Talán elég lenne annyit mondani, hogy a télikert csökkenti a házunk fűtési költségeit. A lényeg voltaképp ennyi, de érdemes a témát jobban körbejárni.
A földi légkör áldásos hatása
Kezdjük talán azzal, hogy a Földet övező atmoszféra nemcsak alapfeltétele a földi élet fenntartásának, mivel az élőlények többsége a légköri oxigén felvételével tartja fenn szervezetét, hanem azért is, mert a Föld levegőburka aránylag egyenletesen osztja el a hőenergiát.
Légkör hiányában a nappali féltekén perzselő forróság lenne, az éjszakai oldalon pedig hidegebb, mint most a sarkokon – ráadásul a két szélsőség 12 órás ciklusonként cserélődne.
A fehérje alapú szerves élet ehhez nem tudna alkalmazkodni. Szerencsénkre ehelyett nappalaink és éjszakáink közt nem elviselhetetlen a hőmérséklet-különbség és az egyenlítőtől a sarkkörökig terjedő klíma alkalmas a sokrétű szerves élet fejlődésére. A légkör megvéd a túlmelegedéstől és a kihűléstől, enyhíti az éghajlati különbségeket is. Ennél is fontosabb funkciója, hogy
átereszti napfényt, de a napsugárzás által felmelegített földfelszín hőkisugárzását jelentős mértében visszatartja.
Ezért van „nálunk” az élet fennmaradását biztosító klíma, miközben a környező űrben dermesztő a fagy.
Ugyanez a hatás érvényesül kicsiben egy télikertben: az átlátszó üvegek a napfény nagy részét átengedik, a felmelegedett burkolatból, falakból, tárgyakból kisugárzó hő számára azonban az üveg már átlátszatlan akadály. Épp ezért egy jól tájolt üvegpavilonban gyenge, gyér napsütés esetén is jóval melegebb lehet, mint a kertben, utcán, udvaron.
Az energiatakarékos télikert – üvegházhatás
A fentebb leírt jelenség neve: üvegházhatás. A családi házhoz épített télikert esetében ugyanez történik, mint a földi atmoszféra alatti felszínen.
Mivel egy optimálisan beállított és szakszerűen szigetelt télikert akár csak napi pár órás napsütés esetén az őszi és tavaszi fűtési idényben akár a vele szomszédos szobát is képes melegen tartani, ezzel
- csökkenti a fosszilis fűtőanyagok felhasználását
- csökkenti a háztartás károsanyag-kibocsájtását
Joggal állítható tehát, hogy energetikai és környezetvédelmi szempontból
a télikert zöldenergia-forrás
De zöld azért is, mert élő növényvilágot ment át az lakókörnyezetbe és mert flórája oxigént termel.
A télikertépítők és építtetők teljes joggal tekinthetik magukat természetvédőknek és a fenntartható környezet híveinek.
Az energiatakarékosság és ésszerű energiafelhasználás tehát a télikert egyik fontos funkciója. Napjainkban égetően fontos kérdéssé vált a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosítása a kőolajszármazékokkal, gázzal szemben. Ezek elégetése nemcsak közvetlenül szennyezi a környezetet, hanem túl nagy mértékben növeli az atmoszféra CO2 tartalmát, ennek pedig az a következménye, hogy kedvezőtlen mértékben erősödik a földi légkör üvegházhatása, ami éghajlatváltozáshoz, globális felmelegedéshez vezet. Ezért érdemes több hangsúly fektetni a környezettudatos életmódra, az ökomarketingre és zöldmarketingre.
Fűtetlen és fűtött télikertek
Mielőtt túlzásokba esnénk a növényszobák hasznát illetően, állapítsuk meg, hogy nem minden létesítmény használható kizárólagosan a fenti módon. van olyan, amelyet fűteni kell.
E szempontból a télikertek két nagy csoportját különböztetjük meg: fűtött és fűtetlen. Amennyiben egész évben, hideg teleken is lakótérként szeretnénk használni, akkor fűtött télikertet építsünk magunknak.
