Citrom a télikertben

Otthon nevelt citrom
Télikert citrom tartás
Citrom nevelése a télikertben.

Termesztés és szüretelés a teraszon

Az épített télikert nemcsak a lakás, a ház hőszigeteléséhez, energiatakarékosságához járulhat hozzá, hanem kellemes elfoglaltságot biztosítva gondoskodhat az egészségünkről is. A növényekkel való foglalatosság megnyugtató tevékenység egész évben, a téli hónapokban az ablakban pompázó citrom pedig egészen különleges látványt nyújt. A citromfácska gondozása nemcsak szépsége miatt hasznos, családunk egészséges, ellenőrzött körülmények között termesztett gyümölcshöz juthat, mellyel sokkal finomabb a beépített teraszon elfogyasztott tea.

A citrom felfedezése

A citromfácskák termesztéséről több ezeréves emlékek maradtak fenn, már a sumér birodalomban és az ókori Egyiptomban is kultusza volt a citromnak. Mivel a korai emberek még nem ismerhették a növény hatóanyag-tartalmát és annak egészségügyi hatásait, ezért nem C-vitamin tartalma miatt tartották, hanem szelleműző, betegségűző erőt tulajdonítottak neki.

A hasznos gyümölcsöt a kelet aranyalmájának nevezték, és joker szerként alkalmazták, nem volt olyan dolog, amire ne tartották volna jónak. Használták betegségek elleni gyógyírként, bőrápolószerként, illatszerként, kozmetikumként, rágcsálták szájszag ellen, de vallási rituálék alkalmával is szántak neki szerepet.

Terasz citrom
Citromfácska a teraszon

A télikertben is termeszthető citrom első leírása így szólt:

… Ennek a fának olyan a levele, mint az andrachnéé s miként a körtének és a galagonyának tövisei vannak, ezek simák, nagyon hegyesek és erősek. Almaszerű gyümölcsét nem eszik, de mint levele is, nagyon kellemes illatú, s ruha közé rakva elűzi a molyokat. Orvosságnak is használatos.

A korai citromok még jóval keserűbbek voltak mai utódaiknál, az úgynevezett ethroh típus megjelenéséig még több száz évet kellett várni.

Európában először természetesen Szicíliában és Nápolyban ültettek először citromfát, innen terjedt el Európa télikertjeibe. Hódító útja akkor kezdődött, mikor felfedezték a limonádét, melyhez a citrom levét vízzel és egy kanál cukorral keverték össze. A citrom megkedvelését követően a főúri télikertek narancs- és citromvirágoktól illatoztak.

Termesszünk citromot a beépített teraszon

A citromfélék családjába tartozó növények Európában vadon is előfordulnak. Az általunk ismert citromot termő növények télikertben vagy szobában érzik jól magukat. A citrom levele kemény, viaszos tapintású, enyhén fogazott. Nagy virágai öt fehér sziromlevélből, jól fejlett porzóból és erős, bunkós végű termőkből épül fel. A citrom gyümölcs kezdetben zöld színű, később megsárgul és hosszúkás csücsökben végződik. Általában sok magot találunk a termésben.

Citrom szaporítása

A növény többféle módon szaporítható: magvetéssel, szemzéssel, dugványozással és oltással. Magról fejlődő fajtája általában gyenge, nem terem gyümölcsöt. A legjobb eredményt a szemzéssel vagy oltással szaporított növények esetében érhetjük el. Az apró növénykéket üveglap alatt kell tartani, télikertben érzik magukat a legjobban. Szemzésnél a T vagy fordított T bemetszés alkalmazandó.

A beépített teraszon vagy a külön építményként létesített üvegházban, télikertben tartott citromfákat edényben, lehetőleg dézsában neveljük. A nyáron a szabadban levegőztetett növények egészségesebbek, de óvatosnak kell lenni a környezetváltozáskor, erős széltől és napsütéstől védeni kell a csemetéket.

Mivel a citromfa a fűtött télikertben is képes kihajtani, ezért teleltessük alacsony hőmérsékleten, hogy a fényhiány miatt satnya nyúlványai ne rontsák a fa képességeit.

Nagy méretű fa dézsában nevelve a citromfa télikertünk és kertünk dísze is lehet.

