Kakaó termesztés házilag – télen is!

Kakaóbab csokoládé.
Kakaó fa terasz
Teraszon nevelt kakaófa

Csokoládé születik a teraszon

A kakaó őshazájának az Amazonas és Orinoco ártereinek forró őserdeit tekintik a kutatók, ahol a magasabb fák árnyékában, nagy leveleinek köszönhetően szaporodhat a kakaófa. Az isten fájának nevezett növény az első pillanatban nem sok jóval kecsegteti felfedezőjét, de a pörkölt, hámozott és őrölt magokból ellenállhatatlan ital készülhet. Hazájában a kakaóitalt paprikával, mézzel, vaníliával vagy illatos virágokkal ízesítik.

A kakaóbab otthoni termesztése nemcsak a konyhában készülő édességeket teheti különlegessé, orvosságként, természetes fájdalomcsillapítóként is használható.

Európa télikertjeibe a spanyol hódítók jóvoltából kerülhetett a növény. Az első európai fogyasztók Cortez katonái voltak, akik egy-egy csésze kakaóból készül ital elfogyasztása után egész nap képesek voltak megállás nélkül menetelni, legalábbis a fennmaradt források szerint.

Mexikóban a kakaóbab olyan értékes volt, mint hajdanán a bors Európában. Az utolsó nagy indián uralkodó, Montezuma udvarában fizetőeszközként is használták, az alattvalók az adót fizethették kakaóban.

Európában spanyol közvetítéssel érkezett a kakaóbab és gyorsan eljutott Bécsbe és Franciaországba is. A kávéhoz hasonlóan nem ért el osztatlan siker. A növény egyik legnagyobb rajongója Linné volt, aki 1769-ben Theobromának nevezte el, vagyis Istenételnek. Európa legtöbb üvegházában találunk kakaófát, a budapesti pálmaházban és botanikus kertben is van szépen termő példánya. A modern szerkezetű teraszbeépítések és télikertek megjelenése kedvezett a növény otthoni termesztésének is.

A kakaó házi szaporítása és nevelése

Kakaó csemete
Magról szaporított növény

A kakaó őshazájában, Dél-Amerikában a magasabb fák árnyékában érzi jól magát. A növény tudományos neve Theobroma cacao, Brazília trópusi ültetvényein termesztik ipari mennyiségben. A növény egyik legismertebb rokona a kóladió, a Coca-cola alapanyaga.

Európai éghajlati körülmények között a kakaó csak üvegházban, télikertben marad meg.

A kifejlett kakaófa elérheti az 5-10 méteres magasságot, koronája pedig a 7-9 méteres szélességet. Megjelenésére jellemző a fahéjbarna szín, sötétzöld és rövid nyelű levél, virágai a törzsön nyílnak.

A kakaóbab kezdetben zöld, majd sárgás, végül pirosas vagy barnás színű lesz. A vastag termésfal belsejében 5-ször 10-12 mag található, általában 15-20 centiméter hosszú, de előfordulnak 30 cm-es példányok is.

A saját kezű szaporítás történhet dugványozással, magvetéssel, szemzéssel és az idősebb részek gyökereztetésével is.

Az üvegezett teraszon az érett hajtások csúcsi részét dugványozhatjuk. Az öt-hat levélkéből csak a felső hármat hagyjuk meg, amelyeket féllemezre vágunk vissza. A növénykét süllyesszük homokba és a cserepet papírlappal vagy üveglappal fedjük le, erre azért van szükség, hogy elegendő legyen a páratartalom a növény számára. Fontos a megfelelő páratartalom és az árnyékolás biztosítása.

A magvetéses szaporítással is jó eredményeket érhetünk el, ha a télikertben állandó 25 C fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani és a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk. A magról fejlődő csemeték gyökerei rendkívül sérülékenyek, ezért a továbbültetéskor óvatosnak kell lenni.

 

Kakaóbab
A kakaófa termése.

A kakaó ápolása, gondozása

A fiatal növényekké cseperedett csemetéket fokozatosan szoktassuk az erős fényhez. A bő termés érdekében szükség van a megfelelő árnyékolás és nedvesség biztosítására az üvegházban, ezért a beépített terasz kevésbé alkalmas a tökéletes körülmények megteremtéséhez.

