékes volt, mint hajdanán a bors Európában. Az utolsó nagy indián uralkodó, Montezuma udvarában fizetőeszközként is használták, az alattvalók az adót fizethették kakaóban.

Európában spanyol közvetítéssel érkezett a kakaóbab és gyorsan eljutott Bécsbe és Franciaországba is. A kávéhoz hasonlóan nem ért el osztatlan siker. A növény egyik legnagyobb rajongója Linné volt, aki 1769-ben Theobromának nevezte el, vagyis Istenételnek. Európa legtöbb üvegházában találunk kakaófát, a budapesti pálmaházban és botanikus kertben is van szépen termő példánya. A modern szerkezetű teraszbeépítések és télikertek megjelenése kedvezett a növény otthoni termesztésének is.

A kakaó házi szaporítása és nevelése

Kakaó csemete
Magról szaporított növény

A kakaó őshazájában, Dél-Amerikában a magasabb fák árnyékában érzi jól magát. A növény tudományos neve Theobroma cacao, Brazília trópusi ültetvényein termesztik ipari mennyiségben. A növény egyik legismertebb rokona a kóladió, a Coca-cola alapanyaga.

Európai éghajlati körülmények között a kakaó csak üvegházban, télikertben marad meg.

A kifejlett kakaófa elérheti az 5-10 méteres magasságot, koronája pedig a 7-9 méteres szélességet. Megjelenésére jellemző a fahéjbarna szín, sötétzöld és rövid nyelű levél, virágai a törzsön nyílnak.

A kakaóbab kezdetben zöld, majd sárgás, végül pirosas vagy barnás színű lesz. A vastag termésfal belsejében 5-ször 10-12 mag található, általában 15-20 centiméter hosszú, de előfordulnak 30 cm-es példányok is.

A saját kezű szaporítás történhet dugványozással, magvetéssel, szemzéssel és az idősebb részek gyökereztetésével is.

Az üvegezett teraszon az érett hajtások csúcsi részét dugványozhatjuk. Az öt-hat levélkéből csak a felső hármat hagyjuk meg, amelyeket féllemezre vágunk vissza. A növénykét süllyesszük homokba és a cserepet papírlappal vagy üveglappal fedjük le, erre azért van szükség, hogy elegendő legyen a páratartalom a növény számára. Fontos a megfelelő páratartalom és az árnyékolás biztosítása.

A magvetéses szaporítással is jó eredményeket érhetünk el, ha a télikertben állandó 25 C fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani és a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk. A magról fejlődő csemeték gyökerei rendkívül sérülékenyek, ezért a továbbültetéskor óvatosnak kell lenni.

 

Kakaóbab
A kakaófa termése.

A kakaó ápolása, gondozása

A fiatal növényekké cseperedett csemetéket fokozatosan szoktassuk az erős fényhez. A bő termés érdekében szükség van a megfelelő árnyékolás és nedvesség biztosítására az üvegházban, ezért a beépített terasz kevésbé alkalmas a tökéletes körülmények megteremtéséhez.

Ha sikerül biztosítani egész évben az ideális körülményeket, a növények többször is virágozhatnak. A kakaófa első termései 4 éves korában jelennek meg télikerti körülmények között.

Olvass továbbKakaó termesztés házilag – télen is!

A télikert fűtése

Üvegház fűtés
Egy tökéletes fűtési megoldás az üvegházban.

Fűtési rendszerek a beépített teraszon

A télikertépítés vagy teraszbeépítés egyik fő célja, hogy télen és nyáron egyaránt használható helyiséget kapjunk, kibővítsük otthonunkat. Teljesen mindegy, hogy lakószobaként vagy virágoskertként szeretnénk használni a beüvegezett szobát, a fűtési rendszer jóvoltából válhat teljes értékűvé a helyiség. A télikertet vagy beépített teraszt az alábbi módon fűthetjük:

  • Központi fűtéssel
  • Elektromos fűtőberendezésekkel
  • Melegpadlós fűtéssel.

