Kávét vagy teát fogyasszunk a télikertben?

Télikert pihenősarok kávé

Egészséges otthon, egészséges italok

Télikertben tea és kávé
Tea vagy kávé a szépen berendezett télikertben.

Udvarias házigazdák gyakori kérdése, amikor kényelmesen elhelyezkedünk a télikertben kialakított fogadószobában és marasztalni szeretnék a kedves vendéget: kávét vagy teát hozhatok? Jellemzően egyiket vagy másikat jobban szeretjük. Mitől függ, hogy melyiket részesítjük előnyben? Kizárólag az íz számítana? A beépített terasz kellemes környezete hatással van-e választásunkra?

Mi van az italokban?

Kevesen ismerik azt a tényt, hogy mindkét ital alapjául szolgáló növénykét a télikertben is sikerrel nevelhetjük, így még különlegesebb a felszolgált ínyencség. Lássuk, hogy miből állnak ezek a remek italok. A tea mintegy 180 különböző anyagból áll. A friss tealevelek a növényi sejt szokásos összetevőin kívül polifenolt és metil-xantint tartalmaznak. A zöld tea fanyar, kesernyés ízét a polifenolnak köszönheti. A tealevélben koffein is van, azon kívül színt adó klorofill, jellegzetes illatot biztosító illékony vegyületek meg lipidek, aminosavak, ásványi anyagok stb.

A kávé komponensei közül közismert a koffein, mely a robustában kb. kétszer akkora mennyiségben található meg, mint az arabicában. A nyers kávéban többféle szénhidrát van, de az egyszerű cukrok a pörkölés során jórészt elbomlanak. Itt is jelen vannak az illékony vegyületek, csakúgy, mint a teában, ezek összetétele nagyban függ attól, milyen éghajlaton termesztik a növényt, illetve hogyan tárolják és pörkölik a kávébabot. A kávé minőségét nagyban befolyásolják a karbonsavak, ezek adják a jellegzetes aromákat. Csak a szubjektív szemlélet mondatja azt, hogy a télikertben ücsörögve több kávé fogy, mint tea.

Beépített télikert terasz
Vendégváró berendezés a beépített teraszon

Az egészséges koffein

A kávé és tea közös jellemzője tehát, hogy mindkettő koffeint tartalmaz, fajtától függően különböző mennyiségben. Élénkítő erejük azonban nem teljesen azonos: a tea hatása később és lassabban jelentkezik, de tovább tart, míg a kávéból hamarabb a véráramba jut a koffein, vagyis szinte azonnal felpörget. A két ital szervezetünkre gyakorolt hatását bizonyos mértékben mi magunk is befolyásolhatjuk. Ha nem szeretnénk erős, koffeines teát, áztassuk tovább a teafüvet. Amennyiben a kávé savassága bántja a gyomrunkat, válasszunk erőteljesebb pörkölésű kávébabot vagy őrleményt.

Koffeintartalmának köszönhetően mind a tea, mind a kávé — optimális mennyiségben fogyasztva — jó hatással van az egészségre. A mértékletes koffeinbevitel bizonyítottan gátolja például az Alzheimer-kór kialakulását. Vagyis élettani hatását tekintve mindkét ital hasznos. Úgy látszik, tényleg az íz a legfőbb tényező, amikor döntünk: kávét vagy teát?

Kávé vagy teafőző a télikertben

Az egyes helyiségeknek megvan a saját funkciójuk az épületen belül, így a télikertnek is. A tea és kávéfőzés helye a konyha, kell-e kávégép vagy teafőző a beépített teraszra? A válasz nem egyszerű. elsősorban a megrendelő felfogására van bízva. Annyi azonban elmondható, hogy a növénykertként is funkcionáló télikertben magas a páratartalom, mely nem ideális az elektromos berendezések számára. A kávéfőző biztonságos használatához gondoskodni kell a páratartalom és a hőmérséklet megfelelő szabályozásáról, amit a télikertépítő szakemberek ajánlásai alapján könnyen kivitelezhető.

Olvass továbbKávét vagy teát fogyasszunk a télikertben?

Fűszer- és gyógynövények otthonunkban

Bebérlevél a lakásban

Növénytermesztés a télikertben, beépített teraszon

Fűszer növény télikert
Fűszerek termesztése a télikertben.

Nem véletlenül dönt úgy az ember, hogy télikertet épít vagy beépíti a nyitott teraszt. Az így létrejött plusz helyiséget sokféle módon felhasználhatjuk, kihasználhatjuk. Az egyik ilyen hasznosítási funkció a növénykertként történő berendezés. Több olyan fűszer- és gyógynövény van, mely egész évben hasznos lehet konyhánkban, különösen akkor, ha friss. Nézzünk néhány növényt, mely jól jön, ha frissen megtalálható a beüvegezett konyhakertben.

Aloé

Afrikában és Nyugat-indiában honos, a szárazságtűréshez alkalmazkodott növénynemzetség. Egyik gyakori faja az A. capensis, ezt a télikertben is nevelhetjük.