Nem fűtött télikert esetén az épületrész hőkiegyenlítő zónaként szolgál a kert és a lakóház között. Ebben az esetben pénzt takaríthatunk meg a fűtésszámlán, ugyanakkor valószínűleg nem használhatjuk egész évben lakótérként. Az itt elhelyezett növények termesztési ideje fűtés nélkül is meghosszabbítható.
A családi házhoz épített télikert átmenetet képez a kert és a ház belső lakóterei között. Ezt a szerepet akkor tölti be, ha nem vagy csak részben fűtjük a télikertünket. Ebben az esetben lakótérként nem használhatók, de a fűtésszámlánkon könnyíthetünk alkalmazásával. A nem fűtött télikertben a hőmérséklet magasabb a szabadban mért levegő hőmérsékleténél, de alacsonyabb a lakóhelyiség hőfokánál. A hőkiegyenlítő zóna (pufferzóna) szerepét betöltő télikert jelentős szerepet kap a hőháztartásában. Érdemes tudni, hogy a télikert
- egyrészt a téli hónapok alatt csökkentik a főépület hőleadását,
- másrészt a hűvös levegőtömeg tárolásával hűthetik is a lakást (ez csak abban az esetben van így, ha a télikert északi fekvésű).
- minden télikert bufferzóna vagy hőkiegyenlítő zóna
Megújuló zöld energiák – környezettudatos életmód
Ahogy már írtuk, az épületrész hőkiegyenlítő funkcióját a napenergia hasznosításával éri el. A befogott napenergia hasznosítása függ a hősugárzás intenzitásától, a beesési szögtől, és a beüvegezés típusától. A napfény elektromágneses hullámként éri el a föld felületét. Az üveg átengedi a napfényt, de a növényekről, az üvegház berendezéseiről visszavert sugarak már nehezebben jutnak ki, mint ahogyan oda behatoltak, azaz a télikert a hőt visszatartja. A jelenség a napsugárzás energiájának az átalakulásával magyarázható. Az üveg könnyen átereszti a rövidhullámú elektromágneses sugarakat, ami a télikertben hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, azonban az üveg már nem engedi vissza ezeket a sugarakat. Tehát a télikertek az üvegházhatás (hőcsapda-elv) jelenségét hasznosítják. A megújuló zöld energiák hasznosítása a környezettudatos életmód részét képezi.
Az emberiség hosszú évszázadokon át szoros kapcsolatban élt a természettel, együtt élt vele, otthon volt benne. Bár a mai modern ember mára majdnem elszakadt a természettől, a régi kötelék nem tűnt el teljesen, ha háziállatot nem is tart(hat) mindenki, de szinte minden egyes otthonban fellelhető valamilyen növény. A szerencsésebbek, akik nem egy többemeletes társasház falai közé szorultak, rendelkezhetnek kerttel, de a családiház-tulajdonosok akár télikeretet is építhetnek, amely mintegy átmenetet képez a kert és a lakrész között. A zárt, télen-nyáron egyaránt vonzó növényzettel rendelkező télikert nem csupán a lakhely ékességéül szolgálhat, hanem pihenőövezetül is. Erről bővebben: 
Anglia és London járt az élen
A leghíresebb télikert a Sir Joseph Paxton által tervezett Kristálypalota, ami az 1851-es Világkiállításra épült Londonban a Hyde parkban. Előre gyártott acél és üveg elemekből állt, ami a kora különlegességének számított. A kiállítás után szétszedték az épületet és a város déli részén állították fel. A világ legnagyobb üvegháza volt, amíg 1936-ban le nem égett.
A XVIII. századi szentpétervári télikert is megér egy említést, ami Oroszország legnagyobb egzotikus növénygyűjteményével büszkélkedhet és a Komarov botanikus intézetben tekinthető meg napjainkban. Oroszországban egyébként is népszerűek voltak a télikertek, vagyis verandák, amelyeket főleg fából vagy kőből építettek a lakóházhoz és gyakran szépirodalmi művek helyszíneként is megjelentek.
