A télikert tetőszerkezetéről általában
A tető vagy fedél az épületet felülről határoló és lezáró szerkezet. Az elnevezés magában foglalja a héjazatot, annak aljzatát, és ezek terhét hordó valamennyi szerkezeti részt, amelyek azért épülnek, hogy a falakkal határolt tereket elszigeteljék a külső környezettől, az épületet, a teraszt vagy a télikertet megvédjék az időjárási és egyéb káros hatásoktól, és nem utolsó sorban elősegítsék a csapadék minél egyszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb levezetését. Az esővíz elvezetés szükségessé teszi, hogy a tető felületeit lejtősen képezzük ki.
A lejtés, pontosabban a hajlásszög nagyságától függően lehet: lapostető, magastető és meredek tető.
A télikertépítés során alkalmazhatunk átlátszó üvegtetőt is, ennek építési szabályai a hagyományos tetőhöz képest abban is különbözik, hogy a hőszigetelést az üvegbetétek biztosítják.
Európában a magas- és meredek tetők építése tekinthető hagyományosnak, mivel az éghajlati viszonyok ezt teszik célszerűvé. A lapos tető kialakítása rendkívüli körültekintést és gondos tervezést és építést igényel, de még ebben az esetben is számítani kell az csapadékvíz szivárgására.
Egyhéjú és kéthéjú tetők
A télikert épületfizikai szempontjai szerint beszélhetünk egyhéjú és kéthéjú tetőről.
A meleg, vagyis egyhéjú tetőnél a fűtött helyiséget csak egy – de több rétegből álló – héj választja el a külső levegőtől. Ilyenek a búvótér nélküli lapos tetők illetve a padlás nélküli magas és meredek tetők.
A hideg, vagyis kéthéjú tetőknél a fűtött teret a külső levegőtől két héj és a közöttük lévő átszellőzött légtér választja el. Általában az alsó héj a hőszigetelést nyújtó zárófödém, a felső héj a tetőfedés, a közöttük levő légtér pedig a padlás vagy búvótér, melybe a tetőablakon, szellőzőablakon friss levegő áramlik.
A Károlyi-család bővelkedik szebbnél szebb kastélyokban, ezért kihagyhatatlan a füzérradványi Károlyi-kastély is, ami Magyarország egyik legnagyobb kastélya, ráadásul ma is látogatható és egy állandó reneszánsz tárlattal várja látogatóit. A XVI. századi eredetű épületet Ybl Miklós tervei alapján építette át Károlyi Ede romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Míg az épület kívülről a romantika hangulatát árasztja, addig termeiből az itáliai reneszánsz árad. Az épület hosszanti szárnyának középső terme ebédlőként szolgált, a földszinti keresztszárny egyetlen nagy terme dél felé néző nagy ablakaival pedig a pazar télikert volt.
Az egykori Széplak nevezetű falu (ma Mikosszéplak) nevezetessége a romantikus stílusjegyekkel rendelkező Mikos-kastélyhoz is utólag került a télikert. A szabálytalan U alaprajzú, változatos tömegű és mozgalmas körvonalú épület domboldalba vágott területen áll. Belül tágas tér, széles falépcsőzet és mozaik padlózat jellemzi. Az épület déli szárnyához idővel egy télikert épült (képünkön balra látható), amely összeköttetésben volt a csúcsíves fedett kápolnával. A Kastély újjáépítésére nagyívű rekonstrukciós terv készült – a megvalósítása egyelőre várat magára.
A nem tipikus főúri hangolatot keltő kisebb kastélyokban is sokszor alakítottak ki télikertet, ami a a ház ékességéül szolgált. Ilyen a kajcsadi Sztankovánszky-kastély, ami egy viszonylag szerényebb épület, viszont páratlan szalonja, ami egy télikert-szerű kerek helyiség volt, magával ragadó úri látványt nyújtott.
A télikert funkciója összetett, többrétű, komplex jellegű; egymással összefüggő számos összetevőből áll. Hogy ezek közül melyek a fontosabbak, az leginkább attól függ, hogy tulajdonosainak mi volt a célja a megépítésével, és hogy milyen módon és mire használják. E tekintetben számításba vehetünk például kényelmi szempontokat, a természet szeretetét, hangsúlyozhatjuk a létesítménynek a lakás hőháztartásában játszott szerepét, környezetbarát energiafelhasználását, előtérbe helyezhetjük a laktérnövelő funkciót (plusz egy szoba!), rávilágíthatunk az építészeti és lakberendezési vagy akár az üzleti szempontokra (a télikertes ház többet ér), vizsgálhatjuk a világos, napfényes szobakertek élettani hatását – és számos további aspektus említése is lehetséges. Nézzünk ezek közül néhányat.