A családi házak esetében a teljes értékű fűtési megoldások beszerelése a leghatékonyabb és legtakarékosabb. A központi fűtés bevezetése ideális és kézenfekvő megoldás a télikert esetében is. A fűtőcsöveket a padlóba süllyesztve, néhány radiátor felszerelésével a ház központi kazánjáról fűthető a télikert, ami optimális megoldás. A megoldás előnye, hogy nincs szükség kiegészítő berendezések vásárlására, szerelésére és az egész házban egyenletesen oszlik el a hőmérséklet.

Elektromos fűtőberendezések

Bizonyos esetekben a beépített teraszon, de leginkább a háztól távolabb épített télikertben az elektromos, egyéni fűtőberendezések beépítése a hatékony megoldás. Az üvegezett helyiségek elektromos fűtési megoldásai közül az úgynevezett “Split klíma” lehet hatékony. Ennek előnye, hogy a meleg levegő befújásával gyorsan felmelegíthető a beépített terasz, a nyári melegben pedig lehűti a helyiséget a klímaberendezés. A rendszer hátránya, hogy -5 fok alatt nem használható, bizonyos körülmények között pedig nem gazdaságos.

A klímaberendezés előnyös tulajdonságai:

  • Képes lehűteni a télikertet a nyári melegben 15 C fokig
  • Maximum 30 C fokig képes felmelegíteni a helyiséget
  • Szárító funkció
  • Automatikus klíma kontroll
  • Szellőztető funkció
  • Irányítható a levegőáramlás iránya
  • Rendelkezik időzítő funkcióval.
Télikerti fűtés.
Fűtési megoldások a télikertben.

Melegpadló a télikertben

A hagyományos fűtési rendszerek a konvekció, hőáramlás elvén működnek. A fűtőtestek a falak mentén helyezkednek el, itt a levegő felmelegszik és felemelkedik, majd lehűlés közben leereszkedik és a fűtőtest felé kezd áramlani. A konvekciós rendszerrel fűtött télikertben és beépített teraszon a padló közelében a levegő hűvösebb, a plafon környékén pedig jóval melegebb. Az egyenletesen kellemes hőmérséklet biztosítására a padlófűtés a legjobb megoldás. A padlóba rejtett, alacsony hőmérsékletű fűtőcsövek egyenletes hőmérsékletet biztosítanak a helyiségben.

A melegpadlós fűtés teljes értékű fűtőrendszer, ezért alkalmazható alapvető fűtésként is.

Kiegészítő fűtőberendezések, esetleg klímatechnika alkalmazásával a melegpadlós fűtés minden hátránya kiküszöbölhető.

Padlófűtés a télikertben
Elektromos padlófűtés beépítése.

A padlófűtés a télikertben kiépíthető elektromos kábelek segítségével és vízcsöves fűtés felhasználásával is.

A télikertben elhelyezhető fűtési rendszerek közül az elektromos padlófűtés a legigénytelenebb megoldás. A betonaljzatba helyezett fűtőkábeleket nem szükséges karbantartani, nincs mozgó alkatrész, a jelenleg alkalmazott technológiák mellett 50 évig használható a lefektetett rendszer.

A télikertben vagy beépített teraszon nem kötelező a fűtési rendszer kiépítése, hiszen az elkészült helyiség önmagában is komoly energiamegtakarítást és hőszigetelést jelent. A felfűtött helyiség azonban kellemes környezet lehet a hétköznapi használatra és növényeink számára is ideális telelőhely.

Olvass továbbA télikert fűtése

Fügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Télikert kaktusz
Fügekaktusz a télikertben

Gyömölcstermő kaktuszok szaporítása a télikertben

A fügekaktusz Amerikából érkezett Európa télikertjeibe, korábban az indián törzsek ékezésében játszott komoly szerepet. A Földközi-tenger partvidékén elterjedő növény a spanyol hódítók révén honosodhatott meg, akik eleinte indián fügének nevezték.