A hatóanyagot a levelek megsértésével nyerik, a levelekből csepegő nedvet fogják fel. Napon szárítva vagy szabadon rakott tűz fölött besűrítik, és így egy májbarna színű, gyantaszerű anyagot kapnak. A drog aloint, valódi gyantát, illóolajat és antrakinon-származékot tartalmaz.

Erősen hashajtó hatású, mégis néhány likőr különleges hatóanyaga.

Növények a télikertben
Aloé az üvegházban.

Babér

Kisázsiából származó, a Földközi-tenger egész partvidékén elterjedt örökzöld fa vagy cserje, levelét hasznosítják. Termését Magyarországon nem hasznosítják. Üvegházakban, télikertben egész évben jól érzi magát.

A levelek bőrneműek, szőrtelenek, törékenyek. Hosszúkás-hegyesek, ép vállúak, és ép szélűek, kissé hullámosak, színük olajzöld, felső felük sötét, fényes, barnás, alsó felük világosabb.

A levelek szaga jellemző, fűszeres, ízük is hasonló. 1-3% illóolajat, valamint keserűanyagot tartalmaznak. Az illóolaj világossárga, kellemes illatú folyadék, amely később kissé édeskés szagú lesz. Vízgőzdesztillációval nyerik a levelekből. Sűrűsége 0,915-0,935, 1-3 térfogatrész 80%-os alkoholban oldható.

A babérlevelet nálunk csak konyhafűszernek használják, illóolaja a fűszeriparban mártások ízanyaga.

A babérfa gyümölcsét fűszerként és keserűanyagként is hasznosítják, de zsíros olaját is kitermelik.

Cayeni bors

A Cayeni borsot amerikai paprika, angol paprika, magyar bors néven is ismerhetjük.

Manapság divatos fűszernövény, mely a télikertben termesztve ízesítők és fűszerkeverékek alkotórésze lehet. A törpe paprikához hasonló, téglavörös színű, kb. 3 cm hosszú, sárgarépa alakú gyümölcs. A héja vékony. Egyes országokban paprika helyett használják. A magyar paprikánál erősebb, maróbb ízű fűszer. Általában finom por alakjában kerül forgalomba.

Nagy kapsacin tartalma miatt jól elzárva, fénymentes helyen kell tartani.

Erős, csípős ízű mártásokhoz, sült húsok, halételek, rizskörítések, sajtos és tojásos ételek ízesítésére, savanyúságok berakására használják.

Kapor

Közismert konyhakerti fűszernövény, mely egész évben megél az ablakpárkányon, üvegházban, télikertben vagy a beépített teraszon. Európába a rómaiak idejében került, és a középkor óta általánosan termesztett. Vadon nem fordul elő. Egyéves, jellegzetes illatú, lágy szárú növény. Gyökere orsószerű, vékony, alig elágazó, 10-20 cm hosszú. Szára hengeres, felálló, magassága 50-150 cm között változik, végig leveles. Lomblevele háromszorosan szárnyalt, összetett, levélkéi véknyak. Virágzata összetett ernyő, 15-20 cm átmérőjű. Virágai aprók, élénksárgák, hímnősek. Termése ikerkaszat, amely két részre hasad.

Hatóanyaga illóolaj, amelytől jellegzetes, általánosan ismert, össze nem téveszthető, átható, nehéz aromáját nyeri. Az illóolaj színtelen, lassan megsárguló, szaga köményre emlékeztető, íze először enyhe, majd égetően csípős.

Kellemes íze, étvágyjavító hatása és sokoldalú felhasználhatósága miatt az egész világon kedvelt. Legfőképpen az élelmiszeripar használja zöld részeit frissen és szárítva, érett termését egészében és őrölve ízesítőként. De mind többet igényelnek a belőle előállított illóolajból is, amelyet főként a likőrgyártásban használnak.

A világ kaporolaj termelése évente 40-50 tonnára tehető.

Olvass továbbFűszer- és gyógynövények otthonunkban

Természetes és mesterséges világítás a beépített teraszon

Növények és fények a télikertben.

Fényviszonyok a télikertben

Fények a beépített teraszon
Terasz mesterséges megvilágítása.

A növények fejlődéséhez, növekedéséhez szükség van fényre, ezért a növényházként funkcionáló télikert fényviszonyait és mesterséges megvilágítását szakszerűen meg kell tervezni. A növények számára nélkülözhetetlen ibolyántúli sugárzás a beépített terasz szerkezetére és berendezésére nézve káros is lehet, ezért a megfelelő védelemről és árnyékolásról gondoskodni kell.

A télikert mesterséges megvilágításának tervezésekor olyan fénytesteket kell választani, melyek energiatakarékosságuk mellett biztosítják a növények számára a szükséges színárnyalatokat is. A lámpák elméleti színspektrumának maximális indexe 100-as, minél alacsonyabb ez az index, annál gyengébb minőségű világítótestről van szó.

A növények gyarapodása a télikertben

A lakás részét képező télikertben vagy a szabadban, a ház körül kialakított kertben nevelt növények fejlődésének egyik kézzelfogható jele a növekedés, tömegük folyamatos növekedése. A növények fejlődése a fotoszintézis révén történik. A növények fotoszintéziséhez energiára van szükség, melyet a fényből nyernek. Nappal a beépített terasz műanyag ablakai és ajtói elegendő üvegfelületet biztosítanak a napfény zavartalan beáramlásához, a sötétebb napszakokban, évszakokban azonban mesterséges fényre van szükség ahhoz, hogy növényeink teljes szépségükben pompázzanak.