Olvass továbbCitrom a télikertben

Öntözőberendezések és öntözés a télikertben

Télikert öntözés
Öntözés - kanna a teraszon
Öntözőkanna a télikertben.

Növénykert a beépített teraszon

Sokan terveznek és építenek télikertet otthonukban azért, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak növényeik számára a téli hónapokban is. A növénykert, növényház kellemes és megnyugtató időtöltés lehet a sötét téli hónapokban is. A növényház és a kert gondozása pihentető foglalatoskodás, azonban meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ehhez. A télikert kialakításakor és berendezésénél a későbbi funkciónak megfelelően kell tervezni. A virágok, növények termesztése és gondozása sok speciális berendezést igényel, ilyen például az öntözőrendszer.

A növények öntözése

Télikerti növények öntözése
Öntözés a télikertben

A növények számára rendkívül fontos a vízellátás. Egyrészt a tápanyagot oldott formában a vízből nyerik ki, másrészt a légzés és fotoszintézis folyamatában is részt vesz. A növények vízhez való viszonya azonban meglehetősen különböző: egyes fajtáik nem bírják a szárazságot, míg mások a túlöntözésbe pusztulhatnak bele.

Mivel a növények vízigénye életciklusuk és az évszakok függvényében is változhat, ezért az öntözési módszert és eszközöket alaposan meg kell válogatni.

A télikertben a növények egész évben gondozást igényelnek, azonban a nyári melegben értelemszerűen nagyobb a vízigényük, télen viszont jóval ritkábban kell pótolni a vizüket.

Az öntözés gyakorisága függ a talajtól is, ha könnyebb és lazább földet tettünk a virágcserépbe, gyakrabban kell öntözni, ha tömörebb a földrétek, akkor elég ritkábban is.

Az öntözővíz hőmérséklete nem lehet 23-25C foknál alacsonyabb. Nyáron a magas hőmérsékletben a hidegvizes öntözés sokkolhatja növényeinket.

Öntözőrendszerek és eszközök

A cserépbe ültetett növények öntözésére az öntözőkanna a legalkalmasabb eszköz. A kertészkedő szakemberek az 5 literes kannát ajánlják erre a célra. A függő kaspókban lévő virágok öntözésére érdemes a kisebb űrtartalmú locsolókannák közül válogatni. Kannás öntözésnél oda kell figyelni, hogy ne mossuk ki a földet a növény gyökerei közül.

Kapilláris jelenség az öntözésben

A legelterjedtebb és legjobban alkalmazható öntözési forma a kapillárisjelenség kihasználása, melyet a télikertben és üvegházban is könnyen használhatunk. A kisméretű, 1 mm-nél vékonyabb csövekben és hézagokban a víz nem követi a közlekedőedények elvét, és képes a vízszintnél magasabbra is felemelkedni. Az emelkedési magasság függ a közeg anyagától, a hézagok nagyságától és még sok mindentől. A rendszer rendkívül egyszerű: 5-8 centiméter vastagon nedves homokot terítünk le, majd ebbe 3 centiméter mélyen belesüllyesztjük a virágcserepet. Az alján található lyukon keresztül a megfelelő mennyiségű nedvesség eljut a növényig. A homok nedvesen tartását akár automatizálhatjuk is, egy a homokba fejjel lefelé süllyesztett vizes palack segítségével.

A növények öntözésének egyik módszere a télikertben a csepegtetős öntözési berendezés használata, mely nagy körültekintést, tervezést és beállítást igényel.

Olvass továbbÖntözőberendezések és öntözés a télikertben

Kakaó termesztés házilag – télen is!

Kakaóbab csokoládé.
Kakaó fa terasz
Teraszon nevelt kakaófa

Csokoládé születik a teraszon

A kakaó őshazájának az Amazonas és Orinoco ártereinek forró őserdeit tekintik a kutatók, ahol a magasabb fák árnyékában, nagy leveleinek köszönhetően szaporodhat a kakaófa. Az isten fájának nevezett növény az első pillanatban nem sok jóval kecsegteti felfedezőjét, de a pörkölt, hámozott és őrölt magokból ellenállhatatlan ital készülhet. Hazájában a kakaóitalt paprikával, mézzel, vaníliával vagy illatos virágokkal ízesítik.

A kakaóbab otthoni termesztése nemcsak a konyhában készülő édességeket teheti különlegessé, orvosságként, természetes fájdalomcsillapítóként is használható.