A fügekaktusz a gyümölcstermő kaktuszfélék családjába tartozik, melynek őshazája a meleg trópusi vidékek. Magyarországon a kaktusz közkedvelt dísznövény, leginkább igénytelensége miatt. A szakszerűen nyaraltatott fügekaktusz nemcsak a beépített teraszon, hanem a konyhakertben is átvészeli a telet.

A télikertben nevelt, gyümölcsöt hozó példányok erős, húsos szárú példányok, akár a 7-8 centiméteres magasságot is elérhetik. A növény levelei, mint a kaktuszoknál általában, tövisekké alakultak át, ezek mérete és színe fajtánként különböző lehet, de találhatunk tüske nélküli egyedeket is.

A megfelelően gondozott kaktusz a télikertben virágzik, virágai a levelek peremén nyílnak. A fügekaktusz virágai páratlan szépségűek, de nagyon érzékenyek, ezért különleges gondoskodást igényelnek. A nyár elején nyíló virágok éjjel virítanak, a napfény első sugarai már részben összecsukott állapotban találják.

A kaktusz termései a szártagok külső peremén nőnek, általában hosszúkás vagy ovális alakúak, de előfordulhatnak körte és gömb alakban is. A gyümölcsök többféle színben pompázhatnak, de a zöldes alapszín a gyakori.

Gyümölcskaktusz szaporítása

Kaktusz termés
Gyümölcstermő kaktusz termése

A télikert kiváló helyszín a gyümölcstermő fügekaktusz szaporítására, melyet magvetéssel és szárdarabok gyökereztetésével végezhetünk. Ha magról szeretnénk szaporítani, mindenképpen frisset használjunk és kezeljük gombavédő oldattal. Közismert tény, hogy a kaktusz melegkedvelő, melegtűrő növény, ezért a magok csíráztatása is 20-30 Celsius fok körül eredményes.

Figyelembe kell venni, hogy 1-2 év is eltelhet addig, míg a magokból életképes növénykék fejlődnek, ezért érdemesebb a szárdugványozás módszerét választani. A fiatal növényeket homokos-tőzeges talajban neveljük, meleg helyen a télikertben vagy a beépített teraszon, ne öntözzük gyakran.

Mivel a fügekaktusz melegtűrő, ezért egész évben a teraszon maradhat, nincs szükség kiültetésre. A kaktuszfélék nem tűrik a nagy mennyiségű vizet, ez a szárrész rothadásához vezethet.

A kaktusz gyümölcse

A télikertben nevelt növények gyümölcse ősszel érik be. A növényhez hasonlóan a termés is sok tüskével rendelkezik. A beépített teraszon tartott fügekaktuszt háromféle színben ismerjük: fehér, sárga és bordó húsú. A termés kellemesen édeskés, de nincs illata. Európában csak ínyencek kedvelik, mert sok benne a mag.

A télikertben gondozott kaktuszok előnye, hogy kisebb edényekben is eltarthatók, igénytelenek, ezért a beépített terasz ékességei egész évben. Neveléséhez agyag, fa vagy műanyag konténereket is használhatunk, fontos az alapos fertőtlenítés és a gomba elleni védelem. Egészséges és ízletes gyümölcsei révén a téli hónapok különlegességei között tarthatjuk nyilván. A budapesti télikertek kedvelt vendége.

Olvass továbbFügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Tető építés, szerkezet, típusok

Beépített terasz tető.
Hagyományos és kombinált üvegtető a beépített teraszon.

