Virágaink betegsége a télikertben
A télikertben nevelt növényeink betegségeit – okozati összefüggésük alapján – endogén és exogén eredetű tényekre vezethetjük vissza. Az előbbi genetikai, az utóbbi ökológiai hátterű, amelyben a biotikus és abiotikus tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Az élettelen szférából ható erők súlyosak lehetnek, de járványt, fertőzést nem okozhatnak. Fertőzést, járványt, pandémát viszont csak élő szervezetek idézhetnek elő.
Abiotikus eredetű, nem fertőző betegségek a télikertben
Gyakran fordul elő, hogy nagyobb veszteséget okoznak a télikert növényei között, mint a fitopatogén szervezetek. Ez a mostoha bánásmódra és az ökológiai ismeretek hiányosságára vezethető vissza.
Vízhiány és vízbőség
Satnya növekedés, hervadás, száradás és különféle kártevők elszaporodása lehet a következménye. Az egyenlőtlen vízellátás egyes növényeken a megszokott életritmus eltolódását okozhatja, ami élettani következményekkel, például fokozott fagyérzékenységgel, esztétikai és gazdasági hátrányokkal párosulhat. A fokozott vízbőség a gombák elszaporodását okozhatja.
A megfelelő vízellátás érdekében érdemes öntözőrendszert vagy öntözőgrafikont készíteni a télikert növényei számára.
Tápanyagok
Hiányukat és bőségüket is jelzik a növények. A fémek hiánya levélbarnulást, apró virágokat, idő előtti lombhullást okoz. A kálium hiányában görbült levelű, vékony lesz a növény, az elégtelen nitrogénellátást az apró világoszöld levelek jelzik.
A túlzott tápellátás is káros lehet. A nitrogéntöbblet hatására sötétzöldek lesznek a növény levelei, érzékenyebbé válik a kártevőkre. A káliumtöbblet hatására a virágszirmok elgörbülnek.
A tápanyagellátás megfelelő szintjét talajvizsgálattal határozhatjuk meg.
Fényhiány és fénytöbblet
A télikert árnyékolása nem csak az emberek komfortérzete és a magas hőmérséklet elkerülése érdekében fontos, hanem a növények életében is meghatározó. Fényhiány esetében etioálódnak a kifejlett növények, és az ilyen növényekről szedett dugványok elrothadnak. Fénybőségben elszíneződnek és lehullanak a levelek.
Erős napsütésben az öntözővíz és a permetlé perzselő hatása fokozódik.
A télikertépítés során a szakemberek a megfelelő fényvédelmi technológiák beépítését is elvégezhetik.
Páratartalom
Száraz környezetben fokozódik a párolgás, lassul a csírázás, és vontatott a dugványok gyökeresedése. Ahol huzamos ideig alacsony a levegő páratartalma, ott kártevők megjelenésére is számíthatunk. Nyirkos légtérben, párás környezetben a gombás megbetegedések kórokozóinak fokozott patogenitásával, meztelen csigák kártevésével kell számolnunk.
A páratartalom szabályozását nem csak speciális berendezések segítségével érhetjük el, hanem a fényviszonyoknak és hőmérsékletnek megfelelő öntözéssel, ezzel összhangban lévő szellőztetéssel, végső esetben peszticidek használatával.
Biotikus eredetű, fertőző betegségek és kártevők
Ide az egyértelműen élő, továbbá az élő életre utaló jeleket is mutató szervezeteket soroljuk. A fitopatogén szervezetek lehetnek: vírusok, mikroplazmák, baktériumok és gombák. A kártevők közül a hengeresférgek, a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak, a puhatestűek és az emlősök törzsébe tartozó fajok elleni védelem a fontos.
A biotikus eredetű betegségekkel és ellenük történő védekezéssel a következő írásban foglalkozunk.