Európa télikertjeibe a spanyol hódítók jóvoltából kerülhetett a növény. Az első európai fogyasztók Cortez katonái voltak, akik egy-egy csésze kakaóból készül ital elfogyasztása után egész nap képesek voltak megállás nélkül menetelni, legalábbis a fennmaradt források szerint.

Mexikóban a kakaóbab olyan értékes volt, mint hajdanán a bors Európában. Az utolsó nagy indián uralkodó, Montezuma udvarában fizetőeszközként is használták, az alattvalók az adót fizethették kakaóban.

Európában spanyol közvetítéssel érkezett a kakaóbab és gyorsan eljutott Bécsbe és Franciaországba is. A kávéhoz hasonlóan nem ért el osztatlan siker. A növény egyik legnagyobb rajongója Linné volt, aki 1769-ben Theobromának nevezte el, vagyis Istenételnek. Európa legtöbb üvegházában találunk kakaófát, a budapesti pálmaházban és botanikus kertben is van szépen termő példánya. A modern szerkezetű teraszbeépítések és télikertek megjelenése kedvezett a növény otthoni termesztésének is.

A kakaó házi szaporítása és nevelése

Kakaó csemete
Magról szaporított növény

A kakaó őshazájában, Dél-Amerikában a magasabb fák árnyékában érzi jól magát. A növény tudományos neve Theobroma cacao, Brazília trópusi ültetvényein termesztik ipari mennyiségben. A növény egyik legismertebb rokona a kóladió, a Coca-cola alapanyaga.

Európai éghajlati körülmények között a kakaó csak üvegházban, télikertben marad meg.

A kifejlett kakaófa elérheti az 5-10 méteres magasságot, koronája pedig a 7-9 méteres szélességet. Megjelenésére jellemző a fahéjbarna szín, sötétzöld és rövid nyelű levél, virágai a törzsön nyílnak.

A kakaóbab kezdetben zöld, majd sárgás, végül pirosas vagy barnás színű lesz. A vastag termésfal belsejében 5-ször 10-12 mag található, általában 15-20 centiméter hosszú, de előfordulnak 30 cm-es példányok is.

A saját kezű szaporítás történhet dugványozással, magvetéssel, szemzéssel és az idősebb részek gyökereztetésével is.

Az üvegezett teraszon az érett hajtások csúcsi részét dugványozhatjuk. Az öt-hat levélkéből csak a felső hármat hagyjuk meg, amelyeket féllemezre vágunk vissza. A növénykét süllyesszük homokba és a cserepet papírlappal vagy üveglappal fedjük le, erre azért van szükség, hogy elegendő legyen a páratartalom a növény számára. Fontos a megfelelő páratartalom és az árnyékolás biztosítása.

A magvetéses szaporítással is jó eredményeket érhetünk el, ha a télikertben állandó 25 C fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani és a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk. A magról fejlődő csemeték gyökerei rendkívül sérülékenyek, ezért a továbbültetéskor óvatosnak kell lenni.

 

Kakaóbab
A kakaófa termése.

A kakaó ápolása, gondozása

A fiatal növényekké cseperedett csemetéket fokozatosan szoktassuk az erős fényhez. A bő termés érdekében szükség van a megfelelő árnyékolás és nedvesség biztosítására az üvegházban, ezért a beépített terasz kevésbé alkalmas a tökéletes körülmények megteremtéséhez.

Ha sikerül biztosítani egész évben az ideális körülményeket, a növények többször is virágozhatnak. A kakaófa első termései 4 éves korában jelennek meg télikerti körülmények között.

Olvass továbbKakaó termesztés házilag – télen is!

Fügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Télikert kaktusz
Fügekaktusz a télikertben

Gyömölcstermő kaktuszok szaporítása a télikertben

A fügekaktusz Amerikából érkezett Európa télikertjeibe, korábban az indián törzsek ékezésében játszott komoly szerepet. A Földközi-tenger partvidékén elterjedő növény a spanyol hódítók révén honosodhatott meg, akik eleinte indián fügének nevezték.

A fügekaktusz a gyümölcstermő kaktuszfélék családjába tartozik, melynek őshazája a meleg trópusi vidékek. Magyarországon a kaktusz közkedvelt dísznövény, leginkább igénytelensége miatt. A szakszerűen nyaraltatott fügekaktusz nemcsak a beépített teraszon, hanem a konyhakertben is átvészeli a telet.