A télikert tetőszerkezetéről általában

A tető vagy fedél az épületet felülről határoló és lezáró szerkezet. Az elnevezés magában foglalja a héjazatot, annak aljzatát, és ezek terhét hordó valamennyi szerkezeti részt, amelyek azért épülnek, hogy a falakkal határolt tereket elszigeteljék a külső környezettől, az épületet, a teraszt vagy a télikertet megvédjék az időjárási és egyéb káros hatásoktól, és nem utolsó sorban elősegítsék a csapadék minél egyszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb levezetését. Az esővíz elvezetés szükségessé teszi, hogy a tető felületeit lejtősen képezzük ki.

A lejtés, pontosabban a hajlásszög nagyságától függően lehet: lapostető, magastető és meredek tető.

A télikertépítés során alkalmazhatunk átlátszó üvegtetőt is, ennek építési szabályai a hagyományos tetőhöz képest abban is különbözik, hogy a hőszigetelést az üvegbetétek biztosítják.

Európában a magas- és meredek tetők építése tekinthető hagyományosnak, mivel az éghajlati viszonyok ezt teszik célszerűvé. A lapos tető kialakítása rendkívüli körültekintést és gondos tervezést és építést igényel, de még ebben az esetben is számítani kell az csapadékvíz szivárgására.

Egyhéjú és kéthéjú tetők

Tetőszerkezet szigetelés.
Tetőszerkezet és szigetelésének kialakítása.

A télikert épületfizikai szempontjai szerint beszélhetünk egyhéjú és kéthéjú tetőről.

A meleg, vagyis egyhéjú tetőnél a fűtött helyiséget csak egy – de több rétegből álló – héj választja el a külső levegőtől. Ilyenek a búvótér nélküli lapos tetők illetve a padlás nélküli magas és meredek tetők.

A hideg, vagyis kéthéjú tetőknél a fűtött teret a külső levegőtől két héj és a közöttük lévő átszellőzött légtér választja el. Általában az alsó héj a hőszigetelést nyújtó zárófödém, a felső héj a tetőfedés, a közöttük levő légtér pedig a padlás vagy búvótér, melybe a tetőablakon, szellőzőablakon friss levegő áramlik.

Olvass továbbTető építés, szerkezet, típusok

Ananász nevelése a télikertben

Különleges gyümölcsök otthonod kertjében

Beépített terasz növény.
Növényeink a beépített teraszon is jól érzik magukat.

Az ananász az egyik legkedveltebb trópusi gyümölcs, melyet gyakran használunk főfogások elkészítéséhez is. Ananászt használhatunk saláta elkészítéséhez, csirkés ételekben és természetesen sokan szeretik a Hawaii pizzát, mely feltétjén ananászt is találunk. Elképesztő és hihetetlen, de otthonodban is nevelheted, termesztheted ezt a gyümölcsöt, csak egy télikertre, vagy egy jól elkészített, beépített teraszra van szükség.

Az ananász

A Dél-Amerikában honos növényre Kolumbusz figyelt fel második útján, a furcsa tobozszerű gyümölcsre, melyet fenyőtoboznak neveztek el. Az ananász név a tupisz indiánoktól származik.

Európa télikertjeibe az 1500-as években jutott el az ananász, először Katolikus Ferdinánd udvarában jelent meg. Elterjedésének egyik oka, hogy a terméseken lévő hajtáscsúcs és a növény sarjai a hosszú szállítás után is képesek meggyökeresedni.

A XVIII. századtól kapott lendületet az európai „ananász ipar”, ekkor sorra épültek az ananászházak, melyek télikert konstrukciójú épületek. Magyarországon először az Esterházyak üvegházában termett ananász, évente mintegy 400 darab. Egyre népszerűbb gyümölcs lett, bár ára miatt csak kevesen engedhették meg maguknak. Az üvegházban termett példányok ízben nem vették fel a versenyt külföldi társaikkal, de a termés szépsége ugyanolyan volt.

Ananász szaporítása és nevelése a télikertben

Az ananász a Bromeliaceae család tagja, Ananas comosus. Az ananász talajlakó, de sok fánlakó tulajdonság figyelhető meg rajta. Az ananász trópusi rokonságába több mint 850 faj sorolható, ezek Európában csak télikertekben, üvegházakban tenyésznek.