A fehérje alapú szerves élet ehhez nem tudna alkalmazkodni. Szerencsénkre ehelyett nappalaink és éjszakáink közt nem elviselhetetlen a hőmérséklet-különbség és az egyenlítőtől a sarkkörökig terjedő klíma alkalmas a sokrétű szerves élet fejlődésére. A légkör megvéd a túlmelegedéstől és a kihűléstől, enyhíti az éghajlati különbségeket is. Ennél is fontosabb funkciója, hogy
A télikert funkciója összetett, többrétű, komplex jellegű; egymással összefüggő számos összetevőből áll. Hogy ezek közül melyek a fontosabbak, az leginkább attól függ, hogy tulajdonosainak mi volt a célja a megépítésével, és hogy milyen módon és mire használják. E tekintetben számításba vehetünk például kényelmi szempontokat, a természet szeretetét, hangsúlyozhatjuk a létesítménynek a lakás hőháztartásában játszott szerepét, környezetbarát energiafelhasználását, előtérbe helyezhetjük a laktérnövelő funkciót (plusz egy szoba!), rávilágíthatunk az építészeti és lakberendezési vagy akár az üzleti szempontokra (a télikertes ház többet ér), vizsgálhatjuk a világos, napfényes szobakertek élettani hatását – és számos további aspektus említése is lehetséges. Nézzünk ezek közül néhányat.
Említettük, hogy – különösen a hideg évszakokban – a zöld környezetben jobb lesz hangulatunk. Ilyen helyen nem érezzük magunkat frusztráltnak, csökken a stressz és az idegfeszültséggel járó érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye. Ha mindez fényterápiával is párosul – ezt a nagy üvegfelületek akkor is biztosítják, ha csak rövid időre süt ki a nap vagy derül ki az ég – akkor ez fokozottabb mértékben érvényesül, anyagcserénk is javul. A napfény élettani hatásairól számos tanulmányt és cikk foglalkozik, érdemes ezekkel megismerkedni, ugyanakkor tudni kell, hogy az üvegtetők, ablakok és üvegajtók építésekor olyan szolárüveget használnak, amely csak csökkent mértékbe engedi át az UV-sugarakat, amelyek például kiváltják a szervezetben a D-vitamin szintézisét. Ezért egészségügyi célból célszerű egy nyitott tetőablak alá ülnünk-feküdnünk és napkúráznunk.
A családi házhoz épített télikert átmenetet képez a természet, a kert és a ház belső lakókörnyezete között. Funkcióját akkor tölti be, ha ez az átmenet harmonikus. Üvegfelületeinek köszönhetően a létesítmény fogva tartja a beérkező napenergiából származó hőt, így kedvezően befolyásolja a lakás hőháztartását, csökkenti a fűtési költségeket. Létesítésére a legolcsóbb módszer a teraszbeépítés, Budapest-szerte egyre több ilyen megoldást láthatunk.
Sokan luxusnak tartják a télikertet, és kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez egy hasznos helyiség, ahol az ózonnal és oxigénnel telített levegőnek és a beáramló verőfénynek hála hangulatunk a helyiségbe történő belépésünk pillanatától pozitívvá válik. Ahhoz, hogy a télikert valódi örömforrásul szolgáljon, oda kell figyelnünk fekvésére, tervezésére, építésére és felszereltségére.
A klasszikus télikert a családi házhoz hozzáépített toldaléképület (amelyet gyakran teraszbeépítés módszerével alakítanak ki). A háztól különálló épületben lévő növények termesztésére szolgáló építmény neve inkább üvegház vagy melegház, ahol a páratartalmat, hőmérsékletet kimondottan a növények igényeinek megfelelően szabályozzák. Ezzel szemben a házhoz épített, annak belső tereivel közlekedő télikert számtalan funkcionális szereppel rendelkezik. Egyesek egzotikus növények termesztésére, mások pihenőtérként, ebédlőként, nappaliként vagy teázónak, étkezőfülkének, társalgószalonnak vagy dolgozószobaként, megint mások kisebb medencével ellátott sportteremként használják. Dísznövények, szobanövények elhelyezése mellett alkalmas haszonnövények, fűszerfélék termesztésére. Kitűnő hely arra is, hogy akváriumunkat vagy terráriumunkat itt helyezzük el, de ha madárfüttyre várunk, kis énekeseink lakteréül is szolgálhat.
Ha a házat nem tervezték úgy, hogy növények elhelyezésére alkalmas üvegtetős helyiség kialakítását is szem előtt tartották, akkor az utólagos hozzáépítés számos járulékos költséggel jár, ugyanis nemcsak az ajtókat-ablakokat és a tetőelemeket kell legyártani és helyben összeszerelni, hanem az építmény számára megfelelő alapot is készíteni kell. Ha azonban a háznak van egy kerti vagy bejárati terasza, akkor sokkal egyszerűbb teraszbeépítés módszerével megoldani a kérdést. Ez jóval olcsóbb eljárás, eredménye azonban ugyanaz: a korábban csak jó időben használható nyitott terasz üvegszobává alakul és az év minden évszakában élvezhető.