Kakaó termesztés házilag – télen is!

Kakaóbab csokoládé.
Kakaó fa terasz
Teraszon nevelt kakaófa

Csokoládé születik a teraszon

A kakaó őshazájának az Amazonas és Orinoco ártereinek forró őserdeit tekintik a kutatók, ahol a magasabb fák árnyékában, nagy leveleinek köszönhetően szaporodhat a kakaófa. Az isten fájának nevezett növény az első pillanatban nem sok jóval kecsegteti felfedezőjét, de a pörkölt, hámozott és őrölt magokból ellenállhatatlan ital készülhet. Hazájában a kakaóitalt paprikával, mézzel, vaníliával vagy illatos virágokkal ízesítik.

A kakaóbab otthoni termesztése nemcsak a konyhában készülő édességeket teheti különlegessé, orvosságként, természetes fájdalomcsillapítóként is használható.

Európa télikertjeibe a spanyol hódítók jóvoltából kerülhetett a növény. Az első európai fogyasztók Cortez katonái voltak, akik egy-egy csésze kakaóból készül ital elfogyasztása után egész nap képesek voltak megállás nélkül menetelni, legalábbis a fennmaradt források szerint.

Mexikóban a kakaóbab olyan értékes volt, mint hajdanán a bors Európában. Az utolsó nagy indián uralkodó, Montezuma udvarában fizetőeszközként is használták, az alattvalók az adót fizethették kakaóban.

Európában spanyol közvetítéssel érkezett a kakaóbab és gyorsan eljutott Bécsbe és Franciaországba is. A kávéhoz hasonlóan nem ért el osztatlan siker. A növény egyik legnagyobb rajongója Linné volt, aki 1769-ben Theobromának nevezte el, vagyis Istenételnek. Európa legtöbb üvegházában találunk kakaófát, a budapesti pálmaházban és botanikus kertben is van szépen termő példánya. A modern szerkezetű teraszbeépítések és télikertek megjelenése kedvezett a növény otthoni termesztésének is.

A kakaó házi szaporítása és nevelése

Kakaó csemete
Magról szaporított növény

A kakaó őshazájában, Dél-Amerikában a magasabb fák árnyékában érzi jól magát. A növény tudományos neve Theobroma cacao, Brazília trópusi ültetvényein termesztik ipari mennyiségben. A növény egyik legismertebb rokona a kóladió, a Coca-cola alapanyaga.

Európai éghajlati körülmények között a kakaó csak üvegházban, télikertben marad meg.

A kifejlett kakaófa elérheti az 5-10 méteres magasságot, koronája pedig a 7-9 méteres szélességet. Megjelenésére jellemző a fahéjbarna szín, sötétzöld és rövid nyelű levél, virágai a törzsön nyílnak.

A kakaóbab kezdetben zöld, majd sárgás, végül pirosas vagy barnás színű lesz. A vastag termésfal belsejében 5-ször 10-12 mag található, általában 15-20 centiméter hosszú, de előfordulnak 30 cm-es példányok is.

A saját kezű szaporítás történhet dugványozással, magvetéssel, szemzéssel és az idősebb részek gyökereztetésével is.

Az üvegezett teraszon az érett hajtások csúcsi részét dugványozhatjuk. Az öt-hat levélkéből csak a felső hármat hagyjuk meg, amelyeket féllemezre vágunk vissza. A növénykét süllyesszük homokba és a cserepet papírlappal vagy üveglappal fedjük le, erre azért van szükség, hogy elegendő legyen a páratartalom a növény számára. Fontos a megfelelő páratartalom és az árnyékolás biztosítása.

A magvetéses szaporítással is jó eredményeket érhetünk el, ha a télikertben állandó 25 C fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani és a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk. A magról fejlődő csemeték gyökerei rendkívül sérülékenyek, ezért a továbbültetéskor óvatosnak kell lenni.

 

Kakaóbab
A kakaófa termése.

A kakaó ápolása, gondozása

A fiatal növényekké cseperedett csemetéket fokozatosan szoktassuk az erős fényhez. A bő termés érdekében szükség van a megfelelő árnyékolás és nedvesség biztosítására az üvegházban, ezért a beépített terasz kevésbé alkalmas a tökéletes körülmények megteremtéséhez.

Ha sikerül biztosítani egész évben az ideális körülményeket, a növények többször is virágozhatnak. A kakaófa első termései 4 éves korában jelennek meg télikerti körülmények között.

Olvass továbbKakaó termesztés házilag – télen is!

Ananász nevelése a télikertben

Különleges gyümölcsök otthonod kertjében

Beépített terasz növény.
Növényeink a beépített teraszon is jól érzik magukat.

