növénytermesztés | Teraszbeépítés és Télikert Budapesten és Magyarországon

Fenyők és örökzöldek a kertben

2019-05-04 Szerző: Horváth Csaba

Mely növények örökzöldek?

Kert fenyő örökzöld — Örökzöld fenyő a kertben

A télikert és kert növényeinek kiválasztásakor sokan szavaznak az örökzöldekre. A lombhullató és az örökzöld növények között számtalan átmeneti típus található. A valódi lombhullatók levelei ősszel maradéktalanul lehullanak, az átmeneti típusokéi csak fokozatosan halnak el, s sokszor elszáradva tavaszig az ágakon maradnak.

Közelebb állnak az örökzöldekhez azok a fajok, változatok, amelyeknek a levelei a hidegtől függően a tél közepéig, enyhébb teleken tavaszig korábbi színükben pompáznak, majd a fiatal levelek megjelenésével egyidőben lehullanak – ezek a félörökzöldek. A valódi örökzöld növények azok, melyeken egyidőben legalább két levélgeneráció megtalálható, ezért folyamatosan zöldnek látjuk őket.

Valójában az örökzöldek levelei is lehullanak, azonban a teljes levélállománynak csak egy jelentéktelen része hullik le. Az örökzöld fák és bokrok levelei néhány évig élnek, majd egyszerűen elsárgulnak és hamarosan lehullanak.

Milyen hőmérsékletre van szüksége az örökzöldnek ?

A mérsékelt éghajlati öveken az örökzöldek számára nem alakul ki szélsőségesen nehéz időjárás, ezért bármely kertben és teraszon tarthatók.

Az örökzöld növények esetében a fagytűrés és a melegtűrés is fontos tényező. Minden növény számára létezik optimális hőmérséklet, melyen növekedni és fejlődni tud. Az árnyékolt, légkondicionált és fűtött télikertben minden évszakban kialakítható a növények növekedésének megfelelő klíma.

A növények 50°C fölött elpusztulnak, 70°C fölött teljesen elhalnak. A Magyarország területén élő tűlevelűek károsodás nélkül elviselik a -40°C-t is. A problémát az jelenti, hogy ugyanez a növény a tavaszi fejlődés kezdeti stádiumában már -3 fokon is elfagyhat.

Összességében elmondható, hogy a mi éghajlati viszonyaink között nem szükséges az örökzöldek életképességével foglalkozni.

Örökzöldek a kertben

Az örökzöldek ültetésével az a célunk, hogy télen is szép, mutatós növények legyenek kertjeinkben, megnyújtva ezzel a kert használati idejét. A fenyők túlzott használatát kerülni kell a kerti terasz kialakításakor.

A kert kialakításakor érdemes néhány fontos szempontot figyelembe venni. A fenyő lombja esetenként túlságosan komor, sötétzöld (lucfenyő, feketefenyő), ezért ezek társaságában lehetőleg világos színű, virágos növényeket telepítsük (például Magnolia, Exohorda). A sok pikkelylevelű faj (Thuja, Chamaecyparis) temetőhangulatot teremt, ezért ezek felhasználását különösen kiskertekben ne erőltessük.

Mészkerülő növényeket csak akkor ültessük, ha életfeltételeiket maradéktalanul biztosítani tudjuk. Ez többnyire csak talajcserével lehetséges.

A melegebb éghajlatról származó örökzöldeket lehetőleg a kert déli oldalára, támfalak vagy egyéb műtárgyak által védett helyre ültessük, esetleg a zárt teraszon vagy télikertben helyezzük el.

Zordabb éghajlatú országokban az ilyen növények üvegházban nevelhetők.

örökzöldek üvegházban

Thuja

A kertek és télikertek egyik legkedveltebb örökzöld növénye a Tuja. Pikkelylevelű örökzöld bokrok vagy fák. Tobozuk apró, megnyúlt, éretten világosbarna. A nemzetség hat faja Észak-Amerikában és Ázsiában él.

kerti tuja — Thuja koraiensis Nakai a kertben

Thuja koraiensis Nakai

Koreában honos cserje vagy kis fa. Ágai lazán állnak, kérge vörös, lombja világoszöld, fonákán feltűnő ezüstös rajzolat látható. Tobozai kicsik, tojásdadok, barnák. A télikertekben élő egyedek teljesen télállók. Csapadékos, párás környezetet igényel. Ritkaság, köztermesztésben nem található.

Olvass tovább

Növényvédelem a beépített teraszon

2018-07-21 Szerző: TelikertAdmin55

Virágaink betegsége a télikertben

Télikert növényvédelem. — Növényvédelem a télikertben.

A télikertben nevelt növényeink betegségeit – okozati összefüggésük alapján – endogén és exogén eredetű tényekre vezethetjük vissza. Az előbbi genetikai, az utóbbi ökológiai hátterű, amelyben a biotikus és abiotikus tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Az élettelen szférából ható erők súlyosak lehetnek, de járványt, fertőzést nem okozhatnak. Fertőzést, járványt, pandémát viszont csak élő szervezetek idézhetnek elő.