A télikertben nevelt, gyümölcsöt hozó példányok erős, húsos szárú példányok, akár a 7-8 centiméteres magasságot is elérhetik. A növény levelei, mint a kaktuszoknál általában, tövisekké alakultak át, ezek mérete és színe fajtánként különböző lehet, de találhatunk tüske nélküli egyedeket is.

A megfelelően gondozott kaktusz a télikertben virágzik, virágai a levelek peremén nyílnak. A fügekaktusz virágai páratlan szépségűek, de nagyon érzékenyek, ezért különleges gondoskodást igényelnek. A nyár elején nyíló virágok éjjel virítanak, a napfény első sugarai már részben összecsukott állapotban találják.

A kaktusz termései a szártagok külső peremén nőnek, általában hosszúkás vagy ovális alakúak, de előfordulhatnak körte és gömb alakban is. A gyümölcsök többféle színben pompázhatnak, de a zöldes alapszín a gyakori.

Gyümölcskaktusz szaporítása

Kaktusz termés
Gyümölcstermő kaktusz termése

A télikert kiváló helyszín a gyümölcstermő fügekaktusz szaporítására, melyet magvetéssel és szárdarabok gyökereztetésével végezhetünk. Ha magról szeretnénk szaporítani, mindenképpen frisset használjunk és kezeljük gombavédő oldattal. Közismert tény, hogy a kaktusz melegkedvelő, melegtűrő növény, ezért a magok csíráztatása is 20-30 Celsius fok körül eredményes.

Figyelembe kell venni, hogy 1-2 év is eltelhet addig, míg a magokból életképes növénykék fejlődnek, ezért érdemesebb a szárdugványozás módszerét választani. A fiatal növényeket homokos-tőzeges talajban neveljük, meleg helyen a télikertben vagy a beépített teraszon, ne öntözzük gyakran.

Mivel a fügekaktusz melegtűrő, ezért egész évben a teraszon maradhat, nincs szükség kiültetésre. A kaktuszfélék nem tűrik a nagy mennyiségű vizet, ez a szárrész rothadásához vezethet.

A kaktusz gyümölcse

A télikertben nevelt növények gyümölcse ősszel érik be. A növényhez hasonlóan a termés is sok tüskével rendelkezik. A beépített teraszon tartott fügekaktuszt háromféle színben ismerjük: fehér, sárga és bordó húsú. A termés kellemesen édeskés, de nincs illata. Európában csak ínyencek kedvelik, mert sok benne a mag.

A télikertben gondozott kaktuszok előnye, hogy kisebb edényekben is eltarthatók, igénytelenek, ezért a beépített terasz ékességei egész évben. Neveléséhez agyag, fa vagy műanyag konténereket is használhatunk, fontos az alapos fertőtlenítés és a gomba elleni védelem. Egészséges és ízletes gyümölcsei révén a téli hónapok különlegességei között tarthatjuk nyilván. A budapesti télikertek kedvelt vendége.

Olvass továbbFügekaktusz nevelése a beépített teraszon

Ananász nevelése a télikertben

Különleges gyümölcsök otthonod kertjében

Beépített terasz növény.
Növényeink a beépített teraszon is jól érzik magukat.

Az ananász az egyik legkedveltebb trópusi gyümölcs, melyet gyakran használunk főfogások elkészítéséhez is. Ananászt használhatunk saláta elkészítéséhez, csirkés ételekben és természetesen sokan szeretik a Hawaii pizzát, mely feltétjén ananászt is találunk. Elképesztő és hihetetlen, de otthonodban is nevelheted, termesztheted ezt a gyümölcsöt, csak egy télikertre, vagy egy jól elkészített, beépített teraszra van szükség.

Az ananász

A Dél-Amerikában honos növényre Kolumbusz figyelt fel második útján, a furcsa tobozszerű gyümölcsre, melyet fenyőtoboznak neveztek el. Az ananász név a tupisz indiánoktól származik.

Európa télikertjeibe az 1500-as években jutott el az ananász, először Katolikus Ferdinánd udvarában jelent meg. Elterjedésének egyik oka, hogy a terméseken lévő hajtáscsúcs és a növény sarjai a hosszú szállítás után is képesek meggyökeresedni.