A téli időszakban virágzó növények egészen különleges élmént nyújtanak a nagyvárosi, például budapesti betonrengeteg közepén épített narancsházban, pálmaházban. Egyes növények csak akkor képesek virágozni vagy gyümölcsöt teremni, ha az év folyamán megkapják a szükséges napi fénymennyiséget, ezért a borús vagy sötét napokon szükség van a lámpákkal történő megvilágításukra.

Növénytrermesztés télikert
Megvilágítás növénytermesztéshez.

Világítás és energiatakarékosság

A télikertépítés egyik célja, hogy a plusz helyiség kialakítása révén növeljük otthonunk hőszigetelését, ennek révén energiát takarítsunk meg. A szobakert növényeinek mesterséges fénnyel való ellátása plusz költséget jelent, ezért energiatakarékos és hatékony megoldásokat kell keresni. A legújabb LED típusú lámpáknak köszönhetően az egész napos megvilágítás sem jelent komoly anyagi megterhelést. A növények hagyományos lámpatestekkel történő megvilágítása esetén a megfelelő időszakokban történő megvilágítással érhető el a legjobb hatás.

A sötét téli napok során harminc perces időközönként történő megvilágítás esetén a növények növekedése már fenntartható.

Meg kell különböztetnünk a télikert és az üvegház megvilágítását. A szobakertben vagy a beépített teraszon nevelt növények elsősorban kedvtelési célokat szolgálnak, ezért nem történik különösebb tragédia akkor sem, ha a fényes és sötét periódusok nem rendszeres időközönként váltakoznak. Üvegházban, ha a növénytermesztés gazdasági célból történik, rendkívül fontos, hogy pontosan megtervezett rendszerben, a megfelelő eszközök kiválasztásával történjen a megvilágítás.

Olvass továbbTermészetes és mesterséges világítás a beépített teraszon

Kivi és füge termesztése otthon

Télikertben is nevelhető növények

Kivi termesztése.
Kivi termesztése otthoni körülmények között.

A Kivi Kínából származik, ahol folyópartok rendkívül nedves, árnyékos környezetét szereti. Az apró, sárgadinnyéhez hasonló gyümölcsnek számtalan neve terjedt el. A növény jellegéből adódóan (hasonlít a melegházi uborkára) termesztéséhez erős tartószerkezetre van szükség, a télikert építésekor érdemes ezt megtervezni.

A gyökérzet a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. Kétféle hajtása van, a vegetatív és a termőhajtás. A tavaszi hajtások csak vegetatív rügyek.

A növény váltivarú, tehát a telepítéskor nővirágú és hímvirágú fajtákat ültessük keverten.

A télikert vendége

A kivi ugyan elviseli a -30 C hideget is mélynyugalmi állapotban, de rügypattanáskor már -1 C-nál is károsodik, ezért a télikert vagy beépített terasz lehet ideális számára, kinn a kertben fólia sátrat vagy mobil üvegházat kell köré építeni a téli fagyok elmúltáig.

A szőlő fakadása előtt indul meg a vegetációja, a tavaszi fagyok miatt veszélyes időszakban.

A hímvirágok sok pollent termelnek, a beporzásnál előnyös a méhek közreműködése, ezért ilyenkor ki kell nyitni a télikertnek erre a célra tervezett ablakkonstrukcióját.

Gondozása, nevelése

A jó vízáteresztő, kevésbé agyagos, laza talajokat szereti, a köves talajt is jól elviseli. Az enyhén savanyú vagy közömbös kémhatást kedveli, a mészre kissé érzékeny.

Kivi szaporítása
Kivi gondozása és szaporítása otthon.

Fagyzugos, szeles helyre ne telepítsük. Széles, kiterülő levelei könnyen beszakadnak, a szél hatására fiatal hajtásai leszáradnak.

Termesztéséhez a nagy páratartalom fontos, az öntözés – legalább hetente kétszer, 20-25 mm mennyiséggel – elengedhetetlen.

Gyümölcse késő ősszel érik be, ezért csak fóliasátorral, üvegházzal védhető vagy télikertben érlelhető be.

Füge a télikertben

Európában is termeszthető, megfelelő körülmények között a füge. Ehhez mindenképpen üvegházra, télikertre, vagy legalább beépített teraszra van szükség. Mivel az őszi virágzásból ritkán fejlődik gyümölcs, ezért fölösleges a kerti termesztéssel, neveléssel próbálkozni. A füge júniustól októberig folyamatosan érik.

Tősarjakról vagy dugványozással szaporítható.

A Kelet-Ázsiában elterjedt növény hazájában erdőalkotó fa is lehet. Termése húsos falú, leginkább a körtére hasonlít.

A világ egyik legrégebben termesztett gyümölcse, mely az ókori görögök egyik legfontosabb tápláléka volt. A frissen és szárítva is fogyasztható termés sok kalciumot, foszfort és vasat tartalmaz. A legtöbb kertben akkor szedik össze a füge termését, ha az már lehullott, ezután szárítják. Napjainkban a füge szárított formában érhető el a boltok polcain, ezért is lehet különleges egy télikertben nevelt példány gyümölcseinek szüretelése.

