Növényvédelem a beépített teraszon

Virágaink betegsége a télikertben

Télikert növényvédelem.
Növényvédelem a télikertben.

A télikertben nevelt növényeink betegségeit – okozati összefüggésük alapján – endogén és exogén eredetű tényekre vezethetjük vissza. Az előbbi genetikai, az utóbbi ökológiai hátterű, amelyben a biotikus és abiotikus tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Az élettelen szférából ható erők súlyosak lehetnek, de járványt, fertőzést nem okozhatnak. Fertőzést, járványt, pandémát viszont csak élő szervezetek idézhetnek elő.

Abiotikus eredetű, nem fertőző betegségek a télikertben

Gyakran fordul elő, hogy nagyobb veszteséget okoznak a télikert növényei között, mint a fitopatogén szervezetek. Ez a mostoha bánásmódra és az ökológiai ismeretek hiányosságára vezethető vissza.

Vízhiány és vízbőség

Satnya növekedés, hervadás, száradás és különféle kártevők elszaporodása lehet a következménye. Az egyenlőtlen vízellátás egyes növényeken a megszokott életritmus eltolódását okozhatja, ami élettani következményekkel, például fokozott fagyérzékenységgel, esztétikai és gazdasági hátrányokkal párosulhat. A fokozott vízbőség a gombák elszaporodását okozhatja.

A megfelelő vízellátás érdekében érdemes öntözőrendszert vagy öntözőgrafikont készíteni a télikert növényei számára.

Tápanyagok

Hiányukat és bőségüket is jelzik a növények. A fémek hiánya levélbarnulást, apró virágokat, idő előtti lombhullást okoz. A kálium hiányában görbült levelű, vékony lesz a növény, az elégtelen nitrogénellátást az apró világoszöld levelek jelzik.

A túlzott tápellátás is káros lehet. A nitrogéntöbblet hatására sötétzöldek lesznek a növény levelei, érzékenyebbé válik a kártevőkre. A káliumtöbblet hatására a virágszirmok elgörbülnek.

A tápanyagellátás megfelelő szintjét talajvizsgálattal határozhatjuk meg.

Növényvédelem szakszerűen.
Szakszerű gondoskodás a növényvédelem alapja.

Fényhiány és fénytöbblet

A télikert árnyékolása nem csak az emberek komfortérzete és a magas hőmérséklet elkerülése érdekében fontos, hanem a növények életében is meghatározó. Fényhiány esetében etioálódnak a kifejlett növények, és az ilyen növényekről szedett dugványok elrothadnak. Fénybőségben elszíneződnek és lehullanak a levelek.

Erős napsütésben az öntözővíz és a permetlé perzselő hatása fokozódik.

A télikertépítés során a szakemberek a megfelelő fényvédelmi technológiák beépítését is elvégezhetik.

Páratartalom

Száraz környezetben fokozódik a párolgás, lassul a csírázás, és vontatott a dugványok gyökeresedése. Ahol huzamos ideig alacsony a levegő páratartalma, ott kártevők megjelenésére is számíthatunk. Nyirkos légtérben, párás környezetben a gombás megbetegedések kórokozóinak fokozott patogenitásával, meztelen csigák kártevésével kell számolnunk.

A páratartalom szabályozását nem csak speciális berendezések segítségével érhetjük el, hanem a fényviszonyoknak és hőmérsékletnek megfelelő öntözéssel, ezzel összhangban lévő szellőztetéssel, végső esetben peszticidek használatával.

Biotikus eredetű, fertőző betegségek és kártevők

Ide az egyértelműen élő, továbbá az élő életre utaló jeleket is mutató szervezeteket soroljuk. A fitopatogén szervezetek lehetnek: vírusok, mikroplazmák, baktériumok és gombák. A kártevők közül a hengeresférgek, a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak, a puhatestűek és az emlősök törzsébe tartozó fajok elleni védelem a fontos.

A biotikus eredetű betegségekkel és ellenük történő védekezéssel a következő írásban foglalkozunk.

Olvass továbbNövényvédelem a beépített teraszon

Beton a télikertépítésnél

Betonterasz a télikertépítéshez

Kőműves munkák alapanyaga

Betonból öntött terasz.
Beton terasz a télikert alapja.

A télikertépítésnél a legnagyobb felületek üvegből és műanyagból készülnek, de jelentős szerep jut a kőművesmunkáknak is. A terasz alapja sokféle módon és módszerrel elkészíthető, az egyik ilyen a betonozás, emellett a terasz tetőszerkezetét tartó oszlopok is készülhetnek betonból, ezért ez az egyik legfontosabb alapanyag.

Mi a beton?

A betonnem más, mint adalékanyagok, kötőanyagok és víz – esetenként különféle adalékszerek – megfelelő keverékéből előállított, mesterséges építőanyag. Jellegzetessége, hogy készítéskor lágy, könnyen alakítható, képlékeny, majd bizonyos idő múlva a kötőanyag és a víz vegyi reakciója következtében megköt és fokozatosan megszilárdulva kőszerűvé válik. A beton alkotórészei közé soroljuk a hézagokat, pórusokat kitöltő levegőt is.

A betont három állapotában szokták jellemezni a szakemberek:

  • betonkeverék, a bedolgozáshoz már megfelelően előkészített, megkevert beton, amelyen a kötés jelei nem mutatkoznak
  • friss beton, a bedolgozott betonkeverék, amelyen a kötés jelei ugyancsak nem mutatkoznak
  • megszilárdult beton, amelyen általában a beton szilárdulási folyamatának 28 napos korát értjük.

A terasz építéshez szükséges beton alkotóanyagai

A télikertépítés során a felhasznált betont készen is vásárolhatjuk, de általában a helyszínen keverik be a szakemberek a szükséges alkotóanyagokból.

Cement

A beton-vasbeton szerkezetek betonjának elkészítéséhez portlandcementet, kohósalak- és pernye-portlandcementet, kis hőfejlesztésű portlandcementet, fehér és színes portlandcementet szabad használni.

Mags terasz betonból
Magasított betonterasz

Adalékanyagok

A cement elvben önmagában is használható volna a terasz elkészítéséhez vagy a télikert oszlopainak beöntéséhez, azonban rendkívül drága volna csak ebből készíteni a betont, ezért különböző adalékanyagokat használnak. Az épületszerkezetek betonjának adalékanyagául általában folyamból vagy bányából kitermelt, természetes állapotú, többségében kvarc-, kvarcitszemcsékből álló, laza, üledékes kőzethalmokat használunk fel.

Technológiai szempontból az építés során az alábbi adalékanyagokat használjuk:

  • homok
  • kavics
  • homokos kavics.

A betonok csoportosítása és megnevezése

A télikert építés helyszínének kiválasztását követően a szakemberek megállapítják, hogy milyen építőanyagok felhasználásával készülhet el az építmény. A statikai szempontok figyelembevételével választják ki a megfelelő betontípust is.

A betonok típusai:

  • az adalékanyag fajtájától függően: kavics-, zúzottkő-, salak-, perlit-, stb. beton
  • az adalékanyag szemmegoszlása alapján: egyszemcsés, folytonos és lépcsős szemmegoszlású beton
  • a felhasznált cement fajtája szerint: cement-, bauxit-, transzcement-, stb. beton
  • az előállítás módjától függően: döngölt, csömöszölt, öntött, vibrált, stb. beton
  • a szerkezeti rendeltetése szerint: alap-, aljzat-, szerelő-, védő-, szerkezeti beton.

A Budapesten épített télikertek létesítésénél az építőipai folyamatokban jártas szakemberek választják ki, készítik el vagy rendelik meg a megfelelő típusú és minőségű betont. A beton öntését szakképzett kőművesek végzik, a száradást követően történik a műanyag nyílászárók szerelése, az ablak és ajtókonstrukciók, illetve a tetőzet elkészítése.

Olvass továbbBeton a télikertépítésnél