Ha sikerül biztosítani egész évben az ideális körülményeket, a növények többször is virágozhatnak. A kakaófa első termései 4 éves korában jelennek meg télikerti körülmények között.

Olvass továbbKakaó termesztés házilag – télen is!

A télikert fűtése

Üvegház fűtés
Egy tökéletes fűtési megoldás az üvegházban.

Fűtési rendszerek a beépített teraszon

A télikertépítés vagy teraszbeépítés egyik fő célja, hogy télen és nyáron egyaránt használható helyiséget kapjunk, kibővítsük otthonunkat. Teljesen mindegy, hogy lakószobaként vagy virágoskertként szeretnénk használni a beüvegezett szobát, a fűtési rendszer jóvoltából válhat teljes értékűvé a helyiség. A télikertet vagy beépített teraszt az alábbi módon fűthetjük:

  • Központi fűtéssel
  • Elektromos fűtőberendezésekkel
  • Melegpadlós fűtéssel.

A családi házak esetében a teljes értékű fűtési megoldások beszerelése a leghatékonyabb és legtakarékosabb. A központi fűtés bevezetése ideális és kézenfekvő megoldás a télikert esetében is. A fűtőcsöveket a padlóba süllyesztve, néhány radiátor felszerelésével a ház központi kazánjáról fűthető a télikert, ami optimális megoldás. A megoldás előnye, hogy nincs szükség kiegészítő berendezések vásárlására, szerelésére és az egész házban egyenletesen oszlik el a hőmérséklet.

Elektromos fűtőberendezések

Bizonyos esetekben a beépített teraszon, de leginkább a háztól távolabb épített télikertben az elektromos, egyéni fűtőberendezések beépítése a hatékony megoldás. Az üvegezett helyiségek elektromos fűtési megoldásai közül az úgynevezett “Split klíma” lehet hatékony. Ennek előnye, hogy a meleg levegő befújásával gyorsan felmelegíthető a beépített terasz, a nyári melegben pedig lehűti a helyiséget a klímaberendezés. A rendszer hátránya, hogy -5 fok alatt nem használható, bizonyos körülmények között pedig nem gazdaságos.

A klímaberendezés előnyös tulajdonságai:

  • Képes lehűteni a télikertet a nyári melegben 15 C fokig
  • Maximum 30 C fokig képes felmelegíteni a helyiséget
  • Szárító funkció
  • Automatikus klíma kontroll
  • Szellőztető funkció
  • Irányítható a levegőáramlás iránya
  • Rendelkezik időzítő funkcióval.
Télikerti fűtés.
Fűtési megoldások a télikertben.

Melegpadló a télikertben

A hagyományos fűtési rendszerek a konvekció, hőáramlás elvén működnek. A fűtőtestek a falak mentén helyezkednek el, itt a levegő felmelegszik és felemelkedik, majd lehűlés közben leereszkedik és a fűtőtest felé kezd áramlani. A konvekciós rendszerrel fűtött télikertben és beépített teraszon a padló közelében a levegő hűvösebb, a plafon környékén pedig jóval melegebb. Az egyenletesen kellemes hőmérséklet biztosítására a padlófűtés a legjobb megoldás. A padlóba rejtett, alacsony hőmérsékletű fűtőcsövek egyenletes hőmérsékletet biztosítanak a helyiségben.

A melegpadlós fűtés teljes értékű fűtőrendszer, ezért alkalmazható alapvető fűtésként is.

Kiegészítő fűtőberendezések, esetleg klímatechnika alkalmazásával a melegpadlós fűtés minden hátránya kiküszöbölhető.

Padlófűtés a télikertben
Elektromos padlófűtés beépítése.

A padlófűtés a télikertben kiépíthető elektromos kábelek segítségével és vízcsöves fűtés felhasználásával is.

A télikertben elhelyezhető fűtési rendszerek közül az elektromos padlófűtés a legigénytelenebb megoldás. A betonaljzatba helyezett fűtőkábeleket nem szükséges karbantartani, nincs mozgó alkatrész, a jelenleg alkalmazott technológiák mellett 50 évig használható a lefektetett rendszer.

