Pálmaházak, télikertek vidéki kastélyokban

pálmaház - kastélyok magyarországon
A tóalmási Andrássy-kastély pálmaháza. A Pest megyei Tóalmáson található kastély érdekessége, hogy több film forgatásának helyszíne volt: többek között 1964/65-ben itt vették fel A tizedes meg a többiek egyes külső jeleneteit

Hazánk legszebb télikertjei, II.

A pálmaház és a télikert-szalon gyakori volt a vidéki magyar kastélyokban

Hazánk legszebb télikertjei cikksorozat első részében a télikertek, narancsházak első magyarországi megjelenéseit vettük számba, felsoroltuk a legismertebb budapesti télikerteket és bemutattunk egy csokorra valót előfordulásukról vidéki kastélyokban, kúriákban. Ebben a második részben folytatjuk az ismertebb főúri rezidenciák felfedezését, sorba vételét – Magyarország gazdag történelmének és építészetének köszönhetően bővelkedik szebbnél szebb kastélyokban és ezek között nem csekély azok száma, amelyekben üvegpavilonok, szobakertek is kialakításra kerültek.

A sokszor még mai napig is fennálló gyönyörű épületek a fényűző főúri világot idézik – legtöbből, a kordivatnak megfelelően, a télikert sem hiányozhatott. A trópusi növények termesztése iránti vágy és azok télikertbe, üvegházba való rendezése korán, már a XVII. században elérte Európát és sorra jelentek meg a gazdagabbnál gazdagabb paloták belső tereiben. Magyarországon a XVII. század végén jelentek meg a déli növényekben pompázó télikertek, térhódításukban a nagy robbanást viszont a szecesszió hozta meg. Funkcionalitásukat tekintve igen széleskörűek, mivel nem csupán kertészeti szerepet töltöttek be, hanem pihenőövezetül, társasági eseményeknek, előadásoknak is otthont adó helyiségekké váltak.

A télikertek egy részénél meghatározó volt a vasvázas üvegszerkezet, míg másoknál a többi teremhez volt hasonlatos a díszítés és a nagyobb falfelületek domináltak. Anyaguk és szerkezetük lehetett hagyományos, vagyis épülhettek kőből vagy téglából, nagy üvegfelületekkel – vagy éppen készülhettek a már említett vasvázas technikával, de gyakori volt az is, hogy egyazon épületen belül kétfajta építési eljárást is alkalmaztak.

pálmaház kastély alcsút
Az alcsúti Pálmaház oldalról – korabeli fotó

Ilyen építészeti eljárásokat ötvöző technikával készült az alcsúti Pálmaház, amelyet Ybl Miklós tervezett 1871-72 között, ötvözte a vas-üveg struktúrát a téglával. Hasonló megoldás látható abban a Pálmaházban is, amely a budafoki Törley-kastély parkjában áll. A Sacelláry-kastély mellett található, szintén szecessziós épület a XIX. század végén épült. A kastély tulajáról is híres, mivel Törley József, a híres magyar pezsgőgyáros építtette.

Az épületek többsége egykori pompájában áll annak ellenére, hogy jelentős átalakításokon esett át az évek során és napjainkban is látogatható. A Szombathelytől nem messze található Vépen álló egykori reneszánsz stílusú Erdődy-kastély is ezen épületekhez sorolható. A várkastély XIII. századi eredetű, de három nagy szárnya 1846-47-ben épült hozzá angol neogót stílusban, Johann Romano bécsi építész tervei alapján. A gróf lakosztályából nyílt a tágas télikert, amely a jelek szerint a legfontosabb termek egyike volt. A felújított, műemlékvédelem alatt álló kastélyhoz egykor pálmaház is tartozott, jelenleg a parkjában arborétum működik.

károlyi kastély ablakaiA Károlyi-család bővelkedik szebbnél szebb kastélyokban, ezért kihagyhatatlan a füzérradványi Károlyi-kastély is, ami Magyarország egyik legnagyobb kastélya, ráadásul ma is látogatható és egy állandó reneszánsz tárlattal várja látogatóit. A XVI. századi eredetű épületet Ybl Miklós tervei alapján építette át Károlyi Ede romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Míg az épület kívülről a romantika hangulatát árasztja, addig termeiből az itáliai reneszánsz árad. Az épület hosszanti szárnyának középső terme ebédlőként szolgált, a földszinti keresztszárny egyetlen nagy terme dél felé néző nagy ablakaival pedig a pazar télikert volt.