Olvass továbbKivi és füge termesztése otthon

Akvárium a télikertben

Télikert és akvárium.

Berendezés és belsőépítészeti megoldások

Akvárium fal
Akváriumfal a télikertben.

A télikert stílusának kiválasztásakor az új helyiség célját vesszük figyelembe. A megfelelő hangulatot és funkcionalitást a fal és padlóburkolat kialakításával és a berendezéssel érhetjük el. Különleges hatás érhető el az akváriumok, terráriumok létesítésével. A nagyméretű üveg akváriumok olyanok számára ajánlottak, akik az élőlényekkel, növényekkel való foglalatosságban is örömöt lelnek.

A lakberendezők az akvárium tervezésekor abból indulnak ki, hogy hobbieszközként vagy díszítőelemként funkcionál majd az üvegberendezés. Az akvárium a trópusi díszkertek hangulatát teljesítheti ki. A statikus berendezési tárgyak között üdítő színfolt a mozgalmas élőtér, ehhez meg kell találni az optimális formát és méretet.

Egyszerű akvárium

A legelterjedtebb típus, melyet a télikertben elhelyeznek, az egyszerű akvárium, mely könnyen és gyorsan telepíthető, hagyományos gondozást igényel. Felépítése rendkívül egyszerű: üvegből, illetve átlátszó anyagból készült tartály, állvány vagy alátét, fedőlap és világítótest.

Beépített akvárium

A télikert tervezése során már gondolni kell a beépített akvárium telepítésének lehetőségére. Ez a típus egzotikus térelválasztóként is funkcionálhat, ezért vastagsága többnyire nem haladja meg a 350 millimétert, szélessége azonban gyakran a 3 métert is meghaladhatja. A térelválasztó funkció mellett hangulatvilágításként is alkalmazható, egészen különleges megoldás, ha bárasztalként telepítjük. A beépített akvárium rendszeres gondozást, karbantartást igényel, érdemes már a télikert tervezésekor foglalkozni ezzel a lehetőséggel.

Asztal akvárium a télikertben
Akvárium asztal, berendezés.

Holland típusú akvárium

A holland típusú akvárium az üvegszoba kert-funkcióját hangsúlyozza ki, hiszen ennél a típusnál a növényeket helyezzük az előtérbe és csak néhány halat telepítünk. Az összhatás érdekében nem ritka, hogy a vízinövények és sziklakompozíciók együttesét háttérképekkel, poszterekkel egészítik ki. A holland típusú akvárium esetében a halgondozás mellett a vízinövények gondozását is alaposan ismerni kell.

Függő akvárium

A függesztett akváriummal helyet spórolhatunk, azonban korlátozott az ilyen üvegszerkezetek mérete és megengedett tömege. Általában maximum 100 kg-os össztömegű akvárium függesztése engedélyezett. A télikert berendezésénél az utóbbi években „festmény-akváriumokat” helyeznek el, ezek vastagsága 18 centiméter alatt marad. Az ilyen üvegtartályok jól megvilágítottak, ezért a halak számára érdemes búvóhelyeket kialakítani, hogy az esti a villanyfény ne zavarja meg életvitelüket.

Medence akvárium

A házhoz épített télikertben medenceszerű akvárium is létrehozható. Hátránya, hogy teljesen elveszíti mobilitását, cserébe természetes hatást kelt, szökőkút, kisebb vízesés telepítésére is alkalmas. A medencében többnyire aranyhalak tenyészthetők.

Az akváriumok mellett kedveltek a terráriumok is a télikertben. Ezek olyan üvegtartályok, melyben szárazföldi állatok tarthatók, általában pusztai berendezés mellet. Különleges hangulatot nyújt a vegyes üvegtartály a télikertben, ebben vizes akvárium és terrárium egy helyen található, a halak mellett kétéltűek gondozására alkalmas.

Olvass továbbAkvárium a télikertben

Citrom a télikertben

Otthon nevelt citrom
Télikert citrom tartás
Citrom nevelése a télikertben.

Termesztés és szüretelés a teraszon

Az épített télikert nemcsak a lakás, a ház hőszigeteléséhez, energiatakarékosságához járulhat hozzá, hanem kellemes elfoglaltságot biztosítva gondoskodhat az egészségünkről is. A növényekkel való foglalatosság megnyugtató tevékenység egész évben, a téli hónapokban az ablakban pompázó citrom pedig egészen különleges látványt nyújt. A citromfácska gondozása nemcsak szépsége miatt hasznos, családunk egészséges, ellenőrzött körülmények között termesztett gyümölcshöz juthat, mellyel sokkal finomabb a beépített teraszon elfogyasztott tea.

A citrom felfedezése

A citromfácskák termesztéséről több ezeréves emlékek maradtak fenn, már a sumér birodalomban és az ókori Egyiptomban is kultusza volt a citromnak. Mivel a korai emberek még nem ismerhették a növény hatóanyag-tartalmát és annak egészségügyi hatásait, ezért nem C-vitamin tartalma miatt tartották, hanem szelleműző, betegségűző erőt tulajdonítottak neki.