A télikertben vagy beépített teraszon nem kötelező a fűtési rendszer kiépítése, hiszen az elkészült helyiség önmagában is komoly energiamegtakarítást és hőszigetelést jelent. A felfűtött helyiség azonban kellemes környezet lehet a hétköznapi használatra és növényeink számára is ideális telelőhely.

Olvass továbbA télikert fűtése

Fügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Télikert kaktusz
Fügekaktusz a télikertben

Gyömölcstermő kaktuszok szaporítása a télikertben

A fügekaktusz Amerikából érkezett Európa télikertjeibe, korábban az indián törzsek ékezésében játszott komoly szerepet. A Földközi-tenger partvidékén elterjedő növény a spanyol hódítók révén honosodhatott meg, akik eleinte indián fügének nevezték.

A fügekaktusz a gyümölcstermő kaktuszfélék családjába tartozik, melynek őshazája a meleg trópusi vidékek. Magyarországon a kaktusz közkedvelt dísznövény, leginkább igénytelensége miatt. A szakszerűen nyaraltatott fügekaktusz nemcsak a beépített teraszon, hanem a konyhakertben is átvészeli a telet.

A télikertben nevelt, gyümölcsöt hozó példányok erős, húsos szárú példányok, akár a 7-8 centiméteres magasságot is elérhetik. A növény levelei, mint a kaktuszoknál általában, tövisekké alakultak át, ezek mérete és színe fajtánként különböző lehet, de találhatunk tüske nélküli egyedeket is.

A megfelelően gondozott kaktusz a télikertben virágzik, virágai a levelek peremén nyílnak. A fügekaktusz virágai páratlan szépségűek, de nagyon érzékenyek, ezért különleges gondoskodást igényelnek. A nyár elején nyíló virágok éjjel virítanak, a napfény első sugarai már részben összecsukott állapotban találják.

A kaktusz termései a szártagok külső peremén nőnek, általában hosszúkás vagy ovális alakúak, de előfordulhatnak körte és gömb alakban is. A gyümölcsök többféle színben pompázhatnak, de a zöldes alapszín a gyakori.

Gyümölcskaktusz szaporítása

Kaktusz termés
Gyümölcstermő kaktusz termése

A télikert kiváló helyszín a gyümölcstermő fügekaktusz szaporítására, melyet magvetéssel és szárdarabok gyökereztetésével végezhetünk. Ha magról szeretnénk szaporítani, mindenképpen frisset használjunk és kezeljük gombavédő oldattal. Közismert tény, hogy a kaktusz melegkedvelő, melegtűrő növény, ezért a magok csíráztatása is 20-30 Celsius fok körül eredményes.

Figyelembe kell venni, hogy 1-2 év is eltelhet addig, míg a magokból életképes növénykék fejlődnek, ezért érdemesebb a szárdugványozás módszerét választani. A fiatal növényeket homokos-tőzeges talajban neveljük, meleg helyen a télikertben vagy a beépített teraszon, ne öntözzük gyakran.

Mivel a fügekaktusz melegtűrő, ezért egész évben a teraszon maradhat, nincs szükség kiültetésre. A kaktuszfélék nem tűrik a nagy mennyiségű vizet, ez a szárrész rothadásához vezethet.

A kaktusz gyümölcse

A télikertben nevelt növények gyümölcse ősszel érik be. A növényhez hasonlóan a termés is sok tüskével rendelkezik. A beépített teraszon tartott fügekaktuszt háromféle színben ismerjük: fehér, sárga és bordó húsú. A termés kellemesen édeskés, de nincs illata. Európában csak ínyencek kedvelik, mert sok benne a mag.

A télikertben gondozott kaktuszok előnye, hogy kisebb edényekben is eltarthatók, igénytelenek, ezért a beépített terasz ékességei egész évben. Neveléséhez agyag, fa vagy műanyag konténereket is használhatunk, fontos az alapos fertőtlenítés és a gomba elleni védelem. Egészséges és ízletes gyümölcsei révén a téli hónapok különlegességei között tarthatjuk nyilván. A budapesti télikertek kedvelt vendége.

Olvass továbbFügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Tető építés, szerkezet, típusok

Beépített terasz tető.
Hagyományos és kombinált üvegtető a beépített teraszon.

