Fügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Télikert kaktusz
Fügekaktusz a télikertben

Gyömölcstermő kaktuszok szaporítása a télikertben

A fügekaktusz Amerikából érkezett Európa télikertjeibe, korábban az indián törzsek ékezésében játszott komoly szerepet. A Földközi-tenger partvidékén elterjedő növény a spanyol hódítók révén honosodhatott meg, akik eleinte indián fügének nevezték.

A fügekaktusz a gyümölcstermő kaktuszfélék családjába tartozik, melynek őshazája a meleg trópusi vidékek. Magyarországon a kaktusz közkedvelt dísznövény, leginkább igénytelensége miatt. A szakszerűen nyaraltatott fügekaktusz nemcsak a beépített teraszon, hanem a konyhakertben is átvészeli a telet.

A télikertben nevelt, gyümölcsöt hozó példányok erős, húsos szárú példányok, akár a 7-8 centiméteres magasságot is elérhetik. A növény levelei, mint a kaktuszoknál általában, tövisekké alakultak át, ezek mérete és színe fajtánként különböző lehet, de találhatunk tüske nélküli egyedeket is.

A megfelelően gondozott kaktusz a télikertben virágzik, virágai a levelek peremén nyílnak. A fügekaktusz virágai páratlan szépségűek, de nagyon érzékenyek, ezért különleges gondoskodást igényelnek. A nyár elején nyíló virágok éjjel virítanak, a napfény első sugarai már részben összecsukott állapotban találják.

A kaktusz termései a szártagok külső peremén nőnek, általában hosszúkás vagy ovális alakúak, de előfordulhatnak körte és gömb alakban is. A gyümölcsök többféle színben pompázhatnak, de a zöldes alapszín a gyakori.

Gyümölcskaktusz szaporítása

Kaktusz termés
Gyümölcstermő kaktusz termése

A télikert kiváló helyszín a gyümölcstermő fügekaktusz szaporítására, melyet magvetéssel és szárdarabok gyökereztetésével végezhetünk. Ha magról szeretnénk szaporítani, mindenképpen frisset használjunk és kezeljük gombavédő oldattal. Közismert tény, hogy a kaktusz melegkedvelő, melegtűrő növény, ezért a magok csíráztatása is 20-30 Celsius fok körül eredményes.

Figyelembe kell venni, hogy 1-2 év is eltelhet addig, míg a magokból életképes növénykék fejlődnek, ezért érdemesebb a szárdugványozás módszerét választani. A fiatal növényeket homokos-tőzeges talajban neveljük, meleg helyen a télikertben vagy a beépített teraszon, ne öntözzük gyakran.

Mivel a fügekaktusz melegtűrő, ezért egész évben a teraszon maradhat, nincs szükség kiültetésre. A kaktuszfélék nem tűrik a nagy mennyiségű vizet, ez a szárrész rothadásához vezethet.

A kaktusz gyümölcse

A télikertben nevelt növények gyümölcse ősszel érik be. A növényhez hasonlóan a termés is sok tüskével rendelkezik. A beépített teraszon tartott fügekaktuszt háromféle színben ismerjük: fehér, sárga és bordó húsú. A termés kellemesen édeskés, de nincs illata. Európában csak ínyencek kedvelik, mert sok benne a mag.

A télikertben gondozott kaktuszok előnye, hogy kisebb edényekben is eltarthatók, igénytelenek, ezért a beépített terasz ékességei egész évben. Neveléséhez agyag, fa vagy műanyag konténereket is használhatunk, fontos az alapos fertőtlenítés és a gomba elleni védelem. Egészséges és ízletes gyümölcsei révén a téli hónapok különlegességei között tarthatjuk nyilván. A budapesti télikertek kedvelt vendége.

Olvass továbbFügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Tető építés, szerkezet, típusok

Beépített terasz tető.
Hagyományos és kombinált üvegtető a beépített teraszon.