A hasznos gyümölcsöt a kelet aranyalmájának nevezték, és joker szerként alkalmazták, nem volt olyan dolog, amire ne tartották volna jónak. Használták betegségek elleni gyógyírként, bőrápolószerként, illatszerként, kozmetikumként, rágcsálták szájszag ellen, de vallási rituálék alkalmával is szántak neki szerepet.

Terasz citrom
Citromfácska a teraszon

A télikertben is termeszthető citrom első leírása így szólt:

… Ennek a fának olyan a levele, mint az andrachnéé s miként a körtének és a galagonyának tövisei vannak, ezek simák, nagyon hegyesek és erősek. Almaszerű gyümölcsét nem eszik, de mint levele is, nagyon kellemes illatú, s ruha közé rakva elűzi a molyokat. Orvosságnak is használatos.

A korai citromok még jóval keserűbbek voltak mai utódaiknál, az úgynevezett ethroh típus megjelenéséig még több száz évet kellett várni.

Európában először természetesen Szicíliában és Nápolyban ültettek először citromfát, innen terjedt el Európa télikertjeibe. Hódító útja akkor kezdődött, mikor felfedezték a limonádét, melyhez a citrom levét vízzel és egy kanál cukorral keverték össze. A citrom megkedvelését követően a főúri télikertek narancs- és citromvirágoktól illatoztak.

Termesszünk citromot a beépített teraszon

A citromfélék családjába tartozó növények Európában vadon is előfordulnak. Az általunk ismert citromot termő növények télikertben vagy szobában érzik jól magukat. A citrom levele kemény, viaszos tapintású, enyhén fogazott. Nagy virágai öt fehér sziromlevélből, jól fejlett porzóból és erős, bunkós végű termőkből épül fel. A citrom gyümölcs kezdetben zöld színű, később megsárgul és hosszúkás csücsökben végződik. Általában sok magot találunk a termésben.

Citrom szaporítása

A növény többféle módon szaporítható: magvetéssel, szemzéssel, dugványozással és oltással. Magról fejlődő fajtája általában gyenge, nem terem gyümölcsöt. A legjobb eredményt a szemzéssel vagy oltással szaporított növények esetében érhetjük el. Az apró növénykéket üveglap alatt kell tartani, télikertben érzik magukat a legjobban. Szemzésnél a T vagy fordított T bemetszés alkalmazandó.

A beépített teraszon vagy a külön építményként létesített üvegházban, télikertben tartott citromfákat edényben, lehetőleg dézsában neveljük. A nyáron a szabadban levegőztetett növények egészségesebbek, de óvatosnak kell lenni a környezetváltozáskor, erős széltől és napsütéstől védeni kell a csemetéket.

Mivel a citromfa a fűtött télikertben is képes kihajtani, ezért teleltessük alacsony hőmérsékleten, hogy a fényhiány miatt satnya nyúlványai ne rontsák a fa képességeit.

Nagy méretű fa dézsában nevelve a citromfa télikertünk és kertünk dísze is lehet.

Olvass továbbCitrom a télikertben

Öntözőberendezések és öntözés a télikertben

Télikert öntözés
Öntözés - kanna a teraszon
Öntözőkanna a télikertben.

Növénykert a beépített teraszon

Sokan terveznek és építenek télikertet otthonukban azért, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak növényeik számára a téli hónapokban is. A növénykert, növényház kellemes és megnyugtató időtöltés lehet a sötét téli hónapokban is. A növényház és a kert gondozása pihentető foglalatoskodás, azonban meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ehhez. A télikert kialakításakor és berendezésénél a későbbi funkciónak megfelelően kell tervezni. A virágok, növények termesztése és gondozása sok speciális berendezést igényel, ilyen például az öntözőrendszer.

A növények öntözése

Télikerti növények öntözése
Öntözés a télikertben

A növények számára rendkívül fontos a vízellátás. Egyrészt a tápanyagot oldott formában a vízből nyerik ki, másrészt a légzés és fotoszintézis folyamatában is részt vesz. A növények vízhez való viszonya azonban meglehetősen különböző: egyes fajtáik nem bírják a szárazságot, míg mások a túlöntözésbe pusztulhatnak bele.

Mivel a növények vízigénye életciklusuk és az évszakok függvényében is változhat, ezért az öntözési módszert és eszközöket alaposan meg kell válogatni.

A télikertben a növények egész évben gondozást igényelnek, azonban a nyári melegben értelemszerűen nagyobb a vízigényük, télen viszont jóval ritkábban kell pótolni a vizüket.

Az öntözés gyakorisága függ a talajtól is, ha könnyebb és lazább földet tettünk a virágcserépbe, gyakrabban kell öntözni, ha tömörebb a földrétek, akkor elég ritkábban is.

Az öntözővíz hőmérséklete nem lehet 23-25C foknál alacsonyabb. Nyáron a magas hőmérsékletben a hidegvizes öntözés sokkolhatja növényeinket.