Pozsonyi Botanikus Kertben volt található és Lippay János híres magyar botanikus nevéhez fűződik, aki értekezést írt a télikertekről Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül címmel. Bár az első magyar télikertekről pontos feljegyzés nem maradt meg, de feltehetően már a XVIII. században épülhettek ilyen kertek a Rákóczi, Festetics és Eszterházi családok téli rezidenciáin. Míg Európa sok országában elsősorban az angol viktoriánus télikertek voltak kedveltek, addig Magyarországon inkább a letisztult stílusúak, az 1912 óta fennálló budapesti Pálmaház ennek tökéletes példája.
A magyarországi télikertek meghonosodásában a szecesszió irányzata játszott igazán nagy szerepet a XIX. század végén és a XX. század elején. A szecessziós építészet előnyben részesítette a növényi és állati motívumokat, valamint a díszített színes ólomüveg-ablakokat, ezért korán nyilvánvalóvá vált, hogy a sok ilyen ablakkal rendelkező épületrészek tökéletesek a trópusi növények termesztésére és fényűző télikertek kialakítására, amelyek az év minden szakában a lakóházak ékességül szolgálhatnak. A tehetős családok palotáiban, kastélyaiban hamar megjelentek a közösségi térként is funkcionáló télikertek, majd idővel a kisebb házak tulajdonosai is igényt tartottak egy örökzöld szobára, végül a szecessziós bérházak ablakozott teraszain is sorra jelentek meg a dús növényzetű balkonok.
Rokon fogalmak, de mindegyik kicsit mást jelent. A weboldalunk témáját képező télikert fogalmát eléggé tág értelemben szokták használni, ugyanis sok esetben télikertnek nevezik az olyan épületrészeket és belső tereket is, melyekben bár egyáltalán nincs növényzet (lásd képünket), de valamennyi szabad felületük üvegezett és így szervesen kapcsolódnak a környező természethez. A télikertek lakóháztól független épületek is lehetnek, ám rendszerint – mert kevesebb terület áll rendelkezésre vagy mert tervezéskor eleve a napfényből eredő hőmennyiség hasznosítása is a létesítés céljai közé tartozik – összeépülnek a lakóépülettel, sőt, sokszor azok helyiségeivel össze is nyithatók. Ún. napházak is kialakultak az elmúlt évtizedekben, melyek a napsugárzás komplex hasznosítását tűzik ki célul. A napházakban a napsugárzásból származó hőenergia napelemek és más berendezések által alakul át más (általában elektromos) energiákká. Elvben akár egy beépített terasz is alkalmas lehet bizonyos napház-funkciók ellátására. Ennyiben a télikert fogalma is kiterjeszthető.
Szerényebb megoldás a beépített, beüvegezett emeleti erkély – ez is sokban javítja az épület energiafelhasználását, és látványa is tetszetős. Képünkön egy a Caribi Télikert Kft által tervezett és kivitelezett kupolatetős megoldás látható, amelyet egy bérház emeleti lakásának részeként használnak az ott lakók. Otthonuk komfortosabb, kellemesebb lett, a szobák száma is növekedett egy hangulatos kávézófülkével, amelyet az év minden szakaszában használhatnak.
A télikert funkciója összetett, többrétű, komplex jellegű; egymással összefüggő számos összetevőből áll. Hogy ezek közül melyek a fontosabbak, az leginkább attól függ, hogy tulajdonosainak mi volt a célja a megépítésével, és hogy milyen módon és mire használják. E tekintetben számításba vehetünk például kényelmi szempontokat, a természet szeretetét, hangsúlyozhatjuk a létesítménynek a lakás hőháztartásában játszott szerepét, környezetbarát energiafelhasználását, előtérbe helyezhetjük a laktérnövelő funkciót (plusz egy szoba!), rávilágíthatunk az építészeti és lakberendezési vagy akár az üzleti szempontokra (a télikertes ház többet ér), vizsgálhatjuk a világos, napfényes szobakertek élettani hatását – és számos további aspektus említése is lehetséges. Nézzünk ezek közül néhányat.
