Csokoládé születik a teraszon
A kakaó őshazájának az Amazonas és Orinoco ártereinek forró őserdeit tekintik a kutatók, ahol a magasabb fák árnyékában, nagy leveleinek köszönhetően szaporodhat a kakaófa. Az isten fájának nevezett növény az első pillanatban nem sok jóval kecsegteti felfedezőjét, de a pörkölt, hámozott és őrölt magokból ellenállhatatlan ital készülhet. Hazájában a kakaóitalt paprikával, mézzel, vaníliával vagy illatos virágokkal ízesítik.
A kakaóbab otthoni termesztése nemcsak a konyhában készülő édességeket teheti különlegessé, orvosságként, természetes fájdalomcsillapítóként is használható.
Európa télikertjeibe a spanyol hódítók jóvoltából kerülhetett a növény. Az első európai fogyasztók Cortez katonái voltak, akik egy-egy csésze kakaóból készül ital elfogyasztása után egész nap képesek voltak megállás nélkül menetelni, legalábbis a fennmaradt források szerint.
Mexikóban a kakaóbab olyan értékes volt, mint hajdanán a bors Európában. Az utolsó nagy indián uralkodó, Montezuma udvarában fizetőeszközként is használták, az alattvalók az adót fizethették kakaóban.
Európában spanyol közvetítéssel érkezett a kakaóbab és gyorsan eljutott Bécsbe és Franciaországba is. A kávéhoz hasonlóan nem ért el osztatlan siker. A növény egyik legnagyobb rajongója Linné volt, aki 1769-ben Theobromának nevezte el, vagyis Istenételnek. Európa legtöbb üvegházában találunk kakaófát, a budapesti pálmaházban és botanikus kertben is van szépen termő példánya. A modern szerkezetű teraszbeépítések és télikertek megjelenése kedvezett a növény otthoni termesztésének is.
A kakaó házi szaporítása és nevelése
A kakaó őshazájában, Dél-Amerikában a magasabb fák árnyékában érzi jól magát. A növény tudományos neve Theobroma cacao, Brazília trópusi ültetvényein termesztik ipari mennyiségben. A növény egyik legismertebb rokona a kóladió, a Coca-cola alapanyaga.
Európai éghajlati körülmények között a kakaó csak üvegházban, télikertben marad meg.
A kifejlett kakaófa elérheti az 5-10 méteres magasságot, koronája pedig a 7-9 méteres szélességet. Megjelenésére jellemző a fahéjbarna szín, sötétzöld és rövid nyelű levél, virágai a törzsön nyílnak.
A kakaóbab kezdetben zöld, majd sárgás, végül pirosas vagy barnás színű lesz. A vastag termésfal belsejében 5-ször 10-12 mag található, általában 15-20 centiméter hosszú, de előfordulnak 30 cm-es példányok is.
A saját kezű szaporítás történhet dugványozással, magvetéssel, szemzéssel és az idősebb részek gyökereztetésével is.
Az üvegezett teraszon az érett hajtások csúcsi részét dugványozhatjuk. Az öt-hat levélkéből csak a felső hármat hagyjuk meg, amelyeket féllemezre vágunk vissza. A növénykét süllyesszük homokba és a cserepet papírlappal vagy üveglappal fedjük le, erre azért van szükség, hogy elegendő legyen a páratartalom a növény számára. Fontos a megfelelő páratartalom és az árnyékolás biztosítása.
A magvetéses szaporítással is jó eredményeket érhetünk el, ha a télikertben állandó 25 C fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani és a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk. A magról fejlődő csemeték gyökerei rendkívül sérülékenyek, ezért a továbbültetéskor óvatosnak kell lenni.
A kakaó ápolása, gondozása
A fiatal növényekké cseperedett csemetéket fokozatosan szoktassuk az erős fényhez. A bő termés érdekében szükség van a megfelelő árnyékolás és nedvesség biztosítására az üvegházban, ezért a beépített terasz kevésbé alkalmas a tökéletes körülmények megteremtéséhez.
Ha sikerül biztosítani egész évben az ideális körülményeket, a növények többször is virágozhatnak. A kakaófa első termései 4 éves korában jelennek meg télikerti körülmények között.