Öntözőrendszerek és eszközök

A cserépbe ültetett növények öntözésére az öntözőkanna a legalkalmasabb eszköz. A kertészkedő szakemberek az 5 literes kannát ajánlják erre a célra. A függő kaspókban lévő virágok öntözésére érdemes a kisebb űrtartalmú locsolókannák közül válogatni. Kannás öntözésnél oda kell figyelni, hogy ne mossuk ki a földet a növény gyökerei közül.

Kapilláris jelenség az öntözésben

A legelterjedtebb és legjobban alkalmazható öntözési forma a kapillárisjelenség kihasználása, melyet a télikertben és üvegházban is könnyen használhatunk. A kisméretű, 1 mm-nél vékonyabb csövekben és hézagokban a víz nem követi a közlekedőedények elvét, és képes a vízszintnél magasabbra is felemelkedni. Az emelkedési magasság függ a közeg anyagától, a hézagok nagyságától és még sok mindentől. A rendszer rendkívül egyszerű: 5-8 centiméter vastagon nedves homokot terítünk le, majd ebbe 3 centiméter mélyen belesüllyesztjük a virágcserepet. Az alján található lyukon keresztül a megfelelő mennyiségű nedvesség eljut a növényig. A homok nedvesen tartását akár automatizálhatjuk is, egy a homokba fejjel lefelé süllyesztett vizes palack segítségével.

A növények öntözésének egyik módszere a télikertben a csepegtetős öntözési berendezés használata, mely nagy körültekintést, tervezést és beállítást igényel.

Olvass továbbÖntözőberendezések és öntözés a télikertben

A télikert fűtése

Üvegház fűtés
Egy tökéletes fűtési megoldás az üvegházban.

Fűtési rendszerek a beépített teraszon

A télikertépítés vagy teraszbeépítés egyik fő célja, hogy télen és nyáron egyaránt használható helyiséget kapjunk, kibővítsük otthonunkat. Teljesen mindegy, hogy lakószobaként vagy virágoskertként szeretnénk használni a beüvegezett szobát, a fűtési rendszer jóvoltából válhat teljes értékűvé a helyiség. A télikertet vagy beépített teraszt az alábbi módon fűthetjük:

  • Központi fűtéssel
  • Elektromos fűtőberendezésekkel
  • Melegpadlós fűtéssel.

A családi házak esetében a teljes értékű fűtési megoldások beszerelése a leghatékonyabb és legtakarékosabb. A központi fűtés bevezetése ideális és kézenfekvő megoldás a télikert esetében is. A fűtőcsöveket a padlóba süllyesztve, néhány radiátor felszerelésével a ház központi kazánjáról fűthető a télikert, ami optimális megoldás. A megoldás előnye, hogy nincs szükség kiegészítő berendezések vásárlására, szerelésére és az egész házban egyenletesen oszlik el a hőmérséklet.

Elektromos fűtőberendezések

Bizonyos esetekben a beépített teraszon, de leginkább a háztól távolabb épített télikertben az elektromos, egyéni fűtőberendezések beépítése a hatékony megoldás. Az üvegezett helyiségek elektromos fűtési megoldásai közül az úgynevezett “Split klíma” lehet hatékony. Ennek előnye, hogy a meleg levegő befújásával gyorsan felmelegíthető a beépített terasz, a nyári melegben pedig lehűti a helyiséget a klímaberendezés. A rendszer hátránya, hogy -5 fok alatt nem használható, bizonyos körülmények között pedig nem gazdaságos.

A klímaberendezés előnyös tulajdonságai:

  • Képes lehűteni a télikertet a nyári melegben 15 C fokig
  • Maximum 30 C fokig képes felmelegíteni a helyiséget
  • Szárító funkció
  • Automatikus klíma kontroll
  • Szellőztető funkció
  • Irányítható a levegőáramlás iránya
  • Rendelkezik időzítő funkcióval.
Télikerti fűtés.
Fűtési megoldások a télikertben.

Melegpadló a télikertben

A hagyományos fűtési rendszerek a konvekció, hőáramlás elvén működnek. A fűtőtestek a falak mentén helyezkednek el, itt a levegő felmelegszik és felemelkedik, majd lehűlés közben leereszkedik és a fűtőtest felé kezd áramlani. A konvekciós rendszerrel fűtött télikertben és beépített teraszon a padló közelében a levegő hűvösebb, a plafon környékén pedig jóval melegebb. Az egyenletesen kellemes hőmérséklet biztosítására a padlófűtés a legjobb megoldás. A padlóba rejtett, alacsony hőmérsékletű fűtőcsövek egyenletes hőmérsékletet biztosítanak a helyiségben.

A melegpadlós fűtés teljes értékű fűtőrendszer, ezért alkalmazható alapvető fűtésként is.

Kiegészítő fűtőberendezések, esetleg klímatechnika alkalmazásával a melegpadlós fűtés minden hátránya kiküszöbölhető.

Padlófűtés a télikertben
Elektromos padlófűtés beépítése.

A padlófűtés a télikertben kiépíthető elektromos kábelek segítségével és vízcsöves fűtés felhasználásával is.