A télikert tetőszerkezetéről általában

A tető vagy fedél az épületet felülről határoló és lezáró szerkezet. Az elnevezés magában foglalja a héjazatot, annak aljzatát, és ezek terhét hordó valamennyi szerkezeti részt, amelyek azért épülnek, hogy a falakkal határolt tereket elszigeteljék a külső környezettől, az épületet, a teraszt vagy a télikertet megvédjék az időjárási és egyéb káros hatásoktól, és nem utolsó sorban elősegítsék a csapadék minél egyszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb levezetését. Az esővíz elvezetés szükségessé teszi, hogy a tető felületeit lejtősen képezzük ki.

A lejtés, pontosabban a hajlásszög nagyságától függően lehet: lapostető, magastető és meredek tető.

A télikertépítés során alkalmazhatunk átlátszó üvegtetőt is, ennek építési szabályai a hagyományos tetőhöz képest abban is különbözik, hogy a hőszigetelést az üvegbetétek biztosítják.

Európában a magas- és meredek tetők építése tekinthető hagyományosnak, mivel az éghajlati viszonyok ezt teszik célszerűvé. A lapos tető kialakítása rendkívüli körültekintést és gondos tervezést és építést igényel, de még ebben az esetben is számítani kell az csapadékvíz szivárgására.

Egyhéjú és kéthéjú tetők

Tetőszerkezet szigetelés.
Tetőszerkezet és szigetelésének kialakítása.

A télikert épületfizikai szempontjai szerint beszélhetünk egyhéjú és kéthéjú tetőről.

A meleg, vagyis egyhéjú tetőnél a fűtött helyiséget csak egy – de több rétegből álló – héj választja el a külső levegőtől. Ilyenek a búvótér nélküli lapos tetők illetve a padlás nélküli magas és meredek tetők.

A hideg, vagyis kéthéjú tetőknél a fűtött teret a külső levegőtől két héj és a közöttük lévő átszellőzött légtér választja el. Általában az alsó héj a hőszigetelést nyújtó zárófödém, a felső héj a tetőfedés, a közöttük levő légtér pedig a padlás vagy búvótér, melybe a tetőablakon, szellőzőablakon friss levegő áramlik.

Az egy- és két héjú tetők között fontos, hogy különbséget tegyünk, hiszen a vízzáró réteg egyáltalán nem engedi át a helyiségből áramló párát, mely lecsapódhat és penészedést okozhat. A növénykertként is használt télikert vagy beépített terasz esetében tehát a magas páratartalom miatt vagy a tető héjazatának megfelelő kialakítását kell gondosan megtervezni, vagy a szellőzést és szellőztetést kell jól kivitelezni. Ha üvegtető kerül a télikertre, ez értelemszerűen egyhéjú tető, itt a szellőztetést kell hatékonyan megoldani. Bár a műanyag és üveg konstrukcióknak nem árt a lecsapódó pára, hosszú távon penész képződhet, az ablakok vas alkatrészei korrodálhatnak és nem utolsó sorban esztétikai szempontból sem előnyös.

Tetőforma és tetőidom

üvegtetős tetőtér.
Tetőtér télikert kialakítása.

A tető építészeti formaképző elem is, tehát ettől függ a télikert, terasz vagy a családi ház esztétikai megjelenése is.

A tető mértani alakja a félidom. A félidomok sík vagy íves, esetleg ezek kombinációjából álló tetőfelületek alkotják.

Az egymással ellentétes irányban lejtő tetőfelületek legfelső metszésvonalát taréjgerincnek, két tetőfelület oldalsó szélének metszésvonalát élgerincnek, ha beugró sarokra illeszkedik hajlatnak vagy vápának nevezzük. A tetőfelületek legmélyebb, általában vízszintes határoló vonalát eresznek, az oromfal menti szélét oromélnek hívjuk. Az élgerincek taréjgerinccel való találkozási pontját kontycsúcsnak, a taréjgerinc, élgerinc és hajlat közös találkozási pontját hajlatcsúcsnak nevezzük.

A télikert építése során is használt tetőformák:

  • félnyeregtető
  • nyeregtető
  • kontytető
  • sátortető
  • toronytető
  • manzárdtető
  • fűrészfogtető
  • dongafedél
  • kupola.

Olvass továbbTető építés, szerkezet, típusok