Az ananászt három típusba sorolhatjuk: Spanyol (fehér húsú), Királynő (fehér húsú) és sárga húsú típusokra.

Erős, rövid szárú növény, magassága 60-90 cm. A levelek széle szúrós, tüskésen fogazott, hosszuk 60-120 centiméter. A fejlett növény levelei levélrózsát képeznek, tölcsérszerű üregükben az esőt és a harmatot összegyűjtik.

Gyökerei rövidek, vastagok. A levelekből álló rozetta közepéből tör elő a vastag, hengeres alakú virágzat. A virágzat szára rövid, 30 cm körüli. A virágzatot 100-náltöbb fehér vagy világos ibolyaszínű virág alkotja. Az ananász virágjai tömött, tojásdad alakú füzérvirágzat.

Összetett termése piros, sárga, narancs vagy zöldes színű. Minden virágból egy bogyótermés fejlődik ki. Nagy pikkelyes áltermése fölött levélrozetta található. A termések általában mag nélküliek.

Anannász gyökér.
Ananász gyökereztetése.

Az ananász a télikertben is a vegetatív részeinek és csúcsi rozettájának gyökereztetésével szaporítható. Az idősebb, termő korban levő növények nagyszámú tősarjat fejlesztenek. Ezek a részek a legjobb szaporítóanyagok. Jól gyökeresedik a termések csúcsi részén levő rozetta és az ennek tövéből eredő kis sarjcsoport. Ha termésében esetleg magot találunk, magvetéssel is nevelhetünk növényeket.

Budapesten a télikertben legegyszerűbben a gyümölccsel érkező rozetta sarjasztásával termeszthetünk ananászt. A beépített teraszon cserépben könnyen és gyorsan gyökerezik, mérsékelt öntözés szükséges. A cserépben nevelt példányokat később nagyobb ládákba vagy üvegházak esetén a talajba ültetve neveljük tovább. Az ananász tápanyagigényes növény, ezért folyamatos trágyázást igényel.

Szárazságtűrő növény, azonban célszerű a vegetációs időben gyakran öntözni, a levélrozettát permetezni. A téli időszakban a télikert melege jó hatással van a növényre, nyáron azonban árnyékolni kell az üvegfelületeket. A fűtettlen télikertek esetében a növény nagyjából 15 fokon kell teleltetni.

Olvass továbbAnanász nevelése a télikertben

Narancs nevelése a télikertben

Növénynevelés a télikertben
Növénynevelés a télikertben
Csodálatos és különleges növények a télikertben.

A mesék aranyalmája a teraszon is megterem

A téli hideg napokon fantasztikus, felüdülő élményt nyújt a zöld növényvilág a beépített teraszon, a télikertben. Szinte hihetetlen, hogy a pompázatosan sárgálló narancsok, érett banánok és a vitaminpótlást biztosító citrom a saját erkélyünkön terem. Kis odafigyeléssel és gondoskodással, nemcsak kellemes elfoglaltság lehet a kertészkedés, növényápolás, hanem lélegzetelállító növénykülönlegességek birtokosai is lehetünk. A narancs könnyen és jól terem a télikert egész évben meleg klímájában, ezért nincs más hátra, ismerkedjünk meg ezzel a finom gyümölccsel.

A narancs származása

A narancs Európában a IX.-X. században jelent meg először, az Indiából érkező kereskedők az ehetetlen keserű fajtáját hozták, a Kínából származó édes különlegességre a XVI. századig kellett várni.

Az első narancskerteket Olaszországban építették, még a keserű narancs fajtából, melyet az arabok gyógyszerként használtak. A keletről érkező édes narancs misztikus titokzatosságot hozott a lovagkori Európába, ahol aranyalmának nevezték el. A XVI. századra már több oranzsárium, illatozó télikert is volt Európában, melynek divatja meghódította az összese tehetősebb családot. A narancsvirág először versalles-i kertekben került szaporításra, az 1660-as években a schönbrunni kastélyban már több mint száz narancsfa díszelgett a beépített kertben.