A télikertben elhelyezhető fűtési rendszerek közül az elektromos padlófűtés a legigénytelenebb megoldás. A betonaljzatba helyezett fűtőkábeleket nem szükséges karbantartani, nincs mozgó alkatrész, a jelenleg alkalmazott technológiák mellett 50 évig használható a lefektetett rendszer.

A télikertben vagy beépített teraszon nem kötelező a fűtési rendszer kiépítése, hiszen az elkészült helyiség önmagában is komoly energiamegtakarítást és hőszigetelést jelent. A felfűtött helyiség azonban kellemes környezet lehet a hétköznapi használatra és növényeink számára is ideális telelőhely.

Olvass továbbA télikert fűtése

Tető építés, szerkezet, típusok

Beépített terasz tető.
Hagyományos és kombinált üvegtető a beépített teraszon.

A télikert tetőszerkezetéről általában

A tető vagy fedél az épületet felülről határoló és lezáró szerkezet. Az elnevezés magában foglalja a héjazatot, annak aljzatát, és ezek terhét hordó valamennyi szerkezeti részt, amelyek azért épülnek, hogy a falakkal határolt tereket elszigeteljék a külső környezettől, az épületet, a teraszt vagy a télikertet megvédjék az időjárási és egyéb káros hatásoktól, és nem utolsó sorban elősegítsék a csapadék minél egyszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb levezetését. Az esővíz elvezetés szükségessé teszi, hogy a tető felületeit lejtősen képezzük ki.

A lejtés, pontosabban a hajlásszög nagyságától függően lehet: lapostető, magastető és meredek tető.

A télikertépítés során alkalmazhatunk átlátszó üvegtetőt is, ennek építési szabályai a hagyományos tetőhöz képest abban is különbözik, hogy a hőszigetelést az üvegbetétek biztosítják.

Európában a magas- és meredek tetők építése tekinthető hagyományosnak, mivel az éghajlati viszonyok ezt teszik célszerűvé. A lapos tető kialakítása rendkívüli körültekintést és gondos tervezést és építést igényel, de még ebben az esetben is számítani kell az csapadékvíz szivárgására.

Egyhéjú és kéthéjú tetők

Tetőszerkezet szigetelés.
Tetőszerkezet és szigetelésének kialakítása.

A télikert épületfizikai szempontjai szerint beszélhetünk egyhéjú és kéthéjú tetőről.

A meleg, vagyis egyhéjú tetőnél a fűtött helyiséget csak egy – de több rétegből álló – héj választja el a külső levegőtől. Ilyenek a búvótér nélküli lapos tetők illetve a padlás nélküli magas és meredek tetők.

A hideg, vagyis kéthéjú tetőknél a fűtött teret a külső levegőtől két héj és a közöttük lévő átszellőzött légtér választja el. Általában az alsó héj a hőszigetelést nyújtó zárófödém, a felső héj a tetőfedés, a közöttük levő légtér pedig a padlás vagy búvótér, melybe a tetőablakon, szellőzőablakon friss levegő áramlik.

Az egy- és két héjú tetők között fontos, hogy különbséget tegyünk, hiszen a vízzáró réteg egyáltalán nem engedi át a helyiségből áramló párát, mely lecsapódhat és penészedést okozhat. A növénykertként is használt télikert vagy beépített terasz esetében tehát a magas páratartalom miatt vagy a tető héjazatának megfelelő kialakítását kell gondosan megtervezni, vagy a szellőzést és szellőztetést kell jól kivitelezni. Ha üvegtető kerül a télikertre, ez értelemszerűen egyhéjú tető, itt a szellőztetést kell hatékonyan megoldani. Bár a műanyag és üveg konstrukcióknak nem árt a lecsapódó pára, hosszú távon penész képződhet, az ablakok vas alkatrészei korrodálhatnak és nem utolsó sorban esztétikai szempontból sem előnyös.

Tetőforma és tetőidom

üvegtetős tetőtér.
Tetőtér télikert kialakítása.

A tető építészeti formaképző elem is, tehát ettől függ a télikert, terasz vagy a családi ház esztétikai megjelenése is.

A tető mértani alakja a félidom. A félidomok sík vagy íves, esetleg ezek kombinációjából álló tetőfelületek alkotják.

Az egymással ellentétes irányban lejtő tetőfelületek legfelső metszésvonalát taréjgerincnek, két tetőfelület oldalsó szélének metszésvonalát élgerincnek, ha beugró sarokra illeszkedik hajlatnak vagy vápának nevezzük. A tetőfelületek legmélyebb, általában vízszintes határoló vonalát eresznek, az oromfal menti szélét oromélnek hívjuk. Az élgerincek taréjgerinccel való találkozási pontját kontycsúcsnak, a taréjgerinc, élgerinc és hajlat közös találkozási pontját hajlatcsúcsnak nevezzük.

A télikert építése során is használt tetőformák:

  • félnyeregtető
  • nyeregtető
  • kontytető
  • sátortető
  • toronytető
  • manzárdtető
  • fűrészfogtető
  • dongafedél
  • kupola.

Olvass továbbTető építés, szerkezet, típusok

Narancs nevelése a télikertben

Növénynevelés a télikertben
Növénynevelés a télikertben
Csodálatos és különleges növények a télikertben.