A télikertek a kastélyok termeinek sorába illeszkedettek, de sok esetben szorosan nem a főépületbe tagolódtak be, hanem egyszerűen csatlakoztak ahhoz vagy utólagosan, pálmaházként lettek hozzáépítve. Ilyen a diószegi Kuffner-kastély, ahol később került hozzáépítésre a télikert. Az épület bal hátsó sarkát mellékszárnnyal bővítették, hogy benne egy télikertet alakítsanak ki.

hozzáépített télikertAz egykori Széplak nevezetű falu (ma Mikosszéplak) nevezetessége a romantikus stílusjegyekkel rendelkező Mikos-kastélyhoz is utólag került a télikert. A szabálytalan U alaprajzú, változatos tömegű és mozgalmas körvonalú épület domboldalba vágott területen áll. Belül tágas tér, széles falépcsőzet és mozaik padlózat jellemzi. Az épület déli szárnyához idővel egy télikert épült (képünkön balra látható), amely összeköttetésben volt a csúcsíves fedett kápolnával. A Kastély újjáépítésére nagyívű rekonstrukciós terv készült – a megvalósítása egyelőre várat magára.

kerek télikertA nem tipikus főúri hangolatot keltő kisebb kastélyokban is sokszor alakítottak ki télikertet, ami a a ház ékességéül szolgált. Ilyen a kajcsadi Sztankovánszky-kastély, ami egy viszonylag szerényebb épület, viszont páratlan szalonja, ami egy télikert-szerű kerek helyiség volt, magával ragadó úri látványt nyújtott.

Az idő vasfoga sajnos az egykori varázslatos épületeken is nyomot hagyott és gondozatlanságuk miatt mára csak töredéképületek maradtak fenn, de ha utazás során útba esik egy-egy, érdemes megállni miattuk. Effajta objektum a Kálóz-Nagyhörcsökön álló Zichy-kastély is. A kastélyt Gróf Zichy Pál (1822-1909), a család czifferi ágát alapító Zichy Károly nyolcadik gyermeke építette, Ybl Miklós és Weber Antal közös tervei alapján. Az épületegyüttes nem volt túl nagy, de a földszinti oldalán egy nagy- és egy kisszalon, valamint egy ebédlő is volt, a nagyszalont pedig egy télikert egészítette ki.

Magyarország télikerttel, pálmaházzal, orangerie-szalonnal rendelkező kastélyainak felsorolása még hosszan folytatható, de egyben mind hasonlítanak – tulajdonosaik felismerték, hogy házuk különlegesen egzotikussá válik, amennyiben egy trópusi növényekben bővelkedő helyiséget alakítanak ki benne. Szerencsére ma már nem kell arisztokratáknak lennünk ahhoz, hogy télikert építésével gazdagítsuk házunkat-lakásunkat, ezzel egzotikusabbá, egyben komfortosabbá és takarékosabbá téve otthonunkat.


Olvass tovább

A télikertek története Európában

télikertek története EurópábanAz emberiség hosszú évszázadokon át szoros kapcsolatban élt a természettel, együtt élt vele, otthon volt benne. Bár a mai modern ember mára majdnem elszakadt a természettől, a régi kötelék nem tűnt el teljesen, ha háziállatot nem is tart(hat) mindenki, de szinte minden egyes otthonban fellelhető valamilyen növény.  A szerencsésebbek, akik nem egy többemeletes társasház falai közé szorultak, rendelkezhetnek kerttel, de a családiház-tulajdonosok akár télikeretet is építhetnek, amely mintegy átmenetet képez a kert és a lakrész között. A zárt, télen-nyáron egyaránt vonzó növényzettel rendelkező télikert nem csupán a lakhely ékességéül szolgálhat, hanem pihenőövezetül is. Erről bővebben: >> A télikert funkciói