Abiotikus eredetű, nem fertőző betegségek a télikertben

Gyakran fordul elő, hogy nagyobb veszteséget okoznak a télikert növényei között, mint a fitopatogén szervezetek. Ez a mostoha bánásmódra és az ökológiai ismeretek hiányosságára vezethető vissza.

Vízhiány és vízbőség

Satnya növekedés, hervadás, száradás és különféle kártevők elszaporodása lehet a következménye. Az egyenlőtlen vízellátás egyes növényeken a megszokott életritmus eltolódását okozhatja, ami élettani következményekkel, például fokozott fagyérzékenységgel, esztétikai és gazdasági hátrányokkal párosulhat. A fokozott vízbőség a gombák elszaporodását okozhatja.

A megfelelő vízellátás érdekében érdemes öntözőrendszert vagy öntözőgrafikont készíteni a télikert növényei számára.

Tápanyagok

Hiányukat és bőségüket is jelzik a növények. A fémek hiánya levélbarnulást, apró virágokat, idő előtti lombhullást okoz. A kálium hiányában görbült levelű, vékony lesz a növény, az elégtelen nitrogénellátást az apró világoszöld levelek jelzik.

A túlzott tápellátás is káros lehet. A nitrogéntöbblet hatására sötétzöldek lesznek a növény levelei, érzékenyebbé válik a kártevőkre. A káliumtöbblet hatására a virágszirmok elgörbülnek.

A tápanyagellátás megfelelő szintjét talajvizsgálattal határozhatjuk meg.

Növényvédelem szakszerűen. — Szakszerű gondoskodás a növényvédelem alapja.

Fényhiány és fénytöbblet

A télikert árnyékolása nem csak az emberek komfortérzete és a magas hőmérséklet elkerülése érdekében fontos, hanem a növények életében is meghatározó. Fényhiány esetében etioálódnak a kifejlett növények, és az ilyen növényekről szedett dugványok elrothadnak. Fénybőségben elszíneződnek és lehullanak a levelek.

Erős napsütésben az öntözővíz és a permetlé perzselő hatása fokozódik.

A télikertépítés során a szakemberek a megfelelő fényvédelmi technológiák beépítését is elvégezhetik.

Páratartalom

Száraz környezetben fokozódik a párolgás, lassul a csírázás, és vontatott a dugványok gyökeresedése. Ahol huzamos ideig alacsony a levegő páratartalma, ott kártevők megjelenésére is számíthatunk. Nyirkos légtérben, párás környezetben a gombás megbetegedések kórokozóinak fokozott patogenitásával, meztelen csigák kártevésével kell számolnunk.

A páratartalom szabályozását nem csak speciális berendezések segítségével érhetjük el, hanem a fényviszonyoknak és hőmérsékletnek megfelelő öntözéssel, ezzel összhangban lévő szellőztetéssel, végső esetben peszticidek használatával.

Biotikus eredetű, fertőző betegségek és kártevők

Ide az egyértelműen élő, továbbá az élő életre utaló jeleket is mutató szervezeteket soroljuk. A fitopatogén szervezetek lehetnek: vírusok, mikroplazmák, baktériumok és gombák. A kártevők közül a hengeresférgek, a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak, a puhatestűek és az emlősök törzsébe tartozó fajok elleni védelem a fontos.

A biotikus eredetű betegségekkel és ellenük történő védekezéssel a következő írásban foglalkozunk.

Olvass tovább

Fűszer- és gyógynövények otthonunkban

2018-07-072018-05-23 Szerző: TelikertAdmin55

Növénytermesztés a télikertben, beépített teraszon

Fűszer növény télikert — Fűszerek termesztése a télikertben.

Nem véletlenül dönt úgy az ember, hogy télikertet épít vagy beépíti a nyitott teraszt. Az így létrejött plusz helyiséget sokféle módon felhasználhatjuk, kihasználhatjuk. Az egyik ilyen hasznosítási funkció a növénykertként történő berendezés. Több olyan fűszer- és gyógynövény van, mely egész évben hasznos lehet konyhánkban, különösen akkor, ha friss. Nézzünk néhány növényt, mely jól jön, ha frissen megtalálható a beüvegezett konyhakertben.

Aloé

Afrikában és Nyugat-indiában honos, a szárazságtűréshez alkalmazkodott növénynemzetség. Egyik gyakori faja az A. capensis, ezt a télikertben is nevelhetjük.

A hatóanyagot a levelek megsértésével nyerik, a levelekből csepegő nedvet fogják fel. Napon szárítva vagy szabadon rakott tűz fölött besűrítik, és így egy májbarna színű, gyantaszerű anyagot kapnak. A drog aloint, valódi gyantát, illóolajat és antrakinon-származékot tartalmaz.

Erősen hashajtó hatású, mégis néhány likőr különleges hatóanyaga.

Növények a télikertben — Aloé az üvegházban.

Babér

Kisázsiából származó, a Földközi-tenger egész partvidékén elterjedt örökzöld fa vagy cserje, levelét hasznosítják. Termését Magyarországon nem hasznosítják. Üvegházakban, télikertben egész évben jól érzi magát.

A levelek bőrneműek, szőrtelenek, törékenyek. Hosszúkás-hegyesek, ép vállúak, és ép szélűek, kissé hullámosak, színük olajzöld, felső felük sötét, fényes, barnás, alsó felük világosabb.

A levelek szaga jellemző, fűszeres, ízük is hasonló. 1-3% illóolajat, valamint keserűanyagot tartalmaznak. Az illóolaj világossárga, kellemes illatú folyadék, amely később kissé édeskés szagú lesz. Vízgőzdesztillációval nyerik a levelekből. Sűrűsége 0,915-0,935, 1-3 térfogatrész 80%-os alkoholban oldható.

A babérlevelet nálunk csak konyhafűszernek használják, illóolaja a fűszeriparban mártások ízanyaga.

A babérfa gyümölcsét fűszerként és keserűanyagként is hasznosítják, de zsíros olaját is kitermelik.

Cayeni bors

A Cayeni borsot amerikai paprika, angol paprika, magyar bors néven is ismerhetjük.

Manapság divatos fűszernövény, mely a télikertben termesztve ízesítők és fűszerkeverékek alkotórésze lehet. A törpe paprikához hasonló, téglavörös színű, kb. 3 cm hosszú, sárgarépa alakú gyümölcs. A héja vékony. Egyes országokban paprika helyett használják. A magyar paprikánál erősebb, maróbb ízű fűszer. Általában finom por alakjában kerül forgalomba.

Nagy kapsacin tartalma miatt jól elzárva, fénymentes helyen kell tartani.

Erős, csípős ízű mártásokhoz, sült húsok, halételek, rizskörítések, sajtos és tojásos ételek ízesítésére, savanyúságok berakására használják.

Kapor

Közismert konyhakerti fűszernövény, mely egész évben megél az ablakpárkányon, üvegházban, télikertben vagy a beépített teraszon. Európába a rómaiak idejében került, és a középkor óta általánosan termesztett. Vadon nem fordul elő. Egyéves, jellegzetes illatú, lágy szárú növény. Gyökere orsószerű, vékony, alig elágazó, 10-20 cm hosszú. Szára hengeres, felálló, magassága 50-150 cm között változik, végig leveles. Lomblevele háromszorosan szárnyalt, összetett, levélkéi véknyak. Virágzata összetett ernyő, 15-20 cm átmérőjű. Virágai aprók, élénksárgák, hímnősek. Termése ikerkaszat, amely két részre hasad.

Hatóanyaga illóolaj, amelytől jellegzetes, általánosan ismert, össze nem téveszthető, átható, nehéz aromáját nyeri. Az illóolaj színtelen, lassan megsárguló, szaga köményre emlékeztető, íze először enyhe, majd égetően csípős.

Kellemes íze, étvágyjavító hatása és sokoldalú felhasználhatósága miatt az egész világon kedvelt. Legfőképpen az élelmiszeripar használja zöld részeit frissen és szárítva, érett termését egészében és őrölve ízesítőként. De mind többet igényelnek a belőle előállított illóolajból is, amelyet főként a likőrgyártásban használnak.

A világ kaporolaj termelése évente 40-50 tonnára tehető.

Olvass tovább

Természetes és mesterséges világítás a beépített teraszon

2018-05-12 Szerző: TelikertAdmin55

Fényviszonyok a télikertben

Fények a beépített teraszon — Terasz mesterséges megvilágítása.

A növények fejlődéséhez, növekedéséhez szükség van fényre, ezért a növényházként funkcionáló télikert fényviszonyait és mesterséges megvilágítását szakszerűen meg kell tervezni. A növények számára nélkülözhetetlen ibolyántúli sugárzás a beépített terasz szerkezetére és berendezésére nézve káros is lehet, ezért a megfelelő védelemről és árnyékolásról gondoskodni kell.

A télikert mesterséges megvilágításának tervezésekor olyan fénytesteket kell választani, melyek energiatakarékosságuk mellett biztosítják a növények számára a szükséges színárnyalatokat is. A lámpák elméleti színspektrumának maximális indexe 100-as, minél alacsonyabb ez az index, annál gyengébb minőségű világítótestről van szó.

A növények gyarapodása a télikertben

A lakás részét képező télikertben vagy a szabadban, a ház körül kialakított kertben nevelt növények fejlődésének egyik kézzelfogható jele a növekedés, tömegük folyamatos növekedése. A növények fejlődése a fotoszintézis révén történik. A növények fotoszintéziséhez energiára van szükség, melyet a fényből nyernek. Nappal a beépített terasz műanyag ablakai és ajtói elegendő üvegfelületet biztosítanak a napfény zavartalan beáramlásához, a sötétebb napszakokban, évszakokban azonban mesterséges fényre van szükség ahhoz, hogy növényeink teljes szépségükben pompázzanak.

A téli időszakban virágzó növények egészen különleges élmént nyújtanak a nagyvárosi, például budapesti betonrengeteg közepén épített narancsházban, pálmaházban. Egyes növények csak akkor képesek virágozni vagy gyümölcsöt teremni, ha az év folyamán megkapják a szükséges napi fénymennyiséget, ezért a borús vagy sötét napokon szükség van a lámpákkal történő megvilágításukra.

Növénytrermesztés télikert — Megvilágítás növénytermesztéshez.

Világítás és energiatakarékosság

A télikertépítés egyik célja, hogy a plusz helyiség kialakítása révén növeljük otthonunk hőszigetelését, ennek révén energiát takarítsunk meg. A szobakert növényeinek mesterséges fénnyel való ellátása plusz költséget jelent, ezért energiatakarékos és hatékony megoldásokat kell keresni. A legújabb LED típusú lámpáknak köszönhetően az egész napos megvilágítás sem jelent komoly anyagi megterhelést. A növények hagyományos lámpatestekkel történő megvilágítása esetén a megfelelő időszakokban történő megvilágítással érhető el a legjobb hatás.

A sötét téli napok során harminc perces időközönként történő megvilágítás esetén a növények növekedése már fenntartható.

Meg kell különböztetnünk a télikert és az üvegház megvilágítását. A szobakertben vagy a beépített teraszon nevelt növények elsősorban kedvtelési célokat szolgálnak, ezért nem történik különösebb tragédia akkor sem, ha a fényes és sötét periódusok nem rendszeres időközönként váltakoznak. Üvegházban, ha a növénytermesztés gazdasági célból történik, rendkívül fontos, hogy pontosan megtervezett rendszerben, a megfelelő eszközök kiválasztásával történjen a megvilágítás.

Olvass tovább

Kivi és füge termesztése otthon

2018-04-26 Szerző: TelikertAdmin55

Télikertben is nevelhető növények

Kivi termesztése. — Kivi termesztése otthoni körülmények között.

A Kivi Kínából származik, ahol folyópartok rendkívül nedves, árnyékos környezetét szereti. Az apró, sárgadinnyéhez hasonló gyümölcsnek számtalan neve terjedt el. A növény jellegéből adódóan (hasonlít a melegházi uborkára) termesztéséhez erős tartószerkezetre van szükség, a télikert építésekor érdemes ezt megtervezni.

A gyökérzet a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. Kétféle hajtása van, a vegetatív és a termőhajtás. A tavaszi hajtások csak vegetatív rügyek.

A növény váltivarú, tehát a telepítéskor nővirágú és hímvirágú fajtákat ültessük keverten.

A télikert vendége

A kivi ugyan elviseli a -30 C hideget is mélynyugalmi állapotban, de rügypattanáskor már -1 C-nál is károsodik, ezért a télikert vagy beépített terasz lehet ideális számára, kinn a kertben fólia sátrat vagy mobil üvegházat kell köré építeni a téli fagyok elmúltáig.

A szőlő fakadása előtt indul meg a vegetációja, a tavaszi fagyok miatt veszélyes időszakban.

A hímvirágok sok pollent termelnek, a beporzásnál előnyös a méhek közreműködése, ezért ilyenkor ki kell nyitni a télikertnek erre a célra tervezett ablakkonstrukcióját.

Gondozása, nevelése

A jó vízáteresztő, kevésbé agyagos, laza talajokat szereti, a köves talajt is jól elviseli. Az enyhén savanyú vagy közömbös kémhatást kedveli, a mészre kissé érzékeny.

Kivi szaporítása — Kivi gondozása és szaporítása otthon.

Fagyzugos, szeles helyre ne telepítsük. Széles, kiterülő levelei könnyen beszakadnak, a szél hatására fiatal hajtásai leszáradnak.

Termesztéséhez a nagy páratartalom fontos, az öntözés – legalább hetente kétszer, 20-25 mm mennyiséggel – elengedhetetlen.

Gyümölcse késő ősszel érik be, ezért csak fóliasátorral, üvegházzal védhető vagy télikertben érlelhető be.

Füge a télikertben

Európában is termeszthető, megfelelő körülmények között a füge. Ehhez mindenképpen üvegházra, télikertre, vagy legalább beépített teraszra van szükség. Mivel az őszi virágzásból ritkán fejlődik gyümölcs, ezért fölösleges a kerti termesztéssel, neveléssel próbálkozni. A füge júniustól októberig folyamatosan érik.

Tősarjakról vagy dugványozással szaporítható.

A Kelet-Ázsiában elterjedt növény hazájában erdőalkotó fa is lehet. Termése húsos falú, leginkább a körtére hasonlít.

A világ egyik legrégebben termesztett gyümölcse, mely az ókori görögök egyik legfontosabb tápláléka volt. A frissen és szárítva is fogyasztható termés sok kalciumot, foszfort és vasat tartalmaz. A legtöbb kertben akkor szedik össze a füge termését, ha az már lehullott, ezután szárítják. Napjainkban a füge szárított formában érhető el a boltok polcain, ezért is lehet különleges egy télikertben nevelt példány gyümölcseinek szüretelése.

Olvass tovább

Citrom a télikertben

2018-07-072018-03-29 Szerző: TelikertAdmin55

Télikert citrom tartás — Citrom nevelése a télikertben.

Termesztés és szüretelés a teraszon

Az épített télikert nemcsak a lakás, a ház hőszigeteléséhez, energiatakarékosságához járulhat hozzá, hanem kellemes elfoglaltságot biztosítva gondoskodhat az egészségünkről is. A növényekkel való foglalatosság megnyugtató tevékenység egész évben, a téli hónapokban az ablakban pompázó citrom pedig egészen különleges látványt nyújt. A citromfácska gondozása nemcsak szépsége miatt hasznos, családunk egészséges, ellenőrzött körülmények között termesztett gyümölcshöz juthat, mellyel sokkal finomabb a beépített teraszon elfogyasztott tea.

A citrom felfedezése

A citromfácskák termesztéséről több ezeréves emlékek maradtak fenn, már a sumér birodalomban és az ókori Egyiptomban is kultusza volt a citromnak. Mivel a korai emberek még nem ismerhették a növény hatóanyag-tartalmát és annak egészségügyi hatásait, ezért nem C-vitamin tartalma miatt tartották, hanem szelleműző, betegségűző erőt tulajdonítottak neki.

A hasznos gyümölcsöt a kelet aranyalmájának nevezték, és joker szerként alkalmazták, nem volt olyan dolog, amire ne tartották volna jónak. Használták betegségek elleni gyógyírként, bőrápolószerként, illatszerként, kozmetikumként, rágcsálták szájszag ellen, de vallási rituálék alkalmával is szántak neki szerepet.

A télikertben is termeszthető citrom első leírása így szólt:

… Ennek a fának olyan a levele, mint az andrachnéé s miként a körtének és a galagonyának tövisei vannak, ezek simák, nagyon hegyesek és erősek. Almaszerű gyümölcsét nem eszik, de mint levele is, nagyon kellemes illatú, s ruha közé rakva elűzi a molyokat. Orvosságnak is használatos.

A korai citromok még jóval keserűbbek voltak mai utódaiknál, az úgynevezett ethroh típus megjelenéséig még több száz évet kellett várni.

Európában először természetesen Szicíliában és Nápolyban ültettek először citromfát, innen terjedt el Európa télikertjeibe. Hódító útja akkor kezdődött, mikor felfedezték a limonádét, melyhez a citrom levét vízzel és egy kanál cukorral keverték össze. A citrom megkedvelését követően a főúri télikertek narancs- és citromvirágoktól illatoztak.

Termesszünk citromot a beépített teraszon

A citromfélék családjába tartozó növények Európában vadon is előfordulnak. Az általunk ismert citromot termő növények télikertben vagy szobában érzik jól magukat. A citrom levele kemény, viaszos tapintású, enyhén fogazott. Nagy virágai öt fehér sziromlevélből, jól fejlett porzóból és erős, bunkós végű termőkből épül fel. A citrom gyümölcs kezdetben zöld színű, később megsárgul és hosszúkás csücsökben végződik. Általában sok magot találunk a termésben.

Citrom szaporítása

A növény többféle módon szaporítható: magvetéssel, szemzéssel, dugványozással és oltással. Magról fejlődő fajtája általában gyenge, nem terem gyümölcsöt. A legjobb eredményt a szemzéssel vagy oltással szaporított növények esetében érhetjük el. Az apró növénykéket üveglap alatt kell tartani, télikertben érzik magukat a legjobban. Szemzésnél a T vagy fordított T bemetszés alkalmazandó.

A beépített teraszon vagy a külön építményként létesített üvegházban, télikertben tartott citromfákat edényben, lehetőleg dézsában neveljük. A nyáron a szabadban levegőztetett növények egészségesebbek, de óvatosnak kell lenni a környezetváltozáskor, erős széltől és napsütéstől védeni kell a csemetéket.

Mivel a citromfa a fűtött télikertben is képes kihajtani, ezért teleltessük alacsony hőmérsékleten, hogy a fényhiány miatt satnya nyúlványai ne rontsák a fa képességeit.

Nagy méretű fa dézsában nevelve a citromfa télikertünk és kertünk dísze is lehet.

Olvass tovább

Öntözőberendezések és öntözés a télikertben

2018-03-15 Szerző: TelikertAdmin55

Öntözés - kanna a teraszon — Öntözőkanna a télikertben.

Növénykert a beépített teraszon

Sokan terveznek és építenek télikertet otthonukban azért, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak növényeik számára a téli hónapokban is. A növénykert, növényház kellemes és megnyugtató időtöltés lehet a sötét téli hónapokban is. A növényház és a kert gondozása pihentető foglalatoskodás, azonban meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ehhez. A télikert kialakításakor és berendezésénél a későbbi funkciónak megfelelően kell tervezni. A virágok, növények termesztése és gondozása sok speciális berendezést igényel, ilyen például az öntözőrendszer.

A növények öntözése

Télikerti növények öntözése — Öntözés a télikertben

A növények számára rendkívül fontos a vízellátás. Egyrészt a tápanyagot oldott formában a vízből nyerik ki, másrészt a légzés és fotoszintézis folyamatában is részt vesz. A növények vízhez való viszonya azonban meglehetősen különböző: egyes fajtáik nem bírják a szárazságot, míg mások a túlöntözésbe pusztulhatnak bele.

Mivel a növények vízigénye életciklusuk és az évszakok függvényében is változhat, ezért az öntözési módszert és eszközöket alaposan meg kell válogatni.

A télikertben a növények egész évben gondozást igényelnek, azonban a nyári melegben értelemszerűen nagyobb a vízigényük, télen viszont jóval ritkábban kell pótolni a vizüket.

Az öntözés gyakorisága függ a talajtól is, ha könnyebb és lazább földet tettünk a virágcserépbe, gyakrabban kell öntözni, ha tömörebb a földrétek, akkor elég ritkábban is.

Az öntözővíz hőmérséklete nem lehet 23-25C foknál alacsonyabb. Nyáron a magas hőmérsékletben a hidegvizes öntözés sokkolhatja növényeinket.

Öntözőrendszerek és eszközök

A cserépbe ültetett növények öntözésére az öntözőkanna a legalkalmasabb eszköz. A kertészkedő szakemberek az 5 literes kannát ajánlják erre a célra. A függő kaspókban lévő virágok öntözésére érdemes a kisebb űrtartalmú locsolókannák közül válogatni. Kannás öntözésnél oda kell figyelni, hogy ne mossuk ki a földet a növény gyökerei közül.

Kapilláris jelenség az öntözésben

A legelterjedtebb és legjobban alkalmazható öntözési forma a kapillárisjelenség kihasználása, melyet a télikertben és üvegházban is könnyen használhatunk. A kisméretű, 1 mm-nél vékonyabb csövekben és hézagokban a víz nem követi a közlekedőedények elvét, és képes a vízszintnél magasabbra is felemelkedni. Az emelkedési magasság függ a közeg anyagától, a hézagok nagyságától és még sok mindentől. A rendszer rendkívül egyszerű: 5-8 centiméter vastagon nedves homokot terítünk le, majd ebbe 3 centiméter mélyen belesüllyesztjük a virágcserepet. Az alján található lyukon keresztül a megfelelő mennyiségű nedvesség eljut a növényig. A homok nedvesen tartását akár automatizálhatjuk is, egy a homokba fejjel lefelé süllyesztett vizes palack segítségével.

A növények öntözésének egyik módszere a télikertben a csepegtetős öntözési berendezés használata, mely nagy körültekintést, tervezést és beállítást igényel.

Olvass tovább

Kakaó termesztés házilag – télen is!

2018-01-24 Szerző: TelikertAdmin55

Kakaó fa terasz — Teraszon nevelt kakaófa

Csokoládé születik a teraszon

A kakaó őshazájának az Amazonas és Orinoco ártereinek forró őserdeit tekintik a kutatók, ahol a magasabb fák árnyékában, nagy leveleinek köszönhetően szaporodhat a kakaófa. Az isten fájának nevezett növény az első pillanatban nem sok jóval kecsegteti felfedezőjét, de a pörkölt, hámozott és őrölt magokból ellenállhatatlan ital készülhet. Hazájában a kakaóitalt paprikával, mézzel, vaníliával vagy illatos virágokkal ízesítik.

A kakaóbab otthoni termesztése nemcsak a konyhában készülő édességeket teheti különlegessé, orvosságként, természetes fájdalomcsillapítóként is használható.

Európa télikertjeibe a spanyol hódítók jóvoltából kerülhetett a növény. Az első európai fogyasztók Cortez katonái voltak, akik egy-egy csésze kakaóból készül ital elfogyasztása után egész nap képesek voltak megállás nélkül menetelni, legalábbis a fennmaradt források szerint.

Mexikóban a kakaóbab olyan értékes volt, mint hajdanán a bors Európában. Az utolsó nagy indián uralkodó, Montezuma udvarában fizetőeszközként is használták, az alattvalók az adót fizethették kakaóban.

Európában spanyol közvetítéssel érkezett a kakaóbab és gyorsan eljutott Bécsbe és Franciaországba is. A kávéhoz hasonlóan nem ért el osztatlan siker. A növény egyik legnagyobb rajongója Linné volt, aki 1769-ben Theobromának nevezte el, vagyis Istenételnek. Európa legtöbb üvegházában találunk kakaófát, a budapesti pálmaházban és botanikus kertben is van szépen termő példánya. A modern szerkezetű teraszbeépítések és télikertek megjelenése kedvezett a növény otthoni termesztésének is.

A kakaó házi szaporítása és nevelése

Kakaó csemete — Magról szaporított növény

A kakaó őshazájában, Dél-Amerikában a magasabb fák árnyékában érzi jól magát. A növény tudományos neve Theobroma cacao, Brazília trópusi ültetvényein termesztik ipari mennyiségben. A növény egyik legismertebb rokona a kóladió, a Coca-cola alapanyaga.

Európai éghajlati körülmények között a kakaó csak üvegházban, télikertben marad meg.

A kifejlett kakaófa elérheti az 5-10 méteres magasságot, koronája pedig a 7-9 méteres szélességet. Megjelenésére jellemző a fahéjbarna szín, sötétzöld és rövid nyelű levél, virágai a törzsön nyílnak.

A kakaóbab kezdetben zöld, majd sárgás, végül pirosas vagy barnás színű lesz. A vastag termésfal belsejében 5-ször 10-12 mag található, általában 15-20 centiméter hosszú, de előfordulnak 30 cm-es példányok is.

A saját kezű szaporítás történhet dugványozással, magvetéssel, szemzéssel és az idősebb részek gyökereztetésével is.

Az üvegezett teraszon az érett hajtások csúcsi részét dugványozhatjuk. Az öt-hat levélkéből csak a felső hármat hagyjuk meg, amelyeket féllemezre vágunk vissza. A növénykét süllyesszük homokba és a cserepet papírlappal vagy üveglappal fedjük le, erre azért van szükség, hogy elegendő legyen a páratartalom a növény számára. Fontos a megfelelő páratartalom és az árnyékolás biztosítása.

A magvetéses szaporítással is jó eredményeket érhetünk el, ha a télikertben állandó 25 C fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani és a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk. A magról fejlődő csemeték gyökerei rendkívül sérülékenyek, ezért a továbbültetéskor óvatosnak kell lenni.

A kakaó ápolása, gondozása

A fiatal növényekké cseperedett csemetéket fokozatosan szoktassuk az erős fényhez. A bő termés érdekében szükség van a megfelelő árnyékolás és nedvesség biztosítására az üvegházban, ezért a beépített terasz kevésbé alkalmas a tökéletes körülmények megteremtéséhez.

Ha sikerül biztosítani egész évben az ideális körülményeket, a növények többször is virágozhatnak. A kakaófa első termései 4 éves korában jelennek meg télikerti körülmények között.

Olvass tovább

Fügekaktusz nevelése a beépített teraszon

2018-01-242018-01-10 Szerző: TelikertAdmin55

Télikert kaktusz — Fügekaktusz a télikertben

Gyömölcstermő kaktuszok szaporítása a télikertben

A fügekaktusz Amerikából érkezett Európa télikertjeibe, korábban az indián törzsek ékezésében játszott komoly szerepet. A Földközi-tenger partvidékén elterjedő növény a spanyol hódítók révén honosodhatott meg, akik eleinte indián fügének nevezték.

A fügekaktusz a gyümölcstermő kaktuszfélék családjába tartozik, melynek őshazája a meleg trópusi vidékek. Magyarországon a kaktusz közkedvelt dísznövény, leginkább igénytelensége miatt. A szakszerűen nyaraltatott fügekaktusz nemcsak a beépített teraszon, hanem a konyhakertben is átvészeli a telet.

A télikertben nevelt, gyümölcsöt hozó példányok erős, húsos szárú példányok, akár a 7-8 centiméteres magasságot is elérhetik. A növény levelei, mint a kaktuszoknál általában, tövisekké alakultak át, ezek mérete és színe fajtánként különböző lehet, de találhatunk tüske nélküli egyedeket is.

A megfelelően gondozott kaktusz a télikertben virágzik, virágai a levelek peremén nyílnak. A fügekaktusz virágai páratlan szépségűek, de nagyon érzékenyek, ezért különleges gondoskodást igényelnek. A nyár elején nyíló virágok éjjel virítanak, a napfény első sugarai már részben összecsukott állapotban találják.

A kaktusz termései a szártagok külső peremén nőnek, általában hosszúkás vagy ovális alakúak, de előfordulhatnak körte és gömb alakban is. A gyümölcsök többféle színben pompázhatnak, de a zöldes alapszín a gyakori.

Gyümölcskaktusz szaporítása

A télikert kiváló helyszín a gyümölcstermő fügekaktusz szaporítására, melyet magvetéssel és szárdarabok gyökereztetésével végezhetünk. Ha magról szeretnénk szaporítani, mindenképpen frisset használjunk és kezeljük gombavédő oldattal. Közismert tény, hogy a kaktusz melegkedvelő, melegtűrő növény, ezért a magok csíráztatása is 20-30 Celsius fok körül eredményes.

Figyelembe kell venni, hogy 1-2 év is eltelhet addig, míg a magokból életképes növénykék fejlődnek, ezért érdemesebb a szárdugványozás módszerét választani. A fiatal növényeket homokos-tőzeges talajban neveljük, meleg helyen a télikertben vagy a beépített teraszon, ne öntözzük gyakran.

Mivel a fügekaktusz melegtűrő, ezért egész évben a teraszon maradhat, nincs szükség kiültetésre. A kaktuszfélék nem tűrik a nagy mennyiségű vizet, ez a szárrész rothadásához vezethet.

A kaktusz gyümölcse

A télikertben nevelt növények gyümölcse ősszel érik be. A növényhez hasonlóan a termés is sok tüskével rendelkezik. A beépített teraszon tartott fügekaktuszt háromféle színben ismerjük: fehér, sárga és bordó húsú. A termés kellemesen édeskés, de nincs illata. Európában csak ínyencek kedvelik, mert sok benne a mag.

A télikertben gondozott kaktuszok előnye, hogy kisebb edényekben is eltarthatók, igénytelenek, ezért a beépített terasz ékességei egész évben. Neveléséhez agyag, fa vagy műanyag konténereket is használhatunk, fontos az alapos fertőtlenítés és a gomba elleni védelem. Egészséges és ízletes gyümölcsei révén a téli hónapok különlegességei között tarthatjuk nyilván. A budapesti télikertek kedvelt vendége.

Olvass tovább

Ananász nevelése a télikertben

2018-01-242017-12-28 Szerző: TelikertAdmin55

Különleges gyümölcsök otthonod kertjében

Beépített terasz növény. — Növényeink a beépített teraszon is jól érzik magukat.

Az ananász az egyik legkedveltebb trópusi gyümölcs, melyet gyakran használunk főfogások elkészítéséhez is. Ananászt használhatunk saláta elkészítéséhez, csirkés ételekben és természetesen sokan szeretik a Hawaii pizzát, mely feltétjén ananászt is találunk. Elképesztő és hihetetlen, de otthonodban is nevelheted, termesztheted ezt a gyümölcsöt, csak egy télikertre, vagy egy jól elkészített, beépített teraszra van szükség.

Az ananász

A Dél-Amerikában honos növényre Kolumbusz figyelt fel második útján, a furcsa tobozszerű gyümölcsre, melyet fenyőtoboznak neveztek el. Az ananász név a tupisz indiánoktól származik.

Európa télikertjeibe az 1500-as években jutott el az ananász, először Katolikus Ferdinánd udvarában jelent meg. Elterjedésének egyik oka, hogy a terméseken lévő hajtáscsúcs és a növény sarjai a hosszú szállítás után is képesek meggyökeresedni.

A XVIII. századtól kapott lendületet az európai „ananász ipar”, ekkor sorra épültek az ananászházak, melyek télikert konstrukciójú épületek. Magyarországon először az Esterházyak üvegházában termett ananász, évente mintegy 400 darab. Egyre népszerűbb gyümölcs lett, bár ára miatt csak kevesen engedhették meg maguknak. Az üvegházban termett példányok ízben nem vették fel a versenyt külföldi társaikkal, de a termés szépsége ugyanolyan volt.

Ananász szaporítása és nevelése a télikertben

Az ananász a Bromeliaceae család tagja, Ananas comosus. Az ananász talajlakó, de sok fánlakó tulajdonság figyelhető meg rajta. Az ananász trópusi rokonságába több mint 850 faj sorolható, ezek Európában csak télikertekben, üvegházakban tenyésznek.

Az ananászt három típusba sorolhatjuk: Spanyol (fehér húsú), Királynő (fehér húsú) és sárga húsú típusokra.

Erős, rövid szárú növény, magassága 60-90 cm. A levelek széle szúrós, tüskésen fogazott, hosszuk 60-120 centiméter. A fejlett növény levelei levélrózsát képeznek, tölcsérszerű üregükben az esőt és a harmatot összegyűjtik.

Gyökerei rövidek, vastagok. A levelekből álló rozetta közepéből tör elő a vastag, hengeres alakú virágzat. A virágzat szára rövid, 30 cm körüli. A virágzatot 100-náltöbb fehér vagy világos ibolyaszínű virág alkotja. Az ananász virágjai tömött, tojásdad alakú füzérvirágzat.

Összetett termése piros, sárga, narancs vagy zöldes színű. Minden virágból egy bogyótermés fejlődik ki. Nagy pikkelyes áltermése fölött levélrozetta található. A termések általában mag nélküliek.

Anannász gyökér. — Ananász gyökereztetése.

Az ananász a télikertben is a vegetatív részeinek és csúcsi rozettájának gyökereztetésével szaporítható. Az idősebb, termő korban levő növények nagyszámú tősarjat fejlesztenek. Ezek a részek a legjobb szaporítóanyagok. Jól gyökeresedik a termések csúcsi részén levő rozetta és az ennek tövéből eredő kis sarjcsoport. Ha termésében esetleg magot találunk, magvetéssel is nevelhetünk növényeket.

Budapesten a télikertben legegyszerűbben a gyümölccsel érkező rozetta sarjasztásával termeszthetünk ananászt. A beépített teraszon cserépben könnyen és gyorsan gyökerezik, mérsékelt öntözés szükséges. A cserépben nevelt példányokat később nagyobb ládákba vagy üvegházak esetén a talajba ültetve neveljük tovább. Az ananász tápanyagigényes növény, ezért folyamatos trágyázást igényel.

Szárazságtűrő növény, azonban célszerű a vegetációs időben gyakran öntözni, a levélrozettát permetezni. A téli időszakban a télikert melege jó hatással van a növényre, nyáron azonban árnyékolni kell az üvegfelületeket. A fűtettlen télikertek esetében a növény nagyjából 15 fokon kell teleltetni.

Olvass tovább