télikertek

Hazánk legszebb télikertjei, II.

A pálmaház és a télikert-szalon gyakori volt a vidéki magyar kastélyokban

A Hazánk legszebb télikertjei cikksorozat első részében a télikertek, narancsházak első magyarországi megjelenéseit vettük számba, felsoroltuk a legismertebb budapesti télikerteket és bemutattunk egy csokorra valót előfordulásukról vidéki kastélyokban, kúriákban. Ebben a második részben folytatjuk az ismertebb főúri rezidenciák felfedezését, sorba vételét – Magyarország gazdag történelmének és építészetének köszönhetően bővelkedik szebbnél szebb kastélyokban és ezek között nem csekély azok száma, amelyekben üvegpavilonok, szobakertek is kialakításra kerültek.

A sokszor még mai napig is fennálló gyönyörű épületek a fényűző főúri világot idézik – legtöbből, a kordivatnak megfelelően, a télikert sem hiányozhatott. A trópusi növények termesztése iránti vágy és azok télikertbe, üvegházba való rendezése korán, már a XVII. században elérte Európát és sorra jelentek meg a gazdagabbnál gazdagabb paloták belső tereiben. Magyarországon a XVII. század végén jelentek meg a déli növényekben pompázó télikertek, térhódításukban a nagy robbanást viszont a szecesszió hozta meg. Funkcionalitásukat tekintve igen széleskörűek, mivel nem csupán kertészeti szerepet töltöttek be, hanem pihenőövezetül, társasági eseményeknek, előadásoknak is otthont adó helyiségekké váltak.

A télikertek egy részénél meghatározó volt a vasvázas üvegszerkezet, míg másoknál a többi teremhez volt hasonlatos a díszítés és a nagyobb falfelületek domináltak. Anyaguk és szerkezetük lehetett hagyományos, vagyis épülhettek kőből vagy téglából, nagy üvegfelületekkel – vagy éppen készülhettek a már említett vasvázas technikával, de gyakori volt az is, hogy egyazon épületen belül kétfajta építési eljárást is alkalmaztak.

Ilyen építészeti eljárásokat ötvöző technikával készült az alcsúti Pálmaház, amelyet Ybl Miklós tervezett 1871-72 között, ötvözte a vas-üveg struktúrát a téglával. Hasonló megoldás látható abban a Pálmaházban is, amely a budafoki Törley-kastély parkjában áll. A Sacelláry-kastély mellett található, szintén szecessziós épület a XIX. század végén épült. A kastély tulajáról is híres, mivel Törley József, a híres magyar pezsgőgyáros építtette.

Az épületek többsége egykori pompájában áll annak ellenére, hogy jelentős átalakításokon esett át az évek során és napjainkban is látogatható. A Szombathelytől nem messze található Vépen álló egykori reneszánsz stílusú Erdődy-kastély is ezen épületekhez sorolható. A várkastély XIII. századi eredetű, de három nagy szárnya 1846-47-ben épült hozzá angol neogót stílusban, Johann Romano bécsi építész tervei alapján. A gróf lakosztályából nyílt a tágas télikert, amely a jelek szerint a legfontosabb termek egyike volt. A felújított, műemlékvédelem alatt álló kastélyhoz egykor pálmaház is tartozott, jelenleg a parkjában arborétum működik.

A Károlyi-család bővelkedik szebbnél szebb kastélyokban, ezért kihagyhatatlan a füzérradványi Károlyi-kastély is, ami Magyarország egyik legnagyobb kastélya, ráadásul ma is látogatható és egy állandó reneszánsz tárlattal várja látogatóit. A XVI. századi eredetű épületet Ybl Miklós tervei alapján építette át Károlyi Ede romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Míg az épület kívülről a romantika hangulatát árasztja, addig termeiből az itáliai reneszánsz árad. Az épület hosszanti szárnyának középső terme ebédlőként szolgált, a földszinti keresztszárny egyetlen nagy terme dél felé néző nagy ablakaival pedig a pazar télikert volt.

A télikertek a kastélyok termeinek sorába illeszkedettek, de sok esetben szorosan nem a főépületbe tagolódtak be, hanem egyszerűen csatlakoztak ahhoz vagy utólagosan, pálmaházként lettek hozzáépítve. Ilyen a diószegi Kuffner-kastély, ahol később került hozzáépítésre a télikert. Az épület bal hátsó sarkát mellékszárnnyal bővítették, hogy benne egy télikertet alakítsanak ki.

Az egykori Széplak nevezetű falu (ma Mikosszéplak) nevezetessége a romantikus stílusjegyekkel rendelkező Mikos-kastélyhoz is utólag került a télikert. A szabálytalan U alaprajzú, változatos tömegű és mozgalmas körvonalú épület domboldalba vágott területen áll. Belül tágas tér, széles falépcsőzet és mozaik padlózat jellemzi. Az épület déli szárnyához idővel egy télikert épült (képünkön balra látható), amely összeköttetésben volt a csúcsíves fedett kápolnával. A Kastély újjáépítésére nagyívű rekonstrukciós terv készült – a megvalósítása egyelőre várat magára.

A nem tipikus főúri hangolatot keltő kisebb kastélyokban is sokszor alakítottak ki télikertet, ami a a ház ékességéül szolgált. Ilyen a kajcsadi Sztankovánszky-kastély, ami egy viszonylag szerényebb épület, viszont páratlan szalonja, ami egy télikert-szerű kerek helyiség volt, magával ragadó úri látványt nyújtott.

Az idő vasfoga sajnos az egykori varázslatos épületeken is nyomot hagyott és gondozatlanságuk miatt mára csak töredéképületek maradtak fenn, de ha utazás során útba esik egy-egy, érdemes megállni miattuk. Effajta objektum a Kálóz-Nagyhörcsökön álló Zichy-kastély is. A kastélyt Gróf Zichy Pál (1822-1909), a család czifferi ágát alapító Zichy Károly nyolcadik gyermeke építette, Ybl Miklós és Weber Antal közös tervei alapján. Az épületegyüttes nem volt túl nagy, de a földszinti oldalán egy nagy- és egy kisszalon, valamint egy ebédlő is volt, a nagyszalont pedig egy télikert egészítette ki.

Magyarország télikerttel, pálmaházzal, orangerie-szalonnal rendelkező kastélyainak felsorolása még hosszan folytatható, de egyben mind hasonlítanak – tulajdonosaik felismerték, hogy házuk különlegesen egzotikussá válik, amennyiben egy trópusi növényekben bővelkedő helyiséget alakítanak ki benne. Szerencsére ma már nem kell arisztokratáknak lennünk ahhoz, hogy télikert építésével gazdagítsuk házunkat-lakásunkat, ezzel egzotikusabbá, egyben komfortosabbá és takarékosabbá téve otthonunkat.

Olvass tovább