Az ananász az egyik legkedveltebb trópusi gyümölcs, melyet gyakran használunk főfogások elkészítéséhez is. Ananászt használhatunk saláta elkészítéséhez, csirkés ételekben és természetesen sokan szeretik a Hawaii pizzát, mely feltétjén ananászt is találunk. Elképesztő és hihetetlen, de otthonodban is nevelheted, termesztheted ezt a gyümölcsöt, csak egy télikertre, vagy egy jól elkészített, beépített teraszra van szükség.

Az ananász

A Dél-Amerikában honos növényre Kolumbusz figyelt fel második útján, a furcsa tobozszerű gyümölcsre, melyet fenyőtoboznak neveztek el. Az ananász név a tupisz indiánoktól származik.

Európa télikertjeibe az 1500-as években jutott el az ananász, először Katolikus Ferdinánd udvarában jelent meg. Elterjedésének egyik oka, hogy a terméseken lévő hajtáscsúcs és a növény sarjai a hosszú szállítás után is képesek meggyökeresedni.

A XVIII. századtól kapott lendületet az európai „ananász ipar”, ekkor sorra épültek az ananászházak, melyek télikert konstrukciójú épületek. Magyarországon először az Esterházyak üvegházában termett ananász, évente mintegy 400 darab. Egyre népszerűbb gyümölcs lett, bár ára miatt csak kevesen engedhették meg maguknak. Az üvegházban termett példányok ízben nem vették fel a versenyt külföldi társaikkal, de a termés szépsége ugyanolyan volt.

Ananász szaporítása és nevelése a télikertben

Az ananász a Bromeliaceae család tagja, Ananas comosus. Az ananász talajlakó, de sok fánlakó tulajdonság figyelhető meg rajta. Az ananász trópusi rokonságába több mint 850 faj sorolható, ezek Európában csak télikertekben, üvegházakban tenyésznek.

Az ananászt három típusba sorolhatjuk: Spanyol (fehér húsú), Királynő (fehér húsú) és sárga húsú típusokra.

Erős, rövid szárú növény, magassága 60-90 cm. A levelek széle szúrós, tüskésen fogazott, hosszuk 60-120 centiméter. A fejlett növény levelei levélrózsát képeznek, tölcsérszerű üregükben az esőt és a harmatot összegyűjtik.

Gyökerei rövidek, vastagok. A levelekből álló rozetta közepéből tör elő a vastag, hengeres alakú virágzat. A virágzat szára rövid, 30 cm körüli. A virágzatot 100-náltöbb fehér vagy világos ibolyaszínű virág alkotja. Az ananász virágjai tömött, tojásdad alakú füzérvirágzat.

Összetett termése piros, sárga, narancs vagy zöldes színű. Minden virágból egy bogyótermés fejlődik ki. Nagy pikkelyes áltermése fölött levélrozetta található. A termések általában mag nélküliek.

Anannász gyökér.
Ananász gyökereztetése.

Az ananász a télikertben is a vegetatív részeinek és csúcsi rozettájának gyökereztetésével szaporítható. Az idősebb, termő korban levő növények nagyszámú tősarjat fejlesztenek. Ezek a részek a legjobb szaporítóanyagok. Jól gyökeresedik a termések csúcsi részén levő rozetta és az ennek tövéből eredő kis sarjcsoport. Ha termésében esetleg magot találunk, magvetéssel is nevelhetünk növényeket.

Budapesten a télikertben legegyszerűbben a gyümölccsel érkező rozetta sarjasztásával termeszthetünk ananászt. A beépített teraszon cserépben könnyen és gyorsan gyökerezik, mérsékelt öntözés szükséges. A cserépben nevelt példányokat később nagyobb ládákba vagy üvegházak esetén a talajba ültetve neveljük tovább. Az ananász tápanyagigényes növény, ezért folyamatos trágyázást igényel.

Szárazságtűrő növény, azonban célszerű a vegetációs időben gyakran öntözni, a levélrozettát permetezni. A téli időszakban a télikert melege jó hatással van a növényre, nyáron azonban árnyékolni kell az üvegfelületeket. A fűtettlen télikertek esetében a növény nagyjából 15 fokon kell teleltetni.