A télikertek megjelenése Európában

A télikert, vagy más néven orangerie (narancsház) eredetileg az európai nemesség passziója volt, ami abból adódott, hogy az úri osztály tagjai élénk érdeklődést mutattak a trópusi növények és azok ízletes gyümölcsei iránt, ám a klíma legtöbbször nem volt segítségükre ezen növények termesztésében. Hollandiában vagy Angliában a XVI-XVII. században teljes rajongás fogadott egy-egy a gyarmatokról származó déligyümölcsöt, mivel többek között a szállításuk is problémát okozott, ami nem csupán költséges volt, de a hosszú út alatt alig lehetett megőrizni a gyümölcsök frissességét. Ezért nem meglepő, hogy már az 1600-as években felmerült az egzotikus növények meghonosításának ötlete.

A gyarmatokon megkedvelt trópusi és szubtrópusi növényritkaságok számára először Angliában  építettek a gazdag palotákhoz nagy, teljesen üvegezett épületrészt,

amely fémszerkezettel, óriási ablakokkal, üvegtetővel rendelkezett, és a kornak megfelelően gótikus vagy klasszikus stílussal bírt.

viktoriánus telikertAnglia és London járt az élen

Mivel az angolszász kultúrát éltető viktorianizmus keverte a görög-római építészetet a középkori és gótikus formavilággal, ezért a télikertekben is visszaköszönt a gótikus, díszített szegély és a gazdag ornamentika.

Az idő előrehaladtával Európa-szerte divatosak lettek a télikertek, népszerűségükkel a funkciójuk is kibővült és a XVIII-XIX. században már közösségi terekké váltak: társasági eseményeknek, hangversenyeknek, előadásoknak adtak otthont. Így már nemcsak az ott lakók élvezhették a különleges hangulatú egzotikus déli látványt, de a látogatók előtt is nyitva álltak.

télikert - londoni botanikus kert
Európában az első nagy télikert a londoni Regent’s Parkban épült 1842-ben, ahol főleg rendezvényeket, virágbemutatókat, estélyeket szerveztek.

Kristálypalota Londonban - Hyde parkA leghíresebb télikert a Sir Joseph Paxton által tervezett Kristálypalota, ami az 1851-es Világkiállításra épült Londonban a Hyde parkban. Előre gyártott acél és üveg elemekből állt, ami a kora különlegességének számított. A kiállítás után szétszedték az épületet és a város déli részén állították fel. A világ legnagyobb üvegháza volt, amíg 1936-ban le nem égett.

Oroszországban is népszerűek voltak a télikertek

Komarov botanikus intézetA XVIII. századi szentpétervári télikert is megér egy említést, ami Oroszország legnagyobb egzotikus növénygyűjteményével büszkélkedhet és a Komarov botanikus intézetben tekinthető meg napjainkban. Oroszországban egyébként is népszerűek voltak a télikertek, vagyis verandák, amelyeket főleg fából vagy kőből építettek a lakóházhoz és gyakran szépirodalmi művek helyszíneként is megjelentek.

Modernebb formák, korszerű szerkezetek

A XIX. században az üvegházakat már rendszerint vasból és görbepályájú üvegből készítették, de igyekeztek megtartani a faszerkezetű elődök klasszikus stílusjegyeit. A viktoriánus kort idéző télikertek a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Európában Angliától a belső területek felé haladva lassan elmaradnak a díszített elemek a télikertekről, ezért Németországban és Belgiumban már a modern építészethez közelítő megoldások kerülnek előtérbe, a pompa elmarad, főleg sík és szögletes felületek köszönnek vissza. A legtöbb régi nagy télikert ma is megtekinthető, általában egy teljes botanikus kert részeként, ezért turisztikai látványosságnak sem utolsó, például a belgiumi Bouchout birtokon található üvegház, a berlini Herbarium Berolinense vagy a párizsi Fűvészkert.

Magyarországon is inkább a letisztult stílusú télikert a kedveltebb, az 1912 óta fennálló budapesti Pálmaház ennek tökéletes példája.

Hazai vonatkozásban az első télikertet 1653-ban emelték a Pozsonyi Botanikus Kertben, amely Lippay János híres magyar botanikus nevéhez fűződik.