A XVIII. századtól kapott lendületet az európai „ananász ipar”, ekkor sorra épültek az ananászházak, melyek télikert konstrukciójú épületek. Magyarországon először az Esterházyak üvegházában termett ananász, évente mintegy 400 darab. Egyre népszerűbb gyümölcs lett, bár ára miatt csak kevesen engedhették meg maguknak. Az üvegházban termett példányok ízben nem vették fel a versenyt külföldi társaikkal, de a termés szépsége ugyanolyan volt.

Ananász szaporítása és nevelése a télikertben

Az ananász a Bromeliaceae család tagja, Ananas comosus. Az ananász talajlakó, de sok fánlakó tulajdonság figyelhető meg rajta. Az ananász trópusi rokonságába több mint 850 faj sorolható, ezek Európában csak télikertekben, üvegházakban tenyésznek.

Az ananászt három típusba sorolhatjuk: Spanyol (fehér húsú), Királynő (fehér húsú) és sárga húsú típusokra.

Erős, rövid szárú növény, magassága 60-90 cm. A levelek széle szúrós, tüskésen fogazott, hosszuk 60-120 centiméter. A fejlett növény levelei levélrózsát képeznek, tölcsérszerű üregükben az esőt és a harmatot összegyűjtik.

Gyökerei rövidek, vastagok. A levelekből álló rozetta közepéből tör elő a vastag, hengeres alakú virágzat. A virágzat szára rövid, 30 cm körüli. A virágzatot 100-náltöbb fehér vagy világos ibolyaszínű virág alkotja. Az ananász virágjai tömött, tojásdad alakú füzérvirágzat.

Összetett termése piros, sárga, narancs vagy zöldes színű. Minden virágból egy bogyótermés fejlődik ki. Nagy pikkelyes áltermése fölött levélrozetta található. A termések általában mag nélküliek.

Anannász gyökér.
Ananász gyökereztetése.

Az ananász a télikertben is a vegetatív részeinek és csúcsi rozettájának gyökereztetésével szaporítható. Az idősebb, termő korban levő növények nagyszámú tősarjat fejlesztenek. Ezek a részek a legjobb szaporítóanyagok. Jól gyökeresedik a termések csúcsi részén levő rozetta és az ennek tövéből eredő kis sarjcsoport. Ha termésében esetleg magot találunk, magvetéssel is nevelhetünk növényeket.

Budapesten a télikertben legegyszerűbben a gyümölccsel érkező rozetta sarjasztásával termeszthetünk ananászt. A beépített teraszon cserépben könnyen és gyorsan gyökerezik, mérsékelt öntözés szükséges. A cserépben nevelt példányokat később nagyobb ládákba vagy üvegházak esetén a talajba ültetve neveljük tovább. Az ananász tápanyagigényes növény, ezért folyamatos trágyázást igényel.

Szárazságtűrő növény, azonban célszerű a vegetációs időben gyakran öntözni, a levélrozettát permetezni. A téli időszakban a télikert melege jó hatással van a növényre, nyáron azonban árnyékolni kell az üvegfelületeket. A fűtettlen télikertek esetében a növény nagyjából 15 fokon kell teleltetni.

Olvass továbbAnanász nevelése a télikertben

Narancs nevelése a télikertben

Növénynevelés a télikertben
Növénynevelés a télikertben
Csodálatos és különleges növények a télikertben.

A mesék aranyalmája a teraszon is megterem

A téli hideg napokon fantasztikus, felüdülő élményt nyújt a zöld növényvilág a beépített teraszon, a télikertben. Szinte hihetetlen, hogy a pompázatosan sárgálló narancsok, érett banánok és a vitaminpótlást biztosító citrom a saját erkélyünkön terem. Kis odafigyeléssel és gondoskodással, nemcsak kellemes elfoglaltság lehet a kertészkedés, növényápolás, hanem lélegzetelállító növénykülönlegességek birtokosai is lehetünk. A narancs könnyen és jól terem a télikert egész évben meleg klímájában, ezért nincs más hátra, ismerkedjünk meg ezzel a finom gyümölccsel.

A narancs származása

A narancs Európában a IX.-X. században jelent meg először, az Indiából érkező kereskedők az ehetetlen keserű fajtáját hozták, a Kínából származó édes különlegességre a XVI. századig kellett várni.