Olvass továbbAnanász nevelése a télikertben

A télikertek története Európában

télikertek története EurópábanAz emberiség hosszú évszázadokon át szoros kapcsolatban élt a természettel, együtt élt vele, otthon volt benne. Bár a mai modern ember mára majdnem elszakadt a természettől, a régi kötelék nem tűnt el teljesen, ha háziállatot nem is tart(hat) mindenki, de szinte minden egyes otthonban fellelhető valamilyen növény.  A szerencsésebbek, akik nem egy többemeletes társasház falai közé szorultak, rendelkezhetnek kerttel, de a családiház-tulajdonosok akár télikeretet is építhetnek, amely mintegy átmenetet képez a kert és a lakrész között. A zárt, télen-nyáron egyaránt vonzó növényzettel rendelkező télikert nem csupán a lakhely ékességéül szolgálhat, hanem pihenőövezetül is. Erről bővebben: >> A télikert funkciói

A télikertek megjelenése Európában

A télikert, vagy más néven orangerie (narancsház) eredetileg az európai nemesség passziója volt, ami abból adódott, hogy az úri osztály tagjai élénk érdeklődést mutattak a trópusi növények és azok ízletes gyümölcsei iránt, ám a klíma legtöbbször nem volt segítségükre ezen növények termesztésében. Hollandiában vagy Angliában a XVI-XVII. században teljes rajongás fogadott egy-egy a gyarmatokról származó déligyümölcsöt, mivel többek között a szállításuk is problémát okozott, ami nem csupán költséges volt, de a hosszú út alatt alig lehetett megőrizni a gyümölcsök frissességét. Ezért nem meglepő, hogy már az 1600-as években felmerült az egzotikus növények meghonosításának ötlete.

A gyarmatokon megkedvelt trópusi és szubtrópusi növényritkaságok számára először Angliában  építettek a gazdag palotákhoz nagy, teljesen üvegezett épületrészt,

amely fémszerkezettel, óriási ablakokkal, üvegtetővel rendelkezett, és a kornak megfelelően gótikus vagy klasszikus stílussal bírt.

viktoriánus telikertAnglia és London járt az élen

Mivel az angolszász kultúrát éltető viktorianizmus keverte a görög-római építészetet a középkori és gótikus formavilággal, ezért a télikertekben is visszaköszönt a gótikus, díszített szegély és a gazdag ornamentika.

Az idő előrehaladtával Európa-szerte divatosak lettek a télikertek, népszerűségükkel a funkciójuk is kibővült és a XVIII-XIX. században már közösségi terekké váltak: társasági eseményeknek, hangversenyeknek, előadásoknak adtak otthont. Így már nemcsak az ott lakók élvezhették a különleges hangulatú egzotikus déli látványt, de a látogatók előtt is nyitva álltak.

télikert - londoni botanikus kert
Európában az első nagy télikert a londoni Regent’s Parkban épült 1842-ben, ahol főleg rendezvényeket, virágbemutatókat, estélyeket szerveztek.

Kristálypalota Londonban - Hyde parkA leghíresebb télikert a Sir Joseph Paxton által tervezett Kristálypalota, ami az 1851-es Világkiállításra épült Londonban a Hyde parkban. Előre gyártott acél és üveg elemekből állt, ami a kora különlegességének számított. A kiállítás után szétszedték az épületet és a város déli részén állították fel. A világ legnagyobb üvegháza volt, amíg 1936-ban le nem égett.

Oroszországban is népszerűek voltak a télikertek

Komarov botanikus intézetA XVIII. századi szentpétervári télikert is megér egy említést, ami Oroszország legnagyobb egzotikus növénygyűjteményével büszkélkedhet és a Komarov botanikus intézetben tekinthető meg napjainkban. Oroszországban egyébként is népszerűek voltak a télikertek, vagyis verandák, amelyeket főleg fából vagy kőből építettek a lakóházhoz és gyakran szépirodalmi művek helyszíneként is megjelentek.

Modernebb formák, korszerű szerkezetek

A XIX. században az üvegházakat már rendszerint vasból és görbepályájú üvegből készítették, de igyekeztek megtartani a faszerkezetű elődök klasszikus stílusjegyeit. A viktoriánus kort idéző télikertek a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Európában Angliától a belső területek felé haladva lassan elmaradnak a díszített elemek a télikertekről, ezért Németországban és Belgiumban már a modern építészethez közelítő megoldások kerülnek előtérbe, a pompa elmarad, főleg sík és szögletes felületek köszönnek vissza. A legtöbb régi nagy télikert ma is megtekinthető, általában egy teljes botanikus kert részeként, ezért turisztikai látványosságnak sem utolsó, például a belgiumi Bouchout birtokon található üvegház, a berlini Herbarium Berolinense vagy a párizsi Fűvészkert.

Magyarországon is inkább a letisztult stílusú télikert a kedveltebb, az 1912 óta fennálló budapesti Pálmaház ennek tökéletes példája.

Hazai vonatkozásban az első télikertet 1653-ban emelték a Pozsonyi Botanikus Kertben, amely Lippay János híres magyar botanikus nevéhez fűződik.

Ő írt értekezést a télikertekről Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül címmel. A témáról bővebben: >> Hazánk legszebb télikertjei

Olvass továbbA télikertek története Európában