Magyarországon, Budapesten az Esterházyak és Grassalkovichok oranzsáriumai valamint a budai királyi palota télikertje volt a leghíresebb. Egerben püspöki utasításra rozmaring helyett narancs és citromágakkal díszítette magát a násznép, ez a szokás a 19. század végéig divatban volt.

A narancs szaporítása és nevelése

Narancs fa télikert
Narancsfa a télikertben.

A narancs Kína és Indokína vidékein honos növény, de akár egy budapesti télikertben vagy beépített teraszon is nevelhetjük. A citromtermő vidékeken: Olaszországban, Görögországban, Kaliforniában, Távol-Keleten és a világ mediterrán területein mindenütt intenzíven termesztik.

A Citrus sinesis, az édes narancs a rutafélék családjába tartozik. Terméseik alapján három fajtacsoportot különböztetünk meg: szabályos, szabálytalan termésűek és vérnarancsok. A citromhoz hasonlóan családjának néhány képviselője Magyarországon is honos.

A narancs edényes nevelésű, télikerti példányai sokfelé megtalálhatók, szebb növény mint a citrom, de az utóbbi mégis népszerűbb.

Megjelenése: kis fává fejlődő, alacsony törzsű, gömb vagy lapított gömb koronájú növény. Törzse alacsonyan elágazik, ágai felfelé állnak. A fiatal elágazások először szögletesek vagy lapítottak, sötétzöldek. Az ágakon tövisek képződnek.

A narancs termései nagyok, 4-9 cm átmérőjűek, gömbölyű vagy lapított gömb alakúak. Felületük sima vagy rücskös, viaszos fényű. A gyümölcsök 8-13 gerezdesek, hús sárga, narancssárga vagy vöröses fényű. A magok száma változó, színük fehéres- vagy zöldessárga, gömbölydedek, egyik végükön elkeskenyedő.

A narancsfát a télikertben szemzéssel szaporítjuk. Néha oltással, dugványozással, sőt magvetéssel is szaporítanak termő növényeket.

A szemzésnek legjobb alanyai a citrom- és mandarin csemeték. A T és fordított T szemzést a citromhoz hasonló módon végezzük. Gyorsabb eredményt érhetünk el, az oltásos szaporítással. Legjobb a héj alá oltás, amit a citromhoz hasonlóan végzünk a télikertben is.

A citromhoz viszonyítva a narancsdugványok gyengébben erednek, ezért előzőleg gyökeresedést serkentő anyagokkal kezeljük a dugványokat. A gyökérserkentő anyagot bemártással vagy áztatással juttatjuk a sebfelületre, illetve a szomszédos szövetek belsejébe. Auxinkezeléssel a narancsdugványok is elég jól gyökeresednek.

Télen kertben narancs.
Narancs a kertben télen.

A narancsok télikerti nevelése általánosságban megegyezik a citrom igényeivel. A citromhoz viszonyítva kevésbé vízigényes, fényigénye nagyobb, de jobban tűri a hűvösebb időszakot, ezért fűtetlen, de hőszigetelt télikertben is nevelhetjük. A magról nevelt narancsfák 7-15 éves korukban kezdenek virágozni és hazájukban 100-130 évig is élnek. A virágzás fő ideje a tavaszi hetekre esik. A télikertben vagy beépített teraszon már a tél folyamán is virágozhat.

Gyakori jelenség, hogy a télikertben megtermékenyülés nélkül fejlődnek gyümölcsei, ezekben alig van mag. Ennek ellenére a mesterséges beporzás jó eredményt ad. A legjobb, legszebb, ízletes termés nyáron érik be, ezért próbáljuk erre az időszakra időzíteni.

Olvass továbbNarancs nevelése a télikertben