Említettük, hogy – különösen a hideg évszakokban – a zöld környezetben jobb lesz hangulatunk. Ilyen helyen nem érezzük magunkat frusztráltnak, csökken a stressz és az idegfeszültséggel járó érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye. Ha mindez fényterápiával is párosul – ezt a nagy üvegfelületek akkor is biztosítják, ha csak rövid időre süt ki a nap vagy derül ki az ég – akkor ez fokozottabb mértékben érvényesül, anyagcserénk is javul. A napfény élettani hatásairól számos tanulmányt és cikk foglalkozik, érdemes ezekkel megismerkedni, ugyanakkor tudni kell, hogy az üvegtetők, ablakok és üvegajtók építésekor olyan szolárüveget használnak, amely csak csökkent mértékbe engedi át az UV-sugarakat, amelyek például kiváltják a szervezetben a D-vitamin szintézisét. Ezért egészségügyi célból célszerű egy nyitott tetőablak alá ülnünk-feküdnünk és napkúráznunk.
A családi házhoz épített télikert átmenetet képez a természet, a kert és a ház belső lakókörnyezete között. Funkcióját akkor tölti be, ha ez az átmenet harmonikus. Üvegfelületeinek köszönhetően a létesítmény fogva tartja a beérkező napenergiából származó hőt, így kedvezően befolyásolja a lakás hőháztartását, csökkenti a fűtési költségeket. Létesítésére a legolcsóbb módszer a teraszbeépítés, Budapest-szerte egyre több ilyen megoldást láthatunk.
Sokan luxusnak tartják a télikertet, és kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez egy hasznos helyiség, ahol az ózonnal és oxigénnel telített levegőnek és a beáramló verőfénynek hála hangulatunk a helyiségbe történő belépésünk pillanatától pozitívvá válik. Ahhoz, hogy a télikert valódi örömforrásul szolgáljon, oda kell figyelnünk fekvésére, tervezésére, építésére és felszereltségére.
A klasszikus télikert a családi házhoz hozzáépített toldaléképület (amelyet gyakran teraszbeépítés módszerével alakítanak ki). A háztól különálló épületben lévő növények termesztésére szolgáló építmény neve inkább üvegház vagy melegház, ahol a páratartalmat, hőmérsékletet kimondottan a növények igényeinek megfelelően szabályozzák. Ezzel szemben a házhoz épített, annak belső tereivel közlekedő télikert számtalan funkcionális szereppel rendelkezik. Egyesek egzotikus növények termesztésére, mások pihenőtérként, ebédlőként, nappaliként vagy teázónak, étkezőfülkének, társalgószalonnak vagy dolgozószobaként, megint mások kisebb medencével ellátott sportteremként használják. Dísznövények, szobanövények elhelyezése mellett alkalmas haszonnövények, fűszerfélék termesztésére. Kitűnő hely arra is, hogy akváriumunkat vagy terráriumunkat itt helyezzük el, de ha madárfüttyre várunk, kis énekeseink lakteréül is szolgálhat.
Ha a házat nem tervezték úgy, hogy növények elhelyezésére alkalmas üvegtetős helyiség kialakítását is szem előtt tartották, akkor az utólagos hozzáépítés számos járulékos költséggel jár, ugyanis nemcsak az ajtókat-ablakokat és a tetőelemeket kell legyártani és helyben összeszerelni, hanem az építmény számára megfelelő alapot is készíteni kell. Ha azonban a háznak van egy kerti vagy bejárati terasza, akkor sokkal egyszerűbb teraszbeépítés módszerével megoldani a kérdést. Ez jóval olcsóbb eljárás, eredménye azonban ugyanaz: a korábban csak jó időben használható nyitott terasz üvegszobává alakul és az év minden évszakában élvezhető.