Növénytermesztés a télikertben, beépített teraszon
Nem véletlenül dönt úgy az ember, hogy télikertet épít vagy beépíti a nyitott teraszt. Az így létrejött plusz helyiséget sokféle módon felhasználhatjuk, kihasználhatjuk. Az egyik ilyen hasznosítási funkció a növénykertként történő berendezés. Több olyan fűszer- és gyógynövény van, mely egész évben hasznos lehet konyhánkban, különösen akkor, ha friss. Nézzünk néhány növényt, mely jól jön, ha frissen megtalálható a beüvegezett konyhakertben.
Aloé
Afrikában és Nyugat-indiában honos, a szárazságtűréshez alkalmazkodott növénynemzetség. Egyik gyakori faja az A. capensis, ezt a télikertben is nevelhetjük.
A hatóanyagot a levelek megsértésével nyerik, a levelekből csepegő nedvet fogják fel. Napon szárítva vagy szabadon rakott tűz fölött besűrítik, és így egy májbarna színű, gyantaszerű anyagot kapnak. A drog aloint, valódi gyantát, illóolajat és antrakinon-származékot tartalmaz.
Erősen hashajtó hatású, mégis néhány likőr különleges hatóanyaga.
Babér
Kisázsiából származó, a Földközi-tenger egész partvidékén elterjedt örökzöld fa vagy cserje, levelét hasznosítják. Termését Magyarországon nem hasznosítják. Üvegházakban, télikertben egész évben jól érzi magát.
A levelek bőrneműek, szőrtelenek, törékenyek. Hosszúkás-hegyesek, ép vállúak, és ép szélűek, kissé hullámosak, színük olajzöld, felső felük sötét, fényes, barnás, alsó felük világosabb.
A levelek szaga jellemző, fűszeres, ízük is hasonló. 1-3% illóolajat, valamint keserűanyagot tartalmaznak. Az illóolaj világossárga, kellemes illatú folyadék, amely később kissé édeskés szagú lesz. Vízgőzdesztillációval nyerik a levelekből. Sűrűsége 0,915-0,935, 1-3 térfogatrész 80%-os alkoholban oldható.
A babérlevelet nálunk csak konyhafűszernek használják, illóolaja a fűszeriparban mártások ízanyaga.
A babérfa gyümölcsét fűszerként és keserűanyagként is hasznosítják, de zsíros olaját is kitermelik.
Cayeni bors
A Cayeni borsot amerikai paprika, angol paprika, magyar bors néven is ismerhetjük.
Manapság divatos fűszernövény, mely a télikertben termesztve ízesítők és fűszerkeverékek alkotórésze lehet. A törpe paprikához hasonló, téglavörös színű, kb. 3 cm hosszú, sárgarépa alakú gyümölcs. A héja vékony. Egyes országokban paprika helyett használják. A magyar paprikánál erősebb, maróbb ízű fűszer. Általában finom por alakjában kerül forgalomba.
Nagy kapsacin tartalma miatt jól elzárva, fénymentes helyen kell tartani.
Erős, csípős ízű mártásokhoz, sült húsok, halételek, rizskörítések, sajtos és tojásos ételek ízesítésére, savanyúságok berakására használják.
Kapor
Közismert konyhakerti fűszernövény, mely egész évben megél az ablakpárkányon, üvegházban, télikertben vagy a beépített teraszon. Európába a rómaiak idejében került, és a középkor óta általánosan termesztett. Vadon nem fordul elő. Egyéves, jellegzetes illatú, lágy szárú növény. Gyökere orsószerű, vékony, alig elágazó, 10-20 cm hosszú. Szára hengeres, felálló, magassága 50-150 cm között változik, végig leveles. Lomblevele háromszorosan szárnyalt, összetett, levélkéi véknyak. Virágzata összetett ernyő, 15-20 cm átmérőjű. Virágai aprók, élénksárgák, hímnősek. Termése ikerkaszat, amely két részre hasad.
Hatóanyaga illóolaj, amelytől jellegzetes, általánosan ismert, össze nem téveszthető, átható, nehéz aromáját nyeri. Az illóolaj színtelen, lassan megsárguló, szaga köményre emlékeztető, íze először enyhe, majd égetően csípős.
Kellemes íze, étvágyjavító hatása és sokoldalú felhasználhatósága miatt az egész világon kedvelt. Legfőképpen az élelmiszeripar használja zöld részeit frissen és szárítva, érett termését egészében és őrölve ízesítőként. De mind többet igényelnek a belőle előállított illóolajból is, amelyet főként a likőrgyártásban használnak.
A világ kaporolaj termelése évente 40-50 tonnára tehető.
Az emberiség hosszú évszázadokon át szoros kapcsolatban élt a természettel, együtt élt vele, otthon volt benne. Bár a mai modern ember mára majdnem elszakadt a természettől, a régi kötelék nem tűnt el teljesen, ha háziállatot nem is tart(hat) mindenki, de szinte minden egyes otthonban fellelhető valamilyen növény. A szerencsésebbek, akik nem egy többemeletes társasház falai közé szorultak, rendelkezhetnek kerttel, de a családiház-tulajdonosok akár télikeretet is építhetnek, amely mintegy átmenetet képez a kert és a lakrész között. A zárt, télen-nyáron egyaránt vonzó növényzettel rendelkező télikert nem csupán a lakhely ékességéül szolgálhat, hanem pihenőövezetül is. Erről bővebben: 
Anglia és London járt az élen
A leghíresebb télikert a Sir Joseph Paxton által tervezett Kristálypalota, ami az 1851-es Világkiállításra épült Londonban a Hyde parkban. Előre gyártott acél és üveg elemekből állt, ami a kora különlegességének számított. A kiállítás után szétszedték az épületet és a város déli részén állították fel. A világ legnagyobb üvegháza volt, amíg 1936-ban le nem égett.
A XVIII. századi szentpétervári télikert is megér egy említést, ami Oroszország legnagyobb egzotikus növénygyűjteményével büszkélkedhet és a Komarov botanikus intézetben tekinthető meg napjainkban. Oroszországban egyébként is népszerűek voltak a télikertek, vagyis verandák, amelyeket főleg fából vagy kőből építettek a lakóházhoz és gyakran szépirodalmi művek helyszíneként is megjelentek.