Ő írt értekezést a télikertekről Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül címmel. A témáról bővebben: >> Hazánk legszebb télikertjei

Olvass tovább

Télikertek Budapesten, Magyarországon

Számos télikert Budapest ékessége, de a vidéki kastélyok pálmaházai is csodálatosak.

Hazánk legszebb télikertjei, I.

Az 1600-as években az egzotikus növények termesztése nem csupán Angliában vagy Németországban, de hazánkban is korán népszerűvé vált, ezért viszonylag hamar megjelentek az első télikertek. Hazai vonatkozásban az 1653-ban épült télikertet szokás elsőként említeni, amely a pozsonyi kert - lippayPozsonyi Botanikus Kertben volt található és Lippay János híres magyar botanikus nevéhez fűződik, aki értekezést írt a télikertekről Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül címmel. Bár az első magyar télikertekről pontos feljegyzés nem maradt meg, de feltehetően már a XVIII. században épülhettek ilyen kertek a Rákóczi, Festetics és Eszterházi családok téli rezidenciáin. Míg Európa sok országában elsősorban az angol viktoriánus télikertek voltak kedveltek, addig Magyarországon inkább a letisztult stílusúak, az 1912 óta fennálló budapesti Pálmaház ennek tökéletes példája.

budapesti pálmaház - télikert Bp
A budapesti pálmaház a Terasszal napjainkban

A szecesszió szerepe a télikertek meghonosodásában

szecessziós ólomüveg télikert ablakA magyarországi télikertek meghonosodásában a szecesszió irányzata játszott igazán nagy szerepet a XIX. század végén és a XX. század elején. A szecessziós építészet előnyben részesítette a növényi és állati motívumokat, valamint a díszített színes ólomüveg-ablakokat, ezért korán nyilvánvalóvá vált, hogy a sok ilyen ablakkal rendelkező épületrészek tökéletesek a trópusi növények termesztésére és fényűző télikertek kialakítására, amelyek az év minden szakában a lakóházak ékességül szolgálhatnak. A tehetős családok palotáiban, kastélyaiban hamar megjelentek a közösségi térként is funkcionáló télikertek, majd idővel a kisebb házak tulajdonosai is igényt tartottak egy örökzöld szobára, végül a szecessziós bérházak ablakozott teraszain is sorra jelentek meg a dús növényzetű balkonok.

Napjainkban is fennmaradt néhány régi épület, amelyekben télikert volt kialakítva, ezek többsége ma már intézmények székhelyeiül szolgálnak, de kávézó, étterem, vendéglő és szálloda is található némelyikben. Aki Budapesten fel szeretne keresni néhány századfordulós télikertet, az ellátogathat a következő épületekbe:

Télikertek Budapesten

  • a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába (1905-ben épült, tervezője Lechner Ödön, a magyar szecesszió mestere),
  • a Magyar Szecesszió Házába (az 1907-es épületet Vidor Emil tervezte),
  • a Benzúr-ház (az 1913-ban épült ház télikertje artdeco stílusú),
  • a budapesti Operettszínház épülete (az egykori télikert helyén ma a Moulin Rouge szórakozóhely található),
  • a Kéhli Vendéglő (az óbudai vendéglő rendelkezik egy hangulatos Télikert-teremmel),
  • a Fővárosi Állat- és Növénykertben található Pálmaház (1912-ben épült, a II. világháborút követően 1952-re építették újra),
  • a Fűvészkert (az ELTE botanikuskertje, amelyet a Pál utca fiúknak köszönhetően az irodalomkedvelők is szívesen látogatnak),
  • a Sacelláry-kastély (az 1889-ben épült kastélyban a gazdag télikert gyakorta adott otthont estélyeknek, ma magánkézen van a ház).

Vidéki kastélyok télikerttel, pálmaházzal

Ha a télikert Budapest témát kimerítettük, érdemes szélesebbre nyitni szemlélődésünk horizontját.