A mesék aranyalmája a teraszon is megterem

A téli hideg napokon fantasztikus, felüdülő élményt nyújt a zöld növényvilág a beépített teraszon, a télikertben. Szinte hihetetlen, hogy a pompázatosan sárgálló narancsok, érett banánok és a vitaminpótlást biztosító citrom a saját erkélyünkön terem. Kis odafigyeléssel és gondoskodással, nemcsak kellemes elfoglaltság lehet a kertészkedés, növényápolás, hanem lélegzetelállító növénykülönlegességek birtokosai is lehetünk. A narancs könnyen és jól terem a télikert egész évben meleg klímájában, ezért nincs más hátra, ismerkedjünk meg ezzel a finom gyümölccsel.

A narancs származása

A narancs Európában a IX.-X. században jelent meg először, az Indiából érkező kereskedők az ehetetlen keserű fajtáját hozták, a Kínából származó édes különlegességre a XVI. századig kellett várni.

Az első narancskerteket Olaszországban építették, még a keserű narancs fajtából, melyet az arabok gyógyszerként használtak. A keletről érkező édes narancs misztikus titokzatosságot hozott a lovagkori Európába, ahol aranyalmának nevezték el. A XVI. századra már több oranzsárium, illatozó télikert is volt Európában, melynek divatja meghódította az összese tehetősebb családot. A narancsvirág először versalles-i kertekben került szaporításra, az 1660-as években a schönbrunni kastélyban már több mint száz narancsfa díszelgett a beépített kertben.

Magyarországon, Budapesten az Esterházyak és Grassalkovichok oranzsáriumai valamint a budai királyi palota télikertje volt a leghíresebb. Egerben püspöki utasításra rozmaring helyett narancs és citromágakkal díszítette magát a násznép, ez a szokás a 19. század végéig divatban volt.

A narancs szaporítása és nevelése

Narancs fa télikert
Narancsfa a télikertben.

A narancs Kína és Indokína vidékein honos növény, de akár egy budapesti télikertben vagy beépített teraszon is nevelhetjük. A citromtermő vidékeken: Olaszországban, Görögországban, Kaliforniában, Távol-Keleten és a világ mediterrán területein mindenütt intenzíven termesztik.

A Citrus sinesis, az édes narancs a rutafélék családjába tartozik. Terméseik alapján három fajtacsoportot különböztetünk meg: szabályos, szabálytalan termésűek és vérnarancsok. A citromhoz hasonlóan családjának néhány képviselője Magyarországon is honos.

A narancs edényes nevelésű, télikerti példányai sokfelé megtalálhatók, szebb növény mint a citrom, de az utóbbi mégis népszerűbb.

Megjelenése: kis fává fejlődő, alacsony törzsű, gömb vagy lapított gömb koronájú növény. Törzse alacsonyan elágazik, ágai felfelé állnak. A fiatal elágazások először szögletesek vagy lapítottak, sötétzöldek. Az ágakon tövisek képződnek.

A narancs termései nagyok, 4-9 cm átmérőjűek, gömbölyű vagy lapított gömb alakúak. Felületük sima vagy rücskös, viaszos fényű. A gyümölcsök 8-13 gerezdesek, hús sárga, narancssárga vagy vöröses fényű. A magok száma változó, színük fehéres- vagy zöldessárga, gömbölydedek, egyik végükön elkeskenyedő.

A narancsfát a télikertben szemzéssel szaporítjuk. Néha oltással, dugványozással, sőt magvetéssel is szaporítanak termő növényeket.

A szemzésnek legjobb alanyai a citrom- és mandarin csemeték. A T és fordított T szemzést a citromhoz hasonló módon végezzük. Gyorsabb eredményt érhetünk el, az oltásos szaporítással. Legjobb a héj alá oltás, amit a citromhoz hasonlóan végzünk a télikertben is.

A citromhoz viszonyítva a narancsdugványok gyengébben erednek, ezért előzőleg gyökeresedést serkentő anyagokkal kezeljük a dugványokat. A gyökérserkentő anyagot bemártással vagy áztatással juttatjuk a sebfelületre, illetve a szomszédos szövetek belsejébe. Auxinkezeléssel a narancsdugványok is elég jól gyökeresednek.

Télen kertben narancs.
Narancs a kertben télen.

A narancsok télikerti nevelése általánosságban megegyezik a citrom igényeivel. A citromhoz viszonyítva kevésbé vízigényes, fényigénye nagyobb, de jobban tűri a hűvösebb időszakot, ezért fűtetlen, de hőszigetelt télikertben is nevelhetjük. A magról nevelt narancsfák 7-15 éves korukban kezdenek virágozni és hazájukban 100-130 évig is élnek. A virágzás fő ideje a tavaszi hetekre esik. A télikertben vagy beépített teraszon már a tél folyamán is virágozhat.

Gyakori jelenség, hogy a télikertben megtermékenyülés nélkül fejlődnek gyümölcsei, ezekben alig van mag. Ennek ellenére a mesterséges beporzás jó eredményt ad. A legjobb, legszebb, ízletes termés nyáron érik be, ezért próbáljuk erre az időszakra időzíteni.

Olvass továbbNarancs nevelése a télikertben