A télikert tetőszerkezetéről általában

A tető vagy fedél az épületet felülről határoló és lezáró szerkezet. Az elnevezés magában foglalja a héjazatot, annak aljzatát, és ezek terhét hordó valamennyi szerkezeti részt, amelyek azért épülnek, hogy a falakkal határolt tereket elszigeteljék a külső környezettől, az épületet, a teraszt vagy a télikertet megvédjék az időjárási és egyéb káros hatásoktól, és nem utolsó sorban elősegítsék a csapadék minél egyszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb levezetését. Az esővíz elvezetés szükségessé teszi, hogy a tető felületeit lejtősen képezzük ki.

A lejtés, pontosabban a hajlásszög nagyságától függően lehet: lapostető, magastető és meredek tető.

A télikertépítés során alkalmazhatunk átlátszó üvegtetőt is, ennek építési szabályai a hagyományos tetőhöz képest abban is különbözik, hogy a hőszigetelést az üvegbetétek biztosítják.

Európában a magas- és meredek tetők építése tekinthető hagyományosnak, mivel az éghajlati viszonyok ezt teszik célszerűvé. A lapos tető kialakítása rendkívüli körültekintést és gondos tervezést és építést igényel, de még ebben az esetben is számítani kell az csapadékvíz szivárgására.

Egyhéjú és kéthéjú tetők

Tetőszerkezet szigetelés.
Tetőszerkezet és szigetelésének kialakítása.

A télikert épületfizikai szempontjai szerint beszélhetünk egyhéjú és kéthéjú tetőről.

A meleg, vagyis egyhéjú tetőnél a fűtött helyiséget csak egy – de több rétegből álló – héj választja el a külső levegőtől. Ilyenek a búvótér nélküli lapos tetők illetve a padlás nélküli magas és meredek tetők.

A hideg, vagyis kéthéjú tetőknél a fűtött teret a külső levegőtől két héj és a közöttük lévő átszellőzött légtér választja el. Általában az alsó héj a hőszigetelést nyújtó zárófödém, a felső héj a tetőfedés, a közöttük levő légtér pedig a padlás vagy búvótér, melybe a tetőablakon, szellőzőablakon friss levegő áramlik.

Az egy- és két héjú tetők között fontos, hogy különbséget tegyünk, hiszen a vízzáró réteg egyáltalán nem engedi át a helyiségből áramló párát, mely lecsapódhat és penészedést okozhat. A növénykertként is használt télikert vagy beépített terasz esetében tehát a magas páratartalom miatt vagy a tető héjazatának megfelelő kialakítását kell gondosan megtervezni, vagy a szellőzést és szellőztetést kell jól kivitelezni. Ha üvegtető kerül a télikertre, ez értelemszerűen egyhéjú tető, itt a szellőztetést kell hatékonyan megoldani. Bár a műanyag és üveg konstrukcióknak nem árt a lecsapódó pára, hosszú távon penész képződhet, az ablakok vas alkatrészei korrodálhatnak és nem utolsó sorban esztétikai szempontból sem előnyös.

Tetőforma és tetőidom

üvegtetős tetőtér.
Tetőtér télikert kialakítása.

A tető építészeti formaképző elem is, tehát ettől függ a télikert, terasz vagy a családi ház esztétikai megjelenése is.

A tető mértani alakja a félidom. A félidomok sík vagy íves, esetleg ezek kombinációjából álló tetőfelületek alkotják.

Az egymással ellentétes irányban lejtő tetőfelületek legfelső metszésvonalát taréjgerincnek, két tetőfelület oldalsó szélének metszésvonalát élgerincnek, ha beugró sarokra illeszkedik hajlatnak vagy vápának nevezzük. A tetőfelületek legmélyebb, általában vízszintes határoló vonalát eresznek, az oromfal menti szélét oromélnek hívjuk. Az élgerincek taréjgerinccel való találkozási pontját kontycsúcsnak, a taréjgerinc, élgerinc és hajlat közös találkozási pontját hajlatcsúcsnak nevezzük.

A télikert építése során is használt tetőformák:

  • félnyeregtető
  • nyeregtető
  • kontytető
  • sátortető
  • toronytető
  • manzárdtető
  • fűrészfogtető
  • dongafedél
  • kupola.

Olvass továbbTető építés, szerkezet, típusok