Magyarország bővelkedik a szebbnél szebb, főúri világ gondtalanságát idéző kastélyban, kúriában, amelyek az odalátogatókat a korabeli idők világába repítik. Ezért nem véletlen, hogy igen népszerű turista látványosságoknak számítanak. Ahol pedig valamikor fényűző pompa volt, ott nagy bizonyossággal télikert is lehetett, s ha szerencsénk van, megtekinthető még ma is.

pálmaház - festetics-kastély, keszthely
A keszthelyi Festetics-kastély pálmaháza

Elsőként mindjárt itt van hazánk talán legszebb és leglátogatottabb kastélya, a Festetics-kastély, parkjában áll az eredetileg „növényszanatóriumként” szolgáló pálmaház, amelyet 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Hosszas felújítás után 2012-ben nyílt meg újra és várja a látogatókat a trópusi és mediterrán növényvilág legszebb fajaival.

A gödöllői Grassalkovich-kastélyt sem kell sokak számára bemutatni, a Mayerhoffer András tervei alapján épült XVIII. századi műemlékké nyilvánított épület. Magyarország legnagyobb barokk kastélyához többek között fürdő és narancsház is tartozott.

ablakfulke - schossberger-kastély
Ablakfülke a turai Schossberger-kastélyban

A turai Schossberger-kastély nagy része sajnos nem látogatható és a helységek nincsenek bebútorozva, de elképzelni is elég, milyen szemet gyönyörködtető lehetett a valaha benne található óriási télikert. Nem meglepő, hogy az ódon hangulatú kastélyban forgattak jeleneteket a Holdhercegnő és az Angelina Jolie rendezte „A vér és méz földjén” című filmekhez.

Gyönyörű télikerttel rendelkezett Nádasdladányban a Nádasdyak XVIII. századi barokk kastélya, amelyet 1873-ban impozáns arányú, romantikus stílusú kastéllyá építtették át.

Az Inkey-kastély Iharosberényben, Somogy megyében található és az Inkey család építette 1750-ben. Nagy parkjában dór oszlopokon nyugvó télikert is volt, nyomai a mai napig fellelhetőek.

A Balaton déli partján fekvő viszi Jankovich-kastély ma is teljes pompájával várja a kikapcsolódni vágyókat. A ma gasztronómiai fellegvárnak (Chateau Visz étterem) is otthont adó kastélyszállodában szinte eredeti állapotában élvezhető a télikert.

telikert - jankovich hotel
Konferenciateremnek berendezett télikert a Hotel Jankovich kastélyszállodában

Ybl Miklós tervei alapján épült 1875-79 között az igen impozáns Wenckheim-kastély (Szabadkígyós), ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt Békés megyei kastély. A télikerttel is rendelkező neoreneszánsz-eklektikus épület egyik érdekessége, hogy a megrendelő, Wenckheim Krisztina, azt kérte a tervezőtől, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. A kastélypark egész évben látogatható.

andrassy szecesszios telikert
A tiszadobi Andrássy-kastályban egykor reggeliző szobának használt szecessziós télikert

Tiszadob legismertebb látványossága az egykori Andrássy-kastély, amely a Tisza holtágára kifutó, nagy kiterjedésű parkban áll. A szecessziós jegyeket viselő kastély ma is látogatható, ahol a nagy szalonból lehet megközelíteni a stukkódíszes mennyezetű egykori zongoratermet, majd a „fekete ebédlőt”, s utána a „Törcsvári-torony” aljában az egykoron reggeliző szobának használható télikertet.

Magyarország legnagyobb méretű barokk stílusú építészeti alkotásából, az Esterházy-kastélyból sem hiányozhat a télikert. A télikert az épület nyugati szárnyában a konyhával épült összeköttetésben, amely egész évben friss virággal és gyümölccsel látta el a hercegi udvart. A folyamatos restaurálásnak köszönhetően a termek egykori, XVIII. századi pompája ma is megtekinthető, a Narancsház – Orangerie – is nemrég nyitotta meg kapuit. A 18. századi kamarakertek rekonstrukciójának megfelelően narancs- és citromfákat fognak itt átteleltetni. Ez esetben fűtött télikertről van szó, az eredeti fűtőjáratok rekonstruálását is megoldották.

esterházi kiskastély - narancsház
Növendék narancsfák és citromfák a rekonstruált Esterházy-kiskastélyban

Az itt felsorolt télikertettel rendelkező pompás magyarországi kastélyok sora természetesen hiányos, hiszen szerencsére bővelkedünk bennük. Csak arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy ha már szeretünk utazni és láttuk Budapest nevezetességeit, akkor induljunk el felfedezni szebbnél szebb vidékeket, és egy-egy kirándulás során a télikerteket se hagyjuk figyelmen kívül.

A témát folytattuk, a II. rész itt olvasható:

Pálmaházak, télikertek vidéki kastélyokban – Hazánk legszebb télikertjei, II.


Télikert Budapest – Magyarország

Turistalátványosságok a legszebb magyarországi télikertek a fővárosban és vidéken a főúri kastélyokban, kúriákban.  A Magyar Szecesszió Háza Budapesten pompázatos a sok ólomüveg ablak megtörte napfényben. Növényritkaságokkal ékeskedik a budapesti Pálmaház. – Tél – Kert

A télikertek fajtái, típusa

A télikertek típusai, fajtái – kialakulásuk

napfény a télikertben - greenhousKözhelynek tűnhet, de nagy igazság: életünk alapeleme a napfény, a napsugár. Ez élteti a Föld növényeit, melyek táplálékunkat képezik közvetve vagy közvetlenül, és ugyanilyen fontos szempont, hogy oxigént bocsátanak ki. A télikertekben ideálisan hasznosítható a napsugárzás és ez jótékony hatással van az ember testi-lelki egyensúlyára. Minél több napfényt, zöld növényt és virágot szeretnénk látni magunk körül, tekintet nélkül arra, hogy nagyvárosban élünk vagy vidéken.

Ebből adódóan számos olyan építmény alakult ki a történelem során, mely a napsugárzás hasznosítására és az ember pszichológiai igényeinek kielégítésére szolgál. Ide sorolható a télikert, amely a növényházak kategóriájába tartozó üvegházak egy különleges változata. A cél manapság már nem a növénytermesztés és nem is a dísznövénynevelés, hanem egy sajátos hangulatú környezet létrehozása, mely évszaktól, hőmérséklettől vagy napszaktól függetlenül megteremti az ember számára a természet közelségét.

Mivel a télikerteknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az ember bármikor elidőzzön bennük, ezért fűtésük, szellőztetésük, árnyékolásuk, határoló falaik hőszigetelése nagy gonddal és speciális technikával kerül kialakításra. Ebben a télikertek jelentősen eltérnek a növényházaktól. Ez annak is tulajdonítható, hogy a télikertekben nem haszonnövények ápolunk, hanem dísznövényeket, gyakran délszaki egzotikus növényeket helyezünk el a különleges hangulat megteremtése végett.

Üvegház – növényház – télikert – pálmaház – napház

Rokon fogalmak, de mindegyik kicsit mást jelent. A weboldalunk témáját képező télikert fogalmát eléggé tág értelemben szokták használni, ugyanis sok esetben télikertnek nevezik az olyan épületrészeket és belső tereket is, melyekben bár egyáltalán nincs növényzet (lásd képünket), de valamennyi szabad felületük üvegezett és így szervesen kapcsolódnak a környező természethez. A télikertek lakóháztól független épületek is lehetnek, ám rendszerint – mert kevesebb terület áll rendelkezésre vagy mert tervezéskor eleve a napfényből eredő hőmennyiség hasznosítása is a létesítés céljai közé tartozik – összeépülnek a lakóépülettel, sőt, sokszor azok helyiségeivel össze is nyithatók. Ún. napházak is kialakultak az elmúlt évtizedekben, melyek a napsugárzás komplex hasznosítását tűzik ki célul. A napházakban a napsugárzásból származó hőenergia napelemek és más berendezések által alakul át más (általában elektromos) energiákká. Elvben akár egy beépített terasz is alkalmas lehet bizonyos napház-funkciók ellátására.

A télikertek csoportosításának szempontjai

A télikerteket csoportosíthatnánk anyaga, szerkezete vagy formai megalkotása szerint, ám így nem tudnánk egyértelműen meghatározni őket, hiszen sokféle anyagból és számos szerkezeti megoldással megépíthetők. A részletek persze roppant fontosak, nem mindegy, hogy fém vagy faszerkezetű az építmény, nem mindegy, hogy nyereg- vagy kupolatetős, fűtött vagy fűtetlen – ám a legfontosabb szempont mégis az, hogy télikertjeink milyen feladatkört látnak el, mi a rendeltetésük, illetve milyen épületrészben kerültek kialakításra.

Ablakkertek és lodzsakertek

télikert fajták - ablak
Ablakfülke növényekkel

Városi környezetben vagy ahol korlátozott hely áll rendelkezésre, télikertet pótló valamilyen megoldást kell keresni. A szükségmegoldásból származó kis létesítmények voltaképp nem  nevezhetők télikertnek, hiszen csupán egy nagyobb ablaknyílást, beugrót bővítenek kertté vagy egy emeleti lodzsát változtatnak át a nyitott felületek beüvegezésével egy belső szobakertté. Egyes funkcióit tekintve az ilyen növénysarok is rokonítható nagyobb testvéreivel, de persze az ablakfülkébe állított banánfa még nem pálmakert, egy citrom- és narancsfa sem citruszliget.

Gazdasági rendeltetésű télikertek

Létezik olyan télikerttípus is, melyet elsősorban nem a kellemes környezet és relaxálás céljából hoztak létre, hanem főleg haszonnövények termesztésére. Tekintve, hogy a lakóépület teréhez tartozik és fűtési rendszerük, hőháztartásuk is közös, az ilyen létesítmény gazdasági jellege ellenére sem nevezhető növényháznak (üvegháznak, melegháznak), amely mindig különálló építmény. A lakóház és gazdasági célú télikert együttese minden szempontból nagyon gazdaságos funkciópárosításnak számít: télen a kazán hője kellemesen felmelegíti a télikert légterét, a növényekkel betelepített lakótér pedig kellemes, oxigéndús légkört teremt.

Lakótélikertek

A legelterjedtebb a télikertek lakófunkcióval ellátott verziója. A lakóépület ebben az esetben olyan térrel gazdagodik, mely közvetlen kapcsolatban áll a környező természettel és állandóan kertként használható. Szinte végtelen módon kialakíthatóak, csak a fantáziánk szabhat határt. Minden esetben figyelni kell a tájolásra, a télikert üvegezett felületének szerkezeti és formai kialakítására, hogy nyáron elkerülhető legyen a túlmelegedés, télen pedig a túlzott lehűlés. Például egy dolgozószobához csatlakozó télikert kellemes atmoszférát teremt, a természet közelsége jókedvre hangol, munkára inspirál.

Korábbi időszakokban a télikerteket leggyakrabban utólag építették és kapcsolták a már felépített házakhoz, viszont napjainkban már a tervezés időszakában a kettő együttesében gondolkodnak a leendő háztulajdonosok, az szobakert így valósulhat meg az épület keretén belül, azzal egy harmonikus egészt képezve. A fejlettebb energiafelhasználás esetében két alapfunkció egyesül: a lakás és a naptér, melyek közös megnevezése a napház.

Beépített terasz, erkély

Régebben viszont a lakóépületeket ritkán tervezték úgy, hogy üvegtetős helyiség kialakítását is szem előtt tartották volna. Ha azonban a ház rendelkezik egy nagyobb terasszal, akkor teraszbeépítés révén oldhatjuk meg a helyzetet: a korábban csak a tavaszutón, nyáron és őszelőn használható nyitott terasz kellemesen meleg üvegszobává alakul a későőszi, téli és kora tavaszi időszakra is. Léteznek tetőteraszon kialakított üvegpavilonok is – ezeknek a használata nem mindig célszerű.

Szerényebb megoldás a beépített, beüvegezett emeleti erkély – ez is sokban javítja az épület energiafelhasználását, és látványa is tetszetős. Képünkön egy a Caribi Télikert Kft által tervezett és kivitelezett kupolatetős megoldás látható, amelyet egy bérház emeleti lakásának részeként használnak az ott lakók. Otthonuk komfortosabb, kellemesebb lett, a szobák száma is növekedett egy hangulatos kávézófülkével, amelyet az év minden szakaszában hasznlhatnak.


Olvass tovább