Említettük, hogy – különösen a hideg évszakokban – a zöld környezetben jobb lesz hangulatunk. Ilyen helyen nem érezzük magunkat frusztráltnak, csökken a stressz és az idegfeszültséggel járó érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye. Ha mindez fényterápiával is párosul – ezt a nagy üvegfelületek akkor is biztosítják, ha csak rövid időre süt ki a nap vagy derül ki az ég – akkor ez fokozottabb mértékben érvényesül, anyagcserénk is javul. A napfény élettani hatásairól számos tanulmányt és cikk foglalkozik, érdemes ezekkel megismerkedni, ugyanakkor tudni kell, hogy az üvegtetők, ablakok és üvegajtók építésekor olyan szolárüveget használnak, amely csak csökkent mértékbe engedi át az UV-sugarakat, amelyek például kiváltják a szervezetben a D-vitamin szintézisét. Ezért egészségügyi célból célszerű egy nyitott tetőablak alá ülnünk-feküdnünk és napkúráznunk.
A családi házhoz épített télikert átmenetet képez a természet, a kert és a ház belső lakókörnyezete között. Funkcióját akkor tölti be, ha ez az átmenet harmonikus. Üvegfelületeinek köszönhetően a létesítmény fogva tartja a beérkező napenergiából származó hőt, így kedvezően befolyásolja a lakás hőháztartását, csökkenti a fűtési költségeket. Létesítésére a legolcsóbb módszer a teraszbeépítés, Budapest-szerte egyre több ilyen megoldást láthatunk.
Sokan luxusnak tartják a télikertet, és kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez egy hasznos helyiség, ahol az ózonnal és oxigénnel telített levegőnek és a beáramló verőfénynek hála hangulatunk a helyiségbe történő belépésünk pillanatától pozitívvá válik. Ahhoz, hogy a télikert valódi örömforrásul szolgáljon, oda kell figyelnünk fekvésére, tervezésére, építésére és felszereltségére.
A klasszikus télikert a családi házhoz hozzáépített toldaléképület (amelyet gyakran teraszbeépítés módszerével alakítanak ki). A háztól különálló épületben lévő növények termesztésére szolgáló építmény neve inkább üvegház vagy melegház, ahol a páratartalmat, hőmérsékletet kimondottan a növények igényeinek megfelelően szabályozzák. Ezzel szemben a házhoz épített, annak belső tereivel közlekedő télikert számtalan funkcionális szereppel rendelkezik. Egyesek egzotikus növények termesztésére, mások pihenőtérként, ebédlőként, nappaliként vagy teázónak, étkezőfülkének, társalgószalonnak vagy dolgozószobaként, megint mások kisebb medencével ellátott sportteremként használják. Dísznövények, szobanövények elhelyezése mellett alkalmas haszonnövények, fűszerfélék termesztésére. Kitűnő hely arra is, hogy akváriumunkat vagy terráriumunkat itt helyezzük el, de ha madárfüttyre várunk, kis énekeseink lakteréül is szolgálhat.
A nagy üvegfelületű helyiségekben létrejön az úgynevezett üvegházhatás jelensége. Az üvegtetőn keresztül a rövidhullámú napsugarak szinte akadálytalanul az épület belsejébe hatolnak, felmelegítve ezáltal a talajt vagy padlóburkolatot, falakat, berendezési tárgyakat, növényeket. A helyiség felmelegedett felületei átadják a hőt a velük érintkező levegőnek, így a rövidhullámú napenergia hosszúhullámú infravörös sugárzássá (hősugárzássá) alakul át, ami viszont megreked az üvegtető alatt.
Ha a házat nem tervezték úgy, hogy növények elhelyezésére alkalmas üvegtetős helyiség kialakítását is szem előtt tartották, akkor az utólagos hozzáépítés számos járulékos költséggel jár, ugyanis nemcsak az ajtókat-ablakokat és a tetőelemeket kell legyártani és helyben összeszerelni, hanem az építmény számára megfelelő alapot is készíteni kell. Ha azonban a háznak van egy kerti vagy bejárati terasza, akkor sokkal egyszerűbb teraszbeépítés módszerével megoldani a kérdést. Ez jóval olcsóbb eljárás, eredménye azonban ugyanaz: a korábban csak jó időben használható nyitott terasz üvegszobává alakul és az év minden évszakában élvezhető.