Az első narancskerteket Olaszországban építették, még a keserű narancs fajtából, melyet az arabok gyógyszerként használtak. A keletről érkező édes narancs misztikus titokzatosságot hozott a lovagkori Európába, ahol aranyalmának nevezték el. A XVI. századra már több oranzsárium, illatozó télikert is volt Európában, melynek divatja meghódította az összese tehetősebb családot. A narancsvirág először versalles-i kertekben került szaporításra, az 1660-as években a schönbrunni kastélyban már több mint száz narancsfa díszelgett a beépített kertben.

Magyarországon, Budapesten az Esterházyak és Grassalkovichok oranzsáriumai valamint a budai királyi palota télikertje volt a leghíresebb. Egerben püspöki utasításra rozmaring helyett narancs és citromágakkal díszítette magát a násznép, ez a szokás a 19. század végéig divatban volt.

A narancs szaporítása és nevelése

Narancs fa télikert
Narancsfa a télikertben.

A narancs Kína és Indokína vidékein honos növény, de akár egy budapesti télikertben vagy beépített teraszon is nevelhetjük. A citromtermő vidékeken: Olaszországban, Görögországban, Kaliforniában, Távol-Keleten és a világ mediterrán területein mindenütt intenzíven termesztik.

A Citrus sinesis, az édes narancs a rutafélék családjába tartozik. Terméseik alapján három fajtacsoportot különböztetünk meg: szabályos, szabálytalan termésűek és vérnarancsok. A citromhoz hasonlóan családjának néhány képviselője Magyarországon is honos.

A narancs edényes nevelésű, télikerti példányai sokfelé megtalálhatók, szebb növény mint a citrom, de az utóbbi mégis népszerűbb.

Megjelenése: kis fává fejlődő, alacsony törzsű, gömb vagy lapított gömb koronájú növény. Törzse alacsonyan elágazik, ágai felfelé állnak. A fiatal elágazások először szögletesek vagy lapítottak, sötétzöldek. Az ágakon tövisek képződnek.

A narancs termései nagyok, 4-9 cm átmérőjűek, gömbölyű vagy lapított gömb alakúak. Felületük sima vagy rücskös, viaszos fényű. A gyümölcsök 8-13 gerezdesek, hús sárga, narancssárga vagy vöröses fényű. A magok száma változó, színük fehéres- vagy zöldessárga, gömbölydedek, egyik végükön elkeskenyedő.

A narancsfát a télikertben szemzéssel szaporítjuk. Néha oltással, dugványozással, sőt magvetéssel is szaporítanak termő növényeket.

A szemzésnek legjobb alanyai a citrom- és mandarin csemeték. A T és fordított T szemzést a citromhoz hasonló módon végezzük. Gyorsabb eredményt érhetünk el, az oltásos szaporítással. Legjobb a héj alá oltás, amit a citromhoz hasonlóan végzünk a télikertben is.

A citromhoz viszonyítva a narancsdugványok gyengébben erednek, ezért előzőleg gyökeresedést serkentő anyagokkal kezeljük a dugványokat. A gyökérserkentő anyagot bemártással vagy áztatással juttatjuk a sebfelületre, illetve a szomszédos szövetek belsejébe. Auxinkezeléssel a narancsdugványok is elég jól gyökeresednek.

Télen kertben narancs.
Narancs a kertben télen.

A narancsok télikerti nevelése általánosságban megegyezik a citrom igényeivel. A citromhoz viszonyítva kevésbé vízigényes, fényigénye nagyobb, de jobban tűri a hűvösebb időszakot, ezért fűtetlen, de hőszigetelt télikertben is nevelhetjük. A magról nevelt narancsfák 7-15 éves korukban kezdenek virágozni és hazájukban 100-130 évig is élnek. A virágzás fő ideje a tavaszi hetekre esik. A télikertben vagy beépített teraszon már a tél folyamán is virágozhat.

Gyakori jelenség, hogy a télikertben megtermékenyülés nélkül fejlődnek gyümölcsei, ezekben alig van mag. Ennek ellenére a mesterséges beporzás jó eredményt ad. A legjobb, legszebb, ízletes termés nyáron érik be, ezért próbáljuk erre az időszakra időzíteni.

Olvass továbbNarancs nevelése a télikertben