Akvárium a télikertben

Télikert és akvárium.

Berendezés és belsőépítészeti megoldások

Akvárium fal
Akváriumfal a télikertben.

A télikert stílusának kiválasztásakor az új helyiség célját vesszük figyelembe. A megfelelő hangulatot és funkcionalitást a fal és padlóburkolat kialakításával és a berendezéssel érhetjük el. Különleges hatás érhető el az akváriumok, terráriumok létesítésével. A nagyméretű üveg akváriumok olyanok számára ajánlottak, akik az élőlényekkel, növényekkel való foglalatosságban is örömöt lelnek.

A lakberendezők az akvárium tervezésekor abból indulnak ki, hogy hobbieszközként vagy díszítőelemként funkcionál majd az üvegberendezés. Az akvárium a trópusi díszkertek hangulatát teljesítheti ki. A statikus berendezési tárgyak között üdítő színfolt a mozgalmas élőtér, ehhez meg kell találni az optimális formát és méretet.

Egyszerű akvárium

A legelterjedtebb típus, melyet a télikertben elhelyeznek, az egyszerű akvárium, mely könnyen és gyorsan telepíthető, hagyományos gondozást igényel. Felépítése rendkívül egyszerű: üvegből, illetve átlátszó anyagból készült tartály, állvány vagy alátét, fedőlap és világítótest.

Beépített akvárium

A télikert tervezése során már gondolni kell a beépített akvárium telepítésének lehetőségére. Ez a típus egzotikus térelválasztóként is funkcionálhat, ezért vastagsága többnyire nem haladja meg a 350 millimétert, szélessége azonban gyakran a 3 métert is meghaladhatja. A térelválasztó funkció mellett hangulatvilágításként is alkalmazható, egészen különleges megoldás, ha bárasztalként telepítjük. A beépített akvárium rendszeres gondozást, karbantartást igényel, érdemes már a télikert tervezésekor foglalkozni ezzel a lehetőséggel.

Asztal akvárium a télikertben
Akvárium asztal, berendezés.

Holland típusú akvárium

A holland típusú akvárium az üvegszoba kert-funkcióját hangsúlyozza ki, hiszen ennél a típusnál a növényeket helyezzük az előtérbe és csak néhány halat telepítünk. Az összhatás érdekében nem ritka, hogy a vízinövények és sziklakompozíciók együttesét háttérképekkel, poszterekkel egészítik ki. A holland típusú akvárium esetében a halgondozás mellett a vízinövények gondozását is alaposan ismerni kell.

Függő akvárium

A függesztett akváriummal helyet spórolhatunk, azonban korlátozott az ilyen üvegszerkezetek mérete és megengedett tömege. Általában maximum 100 kg-os össztömegű akvárium függesztése engedélyezett. A télikert berendezésénél az utóbbi években „festmény-akváriumokat” helyeznek el, ezek vastagsága 18 centiméter alatt marad. Az ilyen üvegtartályok jól megvilágítottak, ezért a halak számára érdemes búvóhelyeket kialakítani, hogy az esti a villanyfény ne zavarja meg életvitelüket.

Medence akvárium

A házhoz épített télikertben medenceszerű akvárium is létrehozható. Hátránya, hogy teljesen elveszíti mobilitását, cserébe természetes hatást kelt, szökőkút, kisebb vízesés telepítésére is alkalmas. A medencében többnyire aranyhalak tenyészthetők.

Az akváriumok mellett kedveltek a terráriumok is a télikertben. Ezek olyan üvegtartályok, melyben szárazföldi állatok tarthatók, általában pusztai berendezés mellet. Különleges hangulatot nyújt a vegyes üvegtartály a télikertben, ebben vizes akvárium és terrárium egy helyen található, a halak mellett kétéltűek gondozására alkalmas.

Olvass tovább

Citrom a télikertben

Otthon nevelt citrom
Télikert citrom tartás
Citrom nevelése a télikertben.

Termesztés és szüretelés a teraszon

Az épített télikert nemcsak a lakás, a ház hőszigeteléséhez, energiatakarékosságához járulhat hozzá, hanem kellemes elfoglaltságot biztosítva gondoskodhat az egészségünkről is. A növényekkel való foglalatosság megnyugtató tevékenység egész évben, a téli hónapokban az ablakban pompázó citrom pedig egészen különleges látványt nyújt. A citromfácska gondozása nemcsak szépsége miatt hasznos, családunk egészséges, ellenőrzött körülmények között termesztett gyümölcshöz juthat, mellyel sokkal finomabb a beépített teraszon elfogyasztott tea.

A citrom felfedezése

A citromfácskák termesztéséről több ezeréves emlékek maradtak fenn, már a sumér birodalomban és az ókori Egyiptomban is kultusza volt a citromnak. Mivel a korai emberek még nem ismerhették a növény hatóanyag-tartalmát és annak egészségügyi hatásait, ezért nem C-vitamin tartalma miatt tartották, hanem szelleműző, betegségűző erőt tulajdonítottak neki.

A hasznos gyümölcsöt a kelet aranyalmájának nevezték, és joker szerként alkalmazták, nem volt olyan dolog, amire ne tartották volna jónak. Használták betegségek elleni gyógyírként, bőrápolószerként, illatszerként, kozmetikumként, rágcsálták szájszag ellen, de vallási rituálék alkalmával is szántak neki szerepet.

Terasz citrom
Citromfácska a teraszon

A télikertben is termeszthető citrom első leírása így szólt:

… Ennek a fának olyan a levele, mint az andrachnéé s miként a körtének és a galagonyának tövisei vannak, ezek simák, nagyon hegyesek és erősek. Almaszerű gyümölcsét nem eszik, de mint levele is, nagyon kellemes illatú, s ruha közé rakva elűzi a molyokat. Orvosságnak is használatos.

A korai citromok még jóval keserűbbek voltak mai utódaiknál, az úgynevezett ethroh típus megjelenéséig még több száz évet kellett várni.

Európában először természetesen Szicíliában és Nápolyban ültettek először citromfát, innen terjedt el Európa télikertjeibe. Hódító útja akkor kezdődött, mikor felfedezték a limonádét, melyhez a citrom levét vízzel és egy kanál cukorral keverték össze. A citrom megkedvelését követően a főúri télikertek narancs- és citromvirágoktól illatoztak.

Termesszünk citromot a beépített teraszon

A citromfélék családjába tartozó növények Európában vadon is előfordulnak. Az általunk ismert citromot termő növények télikertben vagy szobában érzik jól magukat. A citrom levele kemény, viaszos tapintású, enyhén fogazott. Nagy virágai öt fehér sziromlevélből, jól fejlett porzóból és erős, bunkós végű termőkből épül fel. A citrom gyümölcs kezdetben zöld színű, később megsárgul és hosszúkás csücsökben végződik. Általában sok magot találunk a termésben.

Citrom szaporítása

A növény többféle módon szaporítható: magvetéssel, szemzéssel, dugványozással és oltással. Magról fejlődő fajtája általában gyenge, nem terem gyümölcsöt. A legjobb eredményt a szemzéssel vagy oltással szaporított növények esetében érhetjük el. Az apró növénykéket üveglap alatt kell tartani, télikertben érzik magukat a legjobban. Szemzésnél a T vagy fordított T bemetszés alkalmazandó.

A beépített teraszon vagy a külön építményként létesített üvegházban, télikertben tartott citromfákat edényben, lehetőleg dézsában neveljük. A nyáron a szabadban levegőztetett növények egészségesebbek, de óvatosnak kell lenni a környezetváltozáskor, erős széltől és napsütéstől védeni kell a csemetéket.

Mivel a citromfa a fűtött télikertben is képes kihajtani, ezért teleltessük alacsony hőmérsékleten, hogy a fényhiány miatt satnya nyúlványai ne rontsák a fa képességeit.

Nagy méretű fa dézsában nevelve a citromfa télikertünk és kertünk dísze is lehet.

Olvass tovább

Öntözőberendezések és öntözés a télikertben

Télikert öntözés
Öntözés - kanna a teraszon
Öntözőkanna a télikertben.

Növénykert a beépített teraszon

Sokan terveznek és építenek télikertet otthonukban azért, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak növényeik számára a téli hónapokban is. A növénykert, növényház kellemes és megnyugtató időtöltés lehet a sötét téli hónapokban is. A növényház és a kert gondozása pihentető foglalatoskodás, azonban meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ehhez. A télikert kialakításakor és berendezésénél a későbbi funkciónak megfelelően kell tervezni. A virágok, növények termesztése és gondozása sok speciális berendezést igényel, ilyen például az öntözőrendszer.

A növények öntözése

Télikerti növények öntözése
Öntözés a télikertben

A növények számára rendkívül fontos a vízellátás. Egyrészt a tápanyagot oldott formában a vízből nyerik ki, másrészt a légzés és fotoszintézis folyamatában is részt vesz. A növények vízhez való viszonya azonban meglehetősen különböző: egyes fajtáik nem bírják a szárazságot, míg mások a túlöntözésbe pusztulhatnak bele.

Mivel a növények vízigénye életciklusuk és az évszakok függvényében is változhat, ezért az öntözési módszert és eszközöket alaposan meg kell válogatni.

A télikertben a növények egész évben gondozást igényelnek, azonban a nyári melegben értelemszerűen nagyobb a vízigényük, télen viszont jóval ritkábban kell pótolni a vizüket.

Az öntözés gyakorisága függ a talajtól is, ha könnyebb és lazább földet tettünk a virágcserépbe, gyakrabban kell öntözni, ha tömörebb a földrétek, akkor elég ritkábban is.

Az öntözővíz hőmérséklete nem lehet 23-25C foknál alacsonyabb. Nyáron a magas hőmérsékletben a hidegvizes öntözés sokkolhatja növényeinket.

Öntözőrendszerek és eszközök

A cserépbe ültetett növények öntözésére az öntözőkanna a legalkalmasabb eszköz. A kertészkedő szakemberek az 5 literes kannát ajánlják erre a célra. A függő kaspókban lévő virágok öntözésére érdemes a kisebb űrtartalmú locsolókannák közül válogatni. Kannás öntözésnél oda kell figyelni, hogy ne mossuk ki a földet a növény gyökerei közül.

Kapilláris jelenség az öntözésben

A legelterjedtebb és legjobban alkalmazható öntözési forma a kapillárisjelenség kihasználása, melyet a télikertben és üvegházban is könnyen használhatunk. A kisméretű, 1 mm-nél vékonyabb csövekben és hézagokban a víz nem követi a közlekedőedények elvét, és képes a vízszintnél magasabbra is felemelkedni. Az emelkedési magasság függ a közeg anyagától, a hézagok nagyságától és még sok mindentől. A rendszer rendkívül egyszerű: 5-8 centiméter vastagon nedves homokot terítünk le, majd ebbe 3 centiméter mélyen belesüllyesztjük a virágcserepet. Az alján található lyukon keresztül a megfelelő mennyiségű nedvesség eljut a növényig. A homok nedvesen tartását akár automatizálhatjuk is, egy a homokba fejjel lefelé süllyesztett vizes palack segítségével.

A növények öntözésének egyik módszere a télikertben a csepegtetős öntözési berendezés használata, mely nagy körültekintést, tervezést és beállítást igényel.

Olvass tovább

A télikert fűtése

Üvegház fűtés
Egy tökéletes fűtési megoldás az üvegházban.

Fűtési rendszerek a beépített teraszon

A télikertépítés vagy teraszbeépítés egyik fő célja, hogy télen és nyáron egyaránt használható helyiséget kapjunk, kibővítsük otthonunkat. Teljesen mindegy, hogy lakószobaként vagy virágoskertként szeretnénk használni a beüvegezett szobát, a fűtési rendszer jóvoltából válhat teljes értékűvé a helyiség. A télikertet vagy beépített teraszt az alábbi módon fűthetjük:

  • Központi fűtéssel
  • Elektromos fűtőberendezésekkel
  • Melegpadlós fűtéssel.

A családi házak esetében a teljes értékű fűtési megoldások beszerelése a leghatékonyabb és legtakarékosabb. A központi fűtés bevezetése ideális és kézenfekvő megoldás a télikert esetében is. A fűtőcsöveket a padlóba süllyesztve, néhány radiátor felszerelésével a ház központi kazánjáról fűthető a télikert, ami optimális megoldás. A megoldás előnye, hogy nincs szükség kiegészítő berendezések vásárlására, szerelésére és az egész házban egyenletesen oszlik el a hőmérséklet.

Elektromos fűtőberendezések

Bizonyos esetekben a beépített teraszon, de leginkább a háztól távolabb épített télikertben az elektromos, egyéni fűtőberendezések beépítése a hatékony megoldás. Az üvegezett helyiségek elektromos fűtési megoldásai közül az úgynevezett “Split klíma” lehet hatékony. Ennek előnye, hogy a meleg levegő befújásával gyorsan felmelegíthető a beépített terasz, a nyári melegben pedig lehűti a helyiséget a klímaberendezés. A rendszer hátránya, hogy -5 fok alatt nem használható, bizonyos körülmények között pedig nem gazdaságos.

A klímaberendezés előnyös tulajdonságai:

  • Képes lehűteni a télikertet a nyári melegben 15 C fokig
  • Maximum 30 C fokig képes felmelegíteni a helyiséget
  • Szárító funkció
  • Automatikus klíma kontroll
  • Szellőztető funkció
  • Irányítható a levegőáramlás iránya
  • Rendelkezik időzítő funkcióval.
Télikerti fűtés.
Fűtési megoldások a télikertben.

Melegpadló a télikertben

A hagyományos fűtési rendszerek a konvekció, hőáramlás elvén működnek. A fűtőtestek a falak mentén helyezkednek el, itt a levegő felmelegszik és felemelkedik, majd lehűlés közben leereszkedik és a fűtőtest felé kezd áramlani. A konvekciós rendszerrel fűtött télikertben és beépített teraszon a padló közelében a levegő hűvösebb, a plafon környékén pedig jóval melegebb. Az egyenletesen kellemes hőmérséklet biztosítására a padlófűtés a legjobb megoldás. A padlóba rejtett, alacsony hőmérsékletű fűtőcsövek egyenletes hőmérsékletet biztosítanak a helyiségben.

A melegpadlós fűtés teljes értékű fűtőrendszer, ezért alkalmazható alapvető fűtésként is.

Kiegészítő fűtőberendezések, esetleg klímatechnika alkalmazásával a melegpadlós fűtés minden hátránya kiküszöbölhető.

Padlófűtés a télikertben
Elektromos padlófűtés beépítése.

A padlófűtés a télikertben kiépíthető elektromos kábelek segítségével és vízcsöves fűtés felhasználásával is.

A télikertben elhelyezhető fűtési rendszerek közül az elektromos padlófűtés a legigénytelenebb megoldás. A betonaljzatba helyezett fűtőkábeleket nem szükséges karbantartani, nincs mozgó alkatrész, a jelenleg alkalmazott technológiák mellett 50 évig használható a lefektetett rendszer.

A télikertben vagy beépített teraszon nem kötelező a fűtési rendszer kiépítése, hiszen az elkészült helyiség önmagában is komoly energiamegtakarítást és hőszigetelést jelent. A felfűtött helyiség azonban kellemes környezet lehet a hétköznapi használatra és növényeink számára is ideális telelőhely.

Olvass tovább

Tető építés, szerkezet, típusok

Beépített terasz tető.
Hagyományos és kombinált üvegtető a beépített teraszon.

A télikert tetőszerkezetéről általában

A tető vagy fedél az épületet felülről határoló és lezáró szerkezet. Az elnevezés magában foglalja a héjazatot, annak aljzatát, és ezek terhét hordó valamennyi szerkezeti részt, amelyek azért épülnek, hogy a falakkal határolt tereket elszigeteljék a külső környezettől, az épületet, a teraszt vagy a télikertet megvédjék az időjárási és egyéb káros hatásoktól, és nem utolsó sorban elősegítsék a csapadék minél egyszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb levezetését. Az esővíz elvezetés szükségessé teszi, hogy a tető felületeit lejtősen képezzük ki.

A lejtés, pontosabban a hajlásszög nagyságától függően lehet: lapostető, magastető és meredek tető.

A télikertépítés során alkalmazhatunk átlátszó üvegtetőt is, ennek építési szabályai a hagyományos tetőhöz képest abban is különbözik, hogy a hőszigetelést az üvegbetétek biztosítják.

Európában a magas- és meredek tetők építése tekinthető hagyományosnak, mivel az éghajlati viszonyok ezt teszik célszerűvé. A lapos tető kialakítása rendkívüli körültekintést és gondos tervezést és építést igényel, de még ebben az esetben is számítani kell az csapadékvíz szivárgására.

Egyhéjú és kéthéjú tetők

Tetőszerkezet szigetelés.
Tetőszerkezet és szigetelésének kialakítása.

A télikert épületfizikai szempontjai szerint beszélhetünk egyhéjú és kéthéjú tetőről.

A meleg, vagyis egyhéjú tetőnél a fűtött helyiséget csak egy – de több rétegből álló – héj választja el a külső levegőtől. Ilyenek a búvótér nélküli lapos tetők illetve a padlás nélküli magas és meredek tetők.

A hideg, vagyis kéthéjú tetőknél a fűtött teret a külső levegőtől két héj és a közöttük lévő átszellőzött légtér választja el. Általában az alsó héj a hőszigetelést nyújtó zárófödém, a felső héj a tetőfedés, a közöttük levő légtér pedig a padlás vagy búvótér, melybe a tetőablakon, szellőzőablakon friss levegő áramlik.

Olvass tovább

Narancs nevelése a télikertben

Növénynevelés a télikertben
Növénynevelés a télikertben
Csodálatos és különleges növények a télikertben.

A mesék aranyalmája a teraszon is megterem

A téli hideg napokon fantasztikus, felüdülő élményt nyújt a zöld növényvilág a beépített teraszon, a télikertben. Szinte hihetetlen, hogy a pompázatosan sárgálló narancsok, érett banánok és a vitaminpótlást biztosító citrom a saját erkélyünkön terem. Kis odafigyeléssel és gondoskodással, nemcsak kellemes elfoglaltság lehet a kertészkedés, növényápolás, hanem lélegzetelállító növénykülönlegességek birtokosai is lehetünk. A narancs könnyen és jól terem a télikert egész évben meleg klímájában, ezért nincs más hátra, ismerkedjünk meg ezzel a finom gyümölccsel.

A narancs származása

A narancs Európában a IX.-X. században jelent meg először, az Indiából érkező kereskedők az ehetetlen keserű fajtáját hozták, a Kínából származó édes különlegességre a XVI. századig kellett várni.

Az első narancskerteket Olaszországban építették, még a keserű narancs fajtából, melyet az arabok gyógyszerként használtak. A keletről érkező édes narancs misztikus titokzatosságot hozott a lovagkori Európába, ahol aranyalmának nevezték el. A XVI. századra már több oranzsárium, illatozó télikert is volt Európában, melynek divatja meghódította az összese tehetősebb családot. A narancsvirág először versalles-i kertekben került szaporításra, az 1660-as években a schönbrunni kastélyban már több mint száz narancsfa díszelgett a beépített kertben.

Magyarországon, Budapesten az Esterházyak és Grassalkovichok oranzsáriumai valamint a budai királyi palota télikertje volt a leghíresebb. Egerben püspöki utasításra rozmaring helyett narancs és citromágakkal díszítette magát a násznép, ez a szokás a 19. század végéig divatban volt.

A narancs szaporítása és nevelése

Narancs fa télikert
Narancsfa a télikertben.

A narancs Kína és Indokína vidékein honos növény, de akár egy budapesti télikertben vagy beépített teraszon is nevelhetjük. A citromtermő vidékeken: Olaszországban, Görögországban, Kaliforniában, Távol-Keleten és a világ mediterrán területein mindenütt intenzíven termesztik.

A Citrus sinesis, az édes narancs a rutafélék családjába tartozik. Terméseik alapján három fajtacsoportot különböztetünk meg: szabályos, szabálytalan termésűek és vérnarancsok. A citromhoz hasonlóan családjának néhány képviselője Magyarországon is honos.

A narancs edényes nevelésű, télikerti példányai sokfelé megtalálhatók, szebb növény mint a citrom, de az utóbbi mégis népszerűbb.

Megjelenése: kis fává fejlődő, alacsony törzsű, gömb vagy lapított gömb koronájú növény. Törzse alacsonyan elágazik, ágai felfelé állnak. A fiatal elágazások először szögletesek vagy lapítottak, sötétzöldek. Az ágakon tövisek képződnek.

A narancs termései nagyok, 4-9 cm átmérőjűek, gömbölyű vagy lapított gömb alakúak. Felületük sima vagy rücskös, viaszos fényű. A gyümölcsök 8-13 gerezdesek, hús sárga, narancssárga vagy vöröses fényű. A magok száma változó, színük fehéres- vagy zöldessárga, gömbölydedek, egyik végükön elkeskenyedő.

A narancsfát a télikertben szemzéssel szaporítjuk. Néha oltással, dugványozással, sőt magvetéssel is szaporítanak termő növényeket.

A szemzésnek legjobb alanyai a citrom- és mandarin csemeték. A T és fordított T szemzést a citromhoz hasonló módon végezzük. Gyorsabb eredményt érhetünk el, az oltásos szaporítással. Legjobb a héj alá oltás, amit a citromhoz hasonlóan végzünk a télikertben is.

A citromhoz viszonyítva a narancsdugványok gyengébben erednek, ezért előzőleg gyökeresedést serkentő anyagokkal kezeljük a dugványokat. A gyökérserkentő anyagot bemártással vagy áztatással juttatjuk a sebfelületre, illetve a szomszédos szövetek belsejébe. Auxinkezeléssel a narancsdugványok is elég jól gyökeresednek.

Télen kertben narancs.
Narancs a kertben télen.

A narancsok télikerti nevelése általánosságban megegyezik a citrom igényeivel. A citromhoz viszonyítva kevésbé vízigényes, fényigénye nagyobb, de jobban tűri a hűvösebb időszakot, ezért fűtetlen, de hőszigetelt télikertben is nevelhetjük. A magról nevelt narancsfák 7-15 éves korukban kezdenek virágozni és hazájukban 100-130 évig is élnek. A virágzás fő ideje a tavaszi hetekre esik. A télikertben vagy beépített teraszon már a tél folyamán is virágozhat.

Gyakori jelenség, hogy a télikertben megtermékenyülés nélkül fejlődnek gyümölcsei, ezekben alig van mag. Ennek ellenére a mesterséges beporzás jó eredményt ad. A legjobb, legszebb, ízletes termés nyáron érik be, ezért próbáljuk erre az időszakra időzíteni.

Olvass tovább

A télikert berendezése növénykertként

Telikert a nappaliban.
Telikert a nappaliban.
Kert a nappaliban

Növénytermesztés, növénygondozás a télikertben

A teraszbeépítésnek és télikert építésnek az egyik célja, hogy olyan plusz helyiséget, szobát kapjunk, mely télen virágaink, növényeink menedéke lehet. A növények gondozásához, ápolásához azonban megfelelően kialakított berendezésre és eszközökre van szükség. A helyiség kialakításakor, tervezésekor figyelembe kell venni, hogy szükség lesz a növényápoláshoz használt eszközök számára egy megfelelő tárolórészre, és érdemes kialakítani egy sarkot, ahol folyóvíz és lefolyó is van

A télikert tehát növényház funkciót kap.

Tipp: a szerszámokat, vegyszereket, növényi trágyát és a földet érdemes a pihenőzónától legtávolabb eső sarokban tárolni. A vegyszereket minden esetben elzárható helyre kell tenni, különösen akkor, ha kisgyermek is van a családban.

Vegyszerezni, permetezni csak a szabadban szabad, semmi esetre sem a télikertben!

Öntözés a télikertben

A télikertben vagy beépített teraszon a növények öntözésére tökéletesen megfelel a csapvíz, de nem egyenesen a vezetékből. A friss csapvíz hideg és kevés oxigént tartalmaz, ez nem kedvez a növény gyökereinek. A virágok gyökerei a kellő mennyiségű oxigént a vízből nyerik ki, ezért sem szabad forralt vízzel öntözni, hiszen forralás közben minden levegő távozik a vízből.

Tipp: mivel forralásnál a klór is kitisztul a vízből, ezért a növények számára egészséges öntözővíz lehet, ha mesterségesen oxigénnel dúsítjuk, például légkompresszor segítségével.

A fent leírtakból adódik, hogy a télikertben a legegyszerűbb a csapvizet szobahőmérsékleten tárolni, majd azzal öntözni növényeinket. Ehhez mindenképpen szükség lesz víztárolóra. Érdemes a kellemest összekötni a hasznossal, és lehetőség szerint egy kis tavat vagy szökőkutat kialakítani az öntözővíz számára. A díszkútban egy apró pumpa keringteti a vizet, így mindig megfelelő minőségű víz áll rendelkezésre növényeink számára.

A növényápoláshoz a télikertben az alábbi szerszámokra és kellékekre lesz szükség:

  • öntözőkanna a növények öntözéséhez

    Télikerti szerszámok
    Kerti szerszámok télikertbe.
  • szórófejes adagoló pumpa – a levelek portalanításához, permetezéshez
  • lapát – a virágok, növények ültetéséhez, gondozásához
  • kisméretű gereblye
  • metszőolló
  • kés és olló
  • virágcserép és kaspó.

Virágcserép és virágláda

Amikor a télikertben telepítendő virágokról esik szó, mindig felmerül a kérdés, hogy agyag cserép vagy műanyag a megfelelő. Mivel zárt helyiségekben, a beépített teraszon nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, ezért a műanyag virágcserepek is használhatók. A nagyobb növények, pálmák és fikuszok számára fából készült virágtartókat is rendelhetünk.

Virágcserép fajták
Változatos formájú és méretű virágcserepek a télikertben.

Ha agyagból készült virágcserepet szeretnénk a télikertbe, mindenképpen a bevonattal ellátott típust válasszuk. A bevonat nélküli virágcserép időnként az öntözés hatására fehér sóvirágokat bocsájt ki. A műanyag virágtartók sokkal könnyebbek más agyagból készült társaiknál, ami egyes növényeknél hátrány is lehet, hiszen a növekedés, gyarapodás hatására a súlyosabb növény felboríthatja a virágtartót.

A modern technológiákkal készült virágcserepek hozzájárulhatnak növényeink egészségéhez, erőteljes fejlődéséhez. A samott anyag hozzáadásával készült virágtartók „lélegeznek”, így a növények gyökerei hozzájutnak a szükséges mennyiségű levegőhöz.

A műanyag télikertben jól mutat a műanyag virágtartó is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a műanyag virágcserépben nevelt növények fejlődése nem marad el cserépedényben nevelt társaiktól. Az anyag tulajdonságai miatt a virágokat ritkábban kell öntözni. A műanyagot elegendő vízzel és mosószerrel átmosni, míg az agyag virágcserepet érdemes átfőzni, ha új virágot ültetünk bele.

Ne felejtsük el, hogy bármilyen anyagból készült virágtartót helyezünk el a télikertben, mindenképpen lyukat kell fúrni az aljára a megfelelő vízmennyiség beállításához.

Olvass tovább

Pihenés: télikertes hotelek vidéken – éttermek, gyógyfürdő Budapesten

télikert - pálmaház - budapest - széchenyi fürdő
Széchenyi Pálmaház, Budapest. A patinás Széchenyi Gyógyfürdő télikertje

Télikertes éttermek, hotelek vidéken és Budapesten

Le Mareda étterem télikert
Átjáró a Le Mareda étterem télikertje felé

A télikert igen sokféleképpen használható, nem csupán a trópusi növények termesztésére alkalmas, hanem tökéletesen szolgálja a pihenést, a kikapcsolódást,  az étkezést egyaránt. A vendéglátóipari egységek közül is már sok vállalkozás felfedezte azt, hogy mennyivel kellemesebben lehet elkölteni a vacsorát egy egzotikus növényekkel teli helyiségben. Ennek okán egyre több olyan vendéglő található, amely rendelkezik télikerttel is. Ilyen például a győri La Mareda étterem és bisztró, ami eleve úgy hirdeti magát, hogy termei között kuriózum az elszeparált, hatalmas üvegablakokkal, fali tükörberakással rendelkező, természetes hangulatot árasztó télikert. A patinás Gundel Étterem is rendelkezik télikerttel, ami közvetlen kapcsolatban áll az emeleti terasszal és hatalmas ablakainak köszönhetően csodás kilátás nyílik a Gundel kertre.

Gundel étterem télikert terem
A Gundel étterem 40 fős télikert-termének sarka

Hasonló kellemes télikerttel várja vendégeit a Zenit Hotel Balaton is.

Terasz és télikert zenit
Terasz és télikert – Hotel Zenit Balaton

A kellemes környezet a tanulást és munkát is egyaránt segíti, ezért előszeretettel tartanak konferenciákat és képzéseket olyan rendezvényközpontokban, ahol van pálmaház vagy télikert. Ezt az igényt tartotta szem előtt például az Amazon Szálló. A keszthelyi Amazon Szálló a méltán híres Festetics-uradalom egykori vendégfogadója volt. Mára a teljes épületet felújították, ahol rendezvényközpont létesült és a gazdag történelmi múlttal rendelkező Pálmaházat is rehabilitálták. A látogatók egyedülálló élménnyel gazdagodhatnak, mivel „Főúri utazások, úti kalandok” megnevezésű interaktív kiállításon vehetnek részt.

A Széchenyi Gyógyfürdő Pálmaháza Budapesten

Nem csupán egy meghitt vacsora vagy egy üzleti konferencia alkalmával választhatunk olyan helyet, ahol van télikert, hanem akár egy többnapos pihenéskor is. A wellness- és spa szolgáltatásokat nyújtó szállodák is szívesen rendeznek be télikertet vagy pálmaházat a pihenni és gyógyulni vágyók számára. Budapesten a Városliget közepén található a több mint száz éves Széchenyi Gyógyfürdő, amelynek legfelső szintjén egy káprázatos, dús növényzetű üvegpalota nyűgözi le a látogatókat. Egzotikus hangulatának köszönhetően nem meglepő, hogy a Pálmaházat a fürdő oázisának tartják. A különleges történelmi és építészeti környezetű tér ugyanúgy multifunkcionális, mint a XIX. századi elődei, hiszen napközben elsősorban a relaxációt szolgálja, esténként pedig rendezvényeknek ad otthont.

 

Széchenyi Pálmaház Budapest
A Széchenyi Pálmaház. Budapest legszebb fürdőjének télikertje napközben a vendégek relaxációt szolgálja, esténként elegáns rendezvények színhelye

Télikert – pálmaház + szálloda, hotel, étterem, gyógyfürdő. Pálmaházak és télikertek mint a pihenés és szórakozás helyszínei. Budapesti és vidéki éttermek, wellnes és spa hotelek zöld oázissal. A Széchenyi Gyógyfürdő emeletén az impozáns Pálmakert több célt is szolgál. Terasz és télikert egymás mellett: Hotel Zenit Balaton. >> Vegye igénybe a télikert gyártó és építő vállalkozás szolgáltatásait.

Pálmaházak, télikertek vidéki kastélyokban

pálmaház - kastélyok magyarországon
A tóalmási Andrássy-kastély pálmaháza. A Pest megyei Tóalmáson található kastély érdekessége, hogy több film forgatásának helyszíne volt: többek között 1964/65-ben itt vették fel A tizedes meg a többiek egyes külső jeleneteit

Hazánk legszebb télikertjei, II.

A pálmaház és a télikert-szalon gyakori volt a vidéki magyar kastélyokban

Hazánk legszebb télikertjei cikksorozat első részében a télikertek, narancsházak első magyarországi megjelenéseit vettük számba, felsoroltuk a legismertebb budapesti télikerteket és bemutattunk egy csokorra valót előfordulásukról vidéki kastélyokban, kúriákban. Ebben a második részben folytatjuk az ismertebb főúri rezidenciák felfedezését, sorba vételét – Magyarország gazdag történelmének és építészetének köszönhetően bővelkedik szebbnél szebb kastélyokban és ezek között nem csekély azok száma, amelyekben üvegpavilonok, szobakertek is kialakításra kerültek.

A sokszor még mai napig is fennálló gyönyörű épületek a fényűző főúri világot idézik – legtöbből, a kordivatnak megfelelően, a télikert sem hiányozhatott. A trópusi növények termesztése iránti vágy és azok télikertbe, üvegházba való rendezése korán, már a XVII. században elérte Európát és sorra jelentek meg a gazdagabbnál gazdagabb paloták belső tereiben. Magyarországon a XVII. század végén jelentek meg a déli növényekben pompázó télikertek, térhódításukban a nagy robbanást viszont a szecesszió hozta meg. Funkcionalitásukat tekintve igen széleskörűek, mivel nem csupán kertészeti szerepet töltöttek be, hanem pihenőövezetül, társasági eseményeknek, előadásoknak is otthont adó helyiségekké váltak.

A télikertek egy részénél meghatározó volt a vasvázas üvegszerkezet, míg másoknál a többi teremhez volt hasonlatos a díszítés és a nagyobb falfelületek domináltak. Anyaguk és szerkezetük lehetett hagyományos, vagyis épülhettek kőből vagy téglából, nagy üvegfelületekkel – vagy éppen készülhettek a már említett vasvázas technikával, de gyakori volt az is, hogy egyazon épületen belül kétfajta építési eljárást is alkalmaztak.

pálmaház kastély alcsút
Az alcsúti Pálmaház oldalról – korabeli fotó

Ilyen építészeti eljárásokat ötvöző technikával készült az alcsúti Pálmaház, amelyet Ybl Miklós tervezett 1871-72 között, ötvözte a vas-üveg struktúrát a téglával. Hasonló megoldás látható abban a Pálmaházban is, amely a budafoki Törley-kastély parkjában áll. A Sacelláry-kastély mellett található, szintén szecessziós épület a XIX. század végén épült. A kastély tulajáról is híres, mivel Törley József, a híres magyar pezsgőgyáros építtette.

Az épületek többsége egykori pompájában áll annak ellenére, hogy jelentős átalakításokon esett át az évek során és napjainkban is látogatható. A Szombathelytől nem messze található Vépen álló egykori reneszánsz stílusú Erdődy-kastély is ezen épületekhez sorolható. A várkastély XIII. századi eredetű, de három nagy szárnya 1846-47-ben épült hozzá angol neogót stílusban, Johann Romano bécsi építész tervei alapján. A gróf lakosztályából nyílt a tágas télikert, amely a jelek szerint a legfontosabb termek egyike volt. A felújított, műemlékvédelem alatt álló kastélyhoz egykor pálmaház is tartozott, jelenleg a parkjában arborétum működik.

károlyi kastély ablakaiA Károlyi-család bővelkedik szebbnél szebb kastélyokban, ezért kihagyhatatlan a füzérradványi Károlyi-kastély is, ami Magyarország egyik legnagyobb kastélya, ráadásul ma is látogatható és egy állandó reneszánsz tárlattal várja látogatóit. A XVI. századi eredetű épületet Ybl Miklós tervei alapján építette át Károlyi Ede romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Míg az épület kívülről a romantika hangulatát árasztja, addig termeiből az itáliai reneszánsz árad. Az épület hosszanti szárnyának középső terme ebédlőként szolgált, a földszinti keresztszárny egyetlen nagy terme dél felé néző nagy ablakaival pedig a pazar télikert volt.

A télikertek a kastélyok termeinek sorába illeszkedettek, de sok esetben szorosan nem a főépületbe tagolódtak be, hanem egyszerűen csatlakoztak ahhoz vagy utólagosan, pálmaházként lettek hozzáépítve. Ilyen a diószegi Kuffner-kastély, ahol később került hozzáépítésre a télikert. Az épület bal hátsó sarkát mellékszárnnyal bővítették, hogy benne egy télikertet alakítsanak ki.

hozzáépített télikertAz egykori Széplak nevezetű falu (ma Mikosszéplak) nevezetessége a romantikus stílusjegyekkel rendelkező Mikos-kastélyhoz is utólag került a télikert. A szabálytalan U alaprajzú, változatos tömegű és mozgalmas körvonalú épület domboldalba vágott területen áll. Belül tágas tér, széles falépcsőzet és mozaik padlózat jellemzi. Az épület déli szárnyához idővel egy télikert épült (képünkön balra látható), amely összeköttetésben volt a csúcsíves fedett kápolnával. A Kastély újjáépítésére nagyívű rekonstrukciós terv készült – a megvalósítása egyelőre várat magára.

kerek télikertA nem tipikus főúri hangolatot keltő kisebb kastélyokban is sokszor alakítottak ki télikertet, ami a a ház ékességéül szolgált. Ilyen a kajcsadi Sztankovánszky-kastély, ami egy viszonylag szerényebb épület, viszont páratlan szalonja, ami egy télikert-szerű kerek helyiség volt, magával ragadó úri látványt nyújtott.

Az idő vasfoga sajnos az egykori varázslatos épületeken is nyomot hagyott és gondozatlanságuk miatt mára csak töredéképületek maradtak fenn, de ha utazás során útba esik egy-egy, érdemes megállni miattuk. Effajta objektum a Kálóz-Nagyhörcsökön álló Zichy-kastély is. A kastélyt Gróf Zichy Pál (1822-1909), a család czifferi ágát alapító Zichy Károly nyolcadik gyermeke építette, Ybl Miklós és Weber Antal közös tervei alapján. Az épületegyüttes nem volt túl nagy, de a földszinti oldalán egy nagy- és egy kisszalon, valamint egy ebédlő is volt, a nagyszalont pedig egy télikert egészítette ki.

Magyarország télikerttel, pálmaházzal, orangerie-szalonnal rendelkező kastélyainak felsorolása még hosszan folytatható, de egyben mind hasonlítanak – tulajdonosaik felismerték, hogy házuk különlegesen egzotikussá válik, amennyiben egy trópusi növényekben bővelkedő helyiséget alakítanak ki benne. Szerencsére ma már nem kell arisztokratáknak lennünk ahhoz, hogy télikert építésével gazdagítsuk házunkat-lakásunkat, ezzel egzotikusabbá, egyben komfortosabbá és takarékosabbá téve otthonunkat.


Olvass tovább

Energiatakarékosság – üvegházhatás

télikert - üvegházhatás - napenergia

Talán elég lenne annyit mondani, hogy a télikert csökkenti a házunk fűtési költségeit. A lényeg voltaképp ennyi, de érdemes a témát jobban körbejárni.

A földi légkör áldásos hatása

Kezdjük talán azzal, hogy a Földet övező atmoszféra nemcsak alapfeltétele a földi élet fenntartásának, mivel az élőlények többsége a légköri oxigén felvételével tartja fenn szervezetét, hanem azért is, mert a Föld levegőburka aránylag egyenletesen osztja el a hőenergiát.

Légkör hiányában a nappali féltekén perzselő forróság lenne, az éjszakai oldalon pedig hidegebb, mint most a sarkokon – ráadásul  a két szélsőség 12 órás ciklusonként cserélődne.

földi légkör hatásaA fehérje alapú szerves élet ehhez nem tudna alkalmazkodni. Szerencsénkre ehelyett nappalaink és éjszakáink közt nem elviselhetetlen a hőmérséklet-különbség és az egyenlítőtől a sarkkörökig terjedő klíma alkalmas a sokrétű szerves élet fejlődésére. A légkör megvéd a túlmelegedéstől és a kihűléstől, enyhíti az éghajlati különbségeket is. Ennél is fontosabb funkciója, hogy

átereszti  napfényt, de a napsugárzás által felmelegített földfelszín hőkisugárzását jelentős mértében visszatartja.

Ezért van “nálunk” az élet fennmaradását biztosító klíma, miközben a környező űrben dermesztő a fagy.

Ugyanez a hatás érvényesül kicsiben egy télikertben: az átlátszó üvegek a napfény nagy részét átengedik, a felmelegedett burkolatból, falakból, tárgyakból kisugárzó hő számára azonban az üveg már átlátszatlan akadály.  Épp ezért egy jól tájolt üvegpavilonban gyenge, gyér napsütés esetén is jóval melegebb lehet, mint a kertben, utcán, udvaron.

Az energiatakarékos télikert – üvegházhatás

üvegházhatás a télikertben
A télikert nappal elnyeli a fénysugárzást, éjszaka visszatartja a hőenergiát

A fentebb leírt jelenség neve: üvegházhatás. A családi házhoz épített télikert esetében ugyanez történik, mint a földi atmoszféra alatti felszínen.

Mivel egy optimálisan beállított és szakszerűen szigetelt télikert akár csak napi pár órás napsütés esetén az őszi és tavaszi fűtési idényben akár a vele szomszédos szobát is képes melegen tartani, ezzel

  • csökkenti a fosszilis fűtőanyagok felhasználását
  • csökkenti a háztartás károsanyag-kibocsájtását

Joggal állítható tehát, hogy energetikai és környezetvédelmi szempontból

a télikert zöldenergia-forrás

De zöld  azért is, mert élő növényvilágot ment át az lakókörnyezetbe és mert flórája oxigént termel.

A télikertépítők és építtetők teljes joggal tekinthetik magukat természetvédőknek és a fenntartható környezet híveinek.

Az energiatakarékosság és ésszerű energiafelhasználás tehát a télikert egyik fontos funkciója. Napjainkban égetően fontos kérdéssé vált a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosítása a kőolajszármazékokkal, gázzal szemben. Ezek elégetése nemcsak közvetlenül szennyezi a környezetet, hanem túl nagy mértékben növeli az atmoszféra CO2 tartalmát, ennek pedig az a következménye, hogy kedvezőtlen mértékben erősödik a földi légkör üvegházhatása, ami éghajlatváltozáshoz, globális felmelegedéshez vezet. Ezért érdemes több hangsúly fektetni a környezettudatos életmódra, az ökomarketingre és zöldmarketingre.

Fűtetlen és fűtött télikertek

Mielőtt túlzásokba esnénk a növényszobák hasznát illetően, állapítsuk meg, hogy nem minden létesítmény használható kizárólagosan a fenti módon. van olyan, amelyet fűteni kell.

E szempontból a télikertek két nagy csoportját különböztetjük meg: fűtött és fűtetlen. Amennyiben egész évben, hideg teleken is lakótérként szeretnénk használni, akkor fűtött télikertet építsünk magunknak.

Nem fűtött télikert esetén az épületrész hőkiegyenlítő zónaként szolgál a kert és a lakóház között. Ebben az esetben pénzt takaríthatunk meg a fűtésszámlán, ugyanakkor valószínűleg nem használhatjuk egész évben lakótérként. Az itt elhelyezett növények termesztési ideje fűtés nélkül is meghosszabbítható.

A családi házhoz épített télikert átmenetet képez a kert és a ház belső lakóterei között. Ezt a szerepet akkor tölti be, ha nem vagy csak részben fűtjük a télikertünket. Ebben az esetben lakótérként nem használhatók, de a fűtésszámlánkon könnyíthetünk alkalmazásával. A nem fűtött télikertben a hőmérséklet magasabb a szabadban mért levegő hőmérsékleténél, de alacsonyabb a lakóhelyiség hőfokánál. A hőkiegyenlítő zóna (pufferzóna) szerepét betöltő télikert jelentős szerepet kap a hőháztartásában. Érdemes tudni, hogy a télikert

  • egyrészt a téli hónapok alatt csökkentik a főépület hőleadását,
  • másrészt a hűvös levegőtömeg tárolásával hűthetik is a lakást (ez csak abban az esetben van így, ha a télikert északi fekvésű).
  • minden télikert bufferzóna vagy hőkiegyenlítő zóna

Megújuló zöld energiák – környezettudatos életmód

Ahogy már írtuk, az épületrész hőkiegyenlítő funkcióját a napenergia hasznosításával éri el. A befogott napenergia hasznosítása függ a hősugárzás intenzitásától, a beesési szögtől, és a beüvegezés típusától. A napfény elektromágneses hullámként éri el a föld felületét. Az üveg átengedi a napfényt, de a növényekről, az üvegház berendezéseiről visszavert sugarak már nehezebben jutnak ki, mint ahogyan oda behatoltak, azaz a télikert a hőt visszatartja. A jelenség a napsugárzás energiájának az átalakulásával magyarázható. Az üveg könnyen átereszti a rövidhullámú elektromágneses sugarakat, ami a télikertben hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, azonban az üveg már nem engedi vissza ezeket a sugarakat. Tehát a télikertek az üvegházhatás (hőcsapda-elv) jelenségét hasznosítják. A megújuló zöld energiák hasznosítása a környezettudatos